A Tavaszi szél dallamán innen és túl

Dénes Ida 2015. május 29., 20:38

Etnomuzikológusként budapesti tudományos és felsőoktatási intézmények munkatársa ma a székelyföldi származású Pávai István, a csíkszeredai Barozda együttes egykori alapító tagja. Jagamas János népzenei gyűjteményének kolozsvári bemutatója alkalmával egykori mesteréről, a népzene nyelvektől független érvényességéről és a folklór irányairól beszélgettünk.

– Mikor és hogyan dőlt el, hogy népzenekutató lesz?

– A gimnáziumban reálosztályba jártam, a matematika ment a legjobban, de a biológián is gondolkoztam, viszont a hatvanas években a rockzene volt a divat, én pedig gitároztam, és akkor az tűnt nekem a legfontosabbnak. Végül édesapám megkérdezte, miért nem zenei pályára megyek. Így kerültem a kolozsvári zeneakadémiára, ahol már elsőévesként bejártam Jagamas harmadéves óráira. Előadásai és a Szenik Ilona folklórkörével végzett népzenegyűjtések meghatározó élményt jelentettek számomra. Gyermekkoromban már sok idekapcsolódó élményem volt, hiszen anyai ágon korondiak vagyunk, így gyakran láttam sóvidéki táncot, hallottam ottani zenét. Dédnagyapámtól is gyűjtöttek népdalokat, amelyek a kolozsvári Folklórarchívumba kerültek. Városi rockzenész gyerekként azonban sosem gondoltam arra, hogy valaha a népzenekutatás lesz a hivatásom.

– Jagamas János is szerepet játszott a pályaválasztásában. Mennyire volt meghatározó személyiség?

– Tudós volt, nagyon szigorú tanár, nem közvetlen, barátkozó típus. A hivatalos tanrendben zenei paleográfiát tanultam vele. Megpróbáltam jól teljesíteni, mert így, ha maradt idő az óra végén, kérdezhettem a népzenéről. Aztán egyszer szembe jött velem a folyosón, megállított, és a maga lakonikus módján, majdnem mintha felelősségre vonna, megkérdezte: maga nem akar folklorista lenni? Meglepődtem, de azonnal válaszolnom kellett, így azt mondtam: de igen. „Na jó, akkor legyen az”. Ezzel eldőlt a sorsom.

– Több erdélyi munkahely után miért költözött Budapestre?

– Itthon jobbára csak szabadidőmben kutathattam. A kilencvenes évek elején tartottam egy tudományos előadást Budapesten, azt követően állást ajánlottak a Néprajzi Múzeumban. Nem nagyon akartam elmenni, másfél évig próbálkoztam itthon hasonló állást találni, de nem sikerült. Így elfogadtam a magyarországi ajánlatot, s 1994-től a Néprajzi Múzeumban dolgoztam. Ezzel egyidőben az MTA Zenetudományi Intézetbe is bekerültem.

– Hogyan működik a népi kultúrával kapcsolatos archívumok rendszere? Aki ilyesmit keres, több helyről kell összeszednie a forrásait, vagy az interneten már sok mindent megtalál?

– Az én húszéves budapesti tevékenységemnek egyik fő célja épp az volt, hogy a különböző források virtuálisan egyesüljenek. Létrehoztunk egy internetes folklór adatbázist, ami a folkloredb.hu vagy folkloredb.eu címek alatt érhető el. Ide fokozatosan felkerülnek a Hagyományok Háza, a Zenetudományi Intézet és a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjtései.

– Doktori dolgozatának témája a tánczene interetnikus kapcsolatai. Lehet ebben a témában újat mondani?

