Uniós agrártámogatások: a fiataloké a világ

Makkay József 2015. március 28., 10:15

Rövidesen Romániában is meghirdetik a 2015–2020-as időszakra vonatkozó új mezőgazdasági uniós pályázatokat. A területalapú támogatások összegének növelése mellett az új projektekben jelentkező legfontosabb változás a gazdák szövetkezési kedvének ösztönzése, a fiatalok és a családi vállalkozások támogatása.

Uniós agrártámogatások: a fiataloké a világ
galéria
Fotó: Veres Nándor

Az APIA nyilvántartásában szereplő mintegy 1,1 millió, agrártámogatásban részesülő hazai gazda mindössze egyharmada a ténylegesen mezőgazdasággal foglalkozó gazdatársadalomnak. A fennmaradó kétmillió kisgazdaság eddig sem felelt meg a kifizetési ügynökség által megszabott 0,3 hektáros minimális parcellanagyságnak, és a legalább egyhektáros farmméretnek. Noha a kisgazdaságok száma évről évre csökken, a romániai mezőgazdaság távol áll még attól a gyökeres struktúraváltástól, amely a legtöbb uniós agrárágazatot jellemzi. Az elmúlt években a kormány, valamint az államelnöki hivatal szakembergárdája többféle forgatókönyvet dolgozott ki az unióban leginkább szétaprózódott romániai mezőgazdasági területek és kisgazdaságok rendszerének átalakítására.

A 2015-től életbe léptetett új agrártámogatási rendszer ennek a stratégiának van alárendelve. Alapelve szerint a 30–60 hektár közötti gazdaságokat akarja helyzetbe hozni, hogy középtávon ez a farmméret legyen a román mezőgazdaság tartópillére. A10milliárd eurós uniós agrártámogatási keretet a román kormány saját forrásaiból is kiegészíti. Szakemberek szerint bizakodásra adhat okot, hogy az összes uniós forrás közül Románia a mezőgazdasági támogatások lehívása terén teljesített eddig a legjobban. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szerint ez az összeg nagyban hozzájárulhat a romániai mezőgazdaság modernizálásához a következő öt-tíz évben, ha a politikum a hazai realitásokra alapoz, azaz olyan támogatási formákat honosít meg, amelyek a meglévő, fejlődőképes kis-és középgazdaságokat részesítik előnyben.

A mai statisztikák elrettentő képet mutatnak a román mezőgazdaságról. A támogatásban részesülő mintegy 1,1 millió gazda 60 százalékát 60 év fölötti emberek jelentik. Ez a korosztály átlagban 4–4,5 hektár területen gazdálkodik. Az EU-s támogatásban részesülő romániai gazdáknak mindössze a 15–20 százaléka fiatalabb 40 évesnél, ugyanakkor ez a korosztály termel 7–9 hektáros farmokon. A statisztikai adatokból következik, hogy uniós szinten a romániai kisgazdaságokba fektetik be a legkevesebb pénzt. Míg Franciaországban az egy hektár területre számított, állóalapokba történő évi befektetés 300 euró, Romániában alig éri el a 30 eurót. A hazai mezőgazdaság súlyos forráshiányát jelzik a Román Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok is, amelyek szerint a hazai gazdaságban igényelt összes bankhitel mindössze 4 százaléka mezőgazdasági kölcsön. A termelékenység szempontjából a romániai agrárágazat az Európai Unió sereghajtója.

Változások előtt

Idéntől azonban minden eddiginél nagyobb léptékű európai uniós támogatási keret áll a romániai mezőgazdaság rendelkezésére: a 2015–2020-as időszakban mintegy 10 milliárd euró hívható le pályázati forrásokból. Az új „ötéves terv” legfontosabb irányvonala a gazdák összefogásának, szövetkezésének ösztönzése, támogatása. Mindazon gazdaegyesületek, szövetkezetek, társulások, amelyek termeléstől a feldolgozásig kiépített láncban fejtik ki tevékenységüket, a szükséges finanszírozás 90 százalékát is elnyerhetik vissza nem térítendő támogatás formájában. A hazai agrártámogatási rendszerben eddig példátlanul alacsony önrész ellenére is hatalmas összegekhez jutó szövetkezetek mediatizálása révén a szaktárca az Európai Unióban legrosszabbul álló romániai szövetkezési kedv felélesztését szeretné elérni.

De más újdonság is várható az áprilistól benyújtható mezőgazdasági pályázatok terén. A teljes agrártámogatási keretből jóval nagyobb összeget különítenek el a 40 évnél fiatalabb gazdák számára, akár 50 ezer eurós értékig terjedő összegig. Az 5000 euró fölötti agrárpályázatok lebonyolítására idéntől már nem elegendő a szokványos gazdastátus: a támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek valamilyen vállalkozói formát – egyéni vállalkozás, kft., betéti társaság, családi vállalkozás, egyéb – kell bejegyezniük.

