Szövetkezeti értékesítést szorgalmazó falugazdász

Makkay József 2020. december 13., 17:35 utolsó módosítás: 2020. december 13., 17:50

A mezőgazdasági termékek feldolgozása és szövetkezeti értékesítése jelenthetné a kiútat az erdélyi gazdaközösségek számára a mai nehéz helyzetből, véli Fodor István falugazdász. A mezőgazdasági szaktanácsadásra szakosodott agrármérnökkel Szatmárnémetiben beszélgettünk.

Szövetkezeti értékesítést szorgalmazó falugazdász
galéria
Fólia alatti epertermesztés Szatmár megyében. A falugazdászok segítségét elsősorban a kistermelők igénylik Fotó: Makkay József

Fodor István falugazdász mezőgazdasági szaktanácsadói munkája egyidős a rendszerváltással. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Szatmár megyei elnökeként Magyarországon végzett el a kilencvenes évek elején egy szaktanácsadói kurzust, és az utóbbi három évtizedben a környék magyar gazdái számára megszervezte az ezüstkalászos tanfolyamokat. Amelyek később, 2004 és 2018 között más keretben ugyan, de magyar nyelven folytatódtak a szakminisztérium keretében működő mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal jóvoltából, ahol az agrármérnök 14 évig dolgozott az intézmény alkalmazottjaként. Nyugdíjasként két éve a partiumi falugazdászok csapatát erősíti.

E tömör névjegy jelzi, hogy

a rendszerváltás után bő két évtizedet agrárválallkozóként is dolgozó mérnök – aki egy kolozsvári posztgraduális képzés keretében növényvédelemre is szakosodott – minden csínját-binját ismeri a gazdákkal történő kommunikációnak.

Fodor István szatmárnémeti falugazdász, akit legtöbben növényvédelmi szaktanácsokért keresnek Fotó: Makkay József

Amiről az agrárszakemberek tudják a legjobban, hogy ez nem mindig problémamentes feladat. A szakiskolai és a szaklíceumi mezőgazdasági képzés rendszerváltás utáni leépülésével több nemzedék is úgy vágott bele a gazdálkodásba, hogy alapvető ismereti sem voltak a mezőgazdasági termelésről