– A magyar népzenekutatás kezdetben az énekelt zenére összpontosított, a hangszeres zenét kevésbé kutatták. A népi tánczenét, annak interetnikus vonatkozásait csak később kezdték vizsgálni. A köztudatban általában „egyik nép átvett dalokat a másik néptől” típusú leegyszerűsítő elképzelések szerepelnek az etnikumok közötti kultúracseréről. A népzene nemcsak etnikumon belül terjed „szájról szájra”, hanem etnikumok között is, tehát a falvak és nem a népek szintjén. Erdélyben ennek két tipikus modellje figyelhető meg. Az egyik inkább a Marostól délre eső területre jellemző, ahol igen szórványos a magyarság. Ott egy-egy kis faluban, ahol közel egyenlő számban éltek magyarok és románok, a fiatalok együtt szervezték a táncot. Amíg ment a román tánc, addig a magyar legények és leányok sem maradtak ülve, ők is a román táncot járták. A magyar táncba a románok is beálltak. Mindkét esetben tudták, hogy a másik etnikum táncait táncolják, tehát itt nincs szó átvételről, hanem zenés-táncos kétnyelvűségről. A Mezőségen viszont nagyobb volt az etnikumok tényleges keveredése, így a dallamok és táncok jelentős része mindkét etnikumnál jelen van. Ugyanazt a dallamot magyar és román szöveggel is éneklik, ugyanannak a táncnak van román és magyar neve is, mindkettő a magáénak érzi. Természetesen a dalok és táncok másik rétege etnikusan specifikus maradt, amit mindkét etnikum akként tartott számon.

– Hogyan vélekedik a népzene sokrétű keveredéséről más zenékkel?

– A folklorizmus a zenében igen régi jelenség. A reneszánsz zeneszerzők villanellákból, frottolákból, vagyis néptáncok dallamaiból alkottak többszólamú kórusműveket. A barokk korból is kínálkoznak hasonló példák, Bachnál is találunk népies témákat, a romantika korában pedig felerősödött ez a tendencia: Liszt magyar rapszódiái, Brahms magyar táncai a legismertebbek. Érdekes módon Bartók és Kodály is a népzene segítségével tudott megszabadulni a romantika nyomasztó hatásától. Ám ők megtalálták a népzene mélyebb gyökereit, abból sarjadt ki modern művészetük. Bartóknál ennek két aspektusa van: a gyűjtött népzenét meg akarta mutatni a nagyközönségnek, hogy a népzenét mint népzenét ismerjék meg. Ilyenkor a hozzákomponált kíséret diszkrétebb, mint például a Három csíkmegyei népdal vagy a Román népi táncok esetében. Máskor saját zenei mondanivalójához építőkockaként használta a népzenei elemeket, akárcsak sok más zeneszerző. A folklorizmus vonatkozásában azt is látni kell, hogy a dzsessznek, rocknak, az úgynevezett „latin” zenéknek és más könnyűzenei műfajoknak is jelentős része népzenei gyökerű. A magyar rockzene kezdeti korszakában főleg az Illés együttes tudatosan törekedett arra, hogy ne csak jó utánzója legyen a nyugati stílusoknak, hanem azokat népzenei hatásokkal is próbálta egyedivé tenni. Aztán jöttek Sebő Ferencék és mások a népzenei hangvétellel megzenésített antik és modern versekkel. Ma a világzenei divatok korában a folklorizmusnak még többféle megnyilvánulása van. Napjainkban a nagyközönség igen toleráns, majdnem bármit befogad, ami újszerű, nincs sok minőségi szűrés.

– Hogyan értsük ezt?

– Működik egy olyan, ma általánosan elfogadott elv, hogy legyünk toleránsak mindenfajta etnikummal, vallással, kisebbséggel szemben. Ez alapvetően jó dolog, de szerintem tudat alatt már minden egyébre is kihat. Így ma valami olyasfajta logika működik, hogy „adjunk esélyt a bármilyen zenének”, ezért népdalfeldolgozók hada hoz létre új „műveket”. Én ezek nagy részét nem tartom jól sikerültnek – ez persze szubjektív megítélés, nem tudományos. Önmagában nem tartom rossznak, ha bárki bármiféle zene létrehozásával kísérletezik, de így a folyamatosan keletkező új zenék dömpingje a jól sikerült feldolgozásokat is hamar elfelejtetik. A feldolgozásoknak gyakran ismétlődő elemei is vannak, ilyen például a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű moldvai népdal. Ezt annyiszor feldolgozták, hogy a népzenével nem foglalkozó szélesebb közönség is ezt tartja a tipikus magyar népdalnak. A valós helyzet ezzel szemben az, hogy ez a dal magyaroknál csak Moldvában, ott is csak a csángók egy részénél fordul elő. Megtalálható viszont románoknál, bolgároknál, ukránoknál is. Természetesen ettől még magyar népdalnak tarthatjuk, de nem hiszem, hogy ezt kellene a magyar népzene emblematikus darabjának kikiáltanunk. A feldolgozások tömege miatt viszont azzá lett.