Több pénz nagyobb területre

A területalapú támogatások rendszere nem változik lényegesen, de azért tetten érhető az apró parcellák, földterületek összevonásáról szóló kormányzati szándék. Öt hektár alatt megmarad a jelenlegi mintegy 150 eurós hektáronkénti támogatás, viszont az 5–30 hektár közötti területekre hektáronként 40 euróval jár több pénz, míg a 60 hektárig terjedő felületekre újabb bónuszok igényelhetők. Az új támogatási rendszer leginkább a 40 évnél fiatalabb gazdálkodóknak kedvez: ők 25 százalékkal több támogatást kapnak hektáronként. A fiatal gazdák azonban nem csak a területalapú támogatás igénylésénél lesznek előnyben, valamennyi meghirdetett agrárpályázat pontozásánál és elbírálásánál előnyt élveznek.

A szaktárca 1250 euró éves támogatásban határozza meg a kisgazdastátuszt: számukra megkönnyítik az ügyintézést, így az eddiginél kevesebb ellenőrzésre számíthatnak. Viszont a kisgazda-támogatás átalány-kifizetésként rögzül a következő öt évre: aki ebbe a kategóriába jegyzi magát, akkor sem igényelhet jövőre több támogatást, ha növeli a mezőgazdasági területeit.

Jelentős újításnak számít, hogy a pályázókat nem korlátozzák abban, hány projekttel pályázhatnak, és abból hány finanszírozható uniós keretből, illetve állami költségvetési forrásokból. Ha az igénylő megfelel a kiírásnak – és a pályázó valamennyi pályázatához megfelelő önrészt tud biztosítani –, egyszerre többféle pályázati támogatást is lehívhat.

Szigorítják viszont az önrész felhasználását. Az eddigi gyakorlat – miszerint a pályázó egy napra betette a szükséges önrészt a bankszámlájára, a számlakivonatot pedig mellékelte a pályázathoz – már nem fog menni, az önrészként feltüntetett összegnek elkülönített számlán kell maradnia a célirányos felhasználásig. Ez megnehezíti az amúgy is forráshiányban szenvedő hazai agrárvállalkozók életét, az uniós pályázatok felügyeletét ellátó hivatal szerint azonban az eddiginél jóval több bank áll majd a gazdák rendelkezésére a pályázatok előfinanszírozásához.

A tájékozódás fontossága
A 2014-2020-as támogatási időszak bevezetésével idén később kezdődik el a területalapú támogatások kérvényezése. A 2015. április elsejétől igényelhető támogatás dokumentációját legkésőbb május 15-ig lehet benyújtani. A legfontosabb változás, hogy a területalapú támogatással együtt kell kérvényezni az állattartásért járó támogatást is. A kifizetési ügynökségek (APIA) vezetői a községi polgármesteri hivatalok mezőgazdasági szakemberei és az állatorvosok számára tartanak országszerte felkészítőket, hogy a támogatási kérelmekkel a megyeszékhelyekre érkező gazdák időben tájékozódhassanak a szükséges feltételekről. Az egyik legfontosabb újítás, hogy idéntől mindenki csak azon területek, és állatok után igényelhet támogatást, amelyeket saját neve alatt vettek nyilvántartásba. A területalapú támogatáshoz és számos más mezőgazdasági pályázathoz egyelőre nem szükséges a mezőgazdasági területek telekkönyvbe vétele, 2018. január elsejétől azonban valamennyi agrártámogatás megpályázásánál kötelező lesz a telekkönyvezés.

Előnyben a gyümölcstermesztés

A kertészeti ágak közül a következő öt évben előnyt fog élvezni a gyümölcstermesztés, a kormány szándékai szerint ugyanis a jelenlegi mintegy 140 ezer hektár gyümölcsös területek nagyságát 200 ezerre növelik. A mostani gyümölcsösök 40 százaléka azonban szintén felújításra, újratelepítésre vár, így a kormány 100 ezer hektáros új gyümölcsös projektje igen merész tervnek tűnik. A támogatott gyümölcstermő fajok listáján az alma, körte, dió, birs, szilva, cseresznye, meggy, barack és szelídgesztenye szerepel. Kiemelt érdeklődés övezi a gyümölcstermő cserjék termesztését: aki áfonyát, málnát, egrest, ribizkét, bodzát, mogyorót vagy lekvárnak való rózsát termeszt, nemcsak a telepítésre, hanem a teljes termesztési technológiára – a szükséges mezőgépek beszerzését is beleértve – is igényelhet uniós támogatást.

A pályázatok benyújtásakor plusz pontozás érhető el, ha a projektek gazdái családi agrárvállalkozások, azaz a család több tagja főállásban foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Ez növénytermesztésre, állattenyésztésre egyaránt érvényes. A mennyiségi mutatókról áthelyeződik a hangsúly a minőségi felhozatalra: több pénzhez juthat, aki a fajtatiszta állatállományt, ellenőrzött vetőmagot, gyümölcscserjét vagy gyümölcscsemetét vásárol. Az elmúlt években már bejáratott biogazdálkodás támogatási kerete is jelentősen megnövekszik: biozöldségre, biogyümölcsre, biohúsra, -tejre és -mézre egyaránt igényelhető plusz uniós és hazai forrás.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.