– Folklorizmussal tehát jócskán találkozunk, de van-e még napjainkban folklorizáció a népzenében, amikor egy kívülről érkezett elem beépül a folklórba?

Pávai István
Népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézetében tudományos főmunkatárs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a Hagyományok Háza keretében működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője. 1951. december 10-én született Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron érettségizett, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia zenetudományi szakán diplomázott, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát 2005-ben. A Barozda együttes alapító tagja. 1980 és 2000 között dolgozott többek közt a csíkszeredai Hargita Megyei Népi Alkotások Házánál, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes művészeti titkáraként és a budapesti Néprajzi Múzeum főmuzeológusaként. Díjak, elismerések: Szabolcsi Bence-díj, Magyar Érdemrend lovagkeresztje. Több kötet szerzője, szerkesztője. Nős, öt gyermek édesapja.

– Amikor folklorizációról beszélünk, a diákok is kérdik tőlem, mennyi időbe telik, amíg egy műdal vagy idegen eredetű dal hagyománnyá válik. Nem lehet pontos időt mondani, de az biztos, hogy száz-százhúsz évnél nem kevesebb. A folklór egyik ismérve ugyanis, hogy egy falun belül nagyjából ugyanazt a kultúrát ismeri magáénak az idősebb és a fiatalabb generáció. Széken a fiatalok arra vártak, hogy konfirmáljanak, és végre ugyanúgy táncolhassanak, énekelhessenek, mint az idősebbek. A városi kultúra rendszerében ez épp fordítva van. A mai tizenévesek azt akarják, hogy olyan zene szóljon a hangszóróból, ami más, mint a tíz évvel ezelőtti fiataloké volt. S ha ma már a faluban sincs meg a hagyománynak az az ereje, ami a generációk kultúráját régen egybetartotta, akkor a folklór sem tud hagyományozódni. A másik tényező a külső hatások mennyisége. Még ha működne is a falusi hagyományozódás rendszere, ma már nem lehetne hatékony, mert olyan mennyiségben árasztja el a falut a városi kultúra, hogy annak folklorizálódására nincs már esély, kultúraváltás következik be.

– Sokunk lemezkollekciójának része a Barozda együttes felvételei. Mi a helyzet ma az együttessel?

– Miután 1981-ben Marosvásárhelyre kerültem, a Barozda folytatta Csíkszeredában az 1976-ban közösen megkezdett munkát: táncházi muzsikálás, népzenei és régizenei koncertezés. 1986-ban viszont a korabeli kultúrpolitika ellehetetlenítette a helyzetüket, ezért Svédországba emigráltak. Ott folytatták a munkát, táncházat hoztak létre, sokat turnéztak Nyugat-Európában. 1996-ban, az erdélyi táncház húszéves évfordulóján muzsikáltunk újra együtt Kolozsváron. Akkor döntöttük el, hogy 2001-ben Csíkszeredában megünnepeljük az együttes 25 éves évfordulóját. Ez a koncert felülmúlta elképzeléseinket, mint kiderült, a város nagyon a magáénak érezte a Barozdát, hisz mindenki tudta, hogy tagjai nem a jobb megélhetésért mentek nyugatra. A siker láttán elhatároztuk, hogy időnként találkozunk itthon. Tavaly például a madéfalvi veszedelem évfordulójára adtunk ki egy CD-t. Időnként Svédországban is van még Barozda-táncház. Barozda tehát továbbra is van, csak nem úgy működik, mint egy mai együttes.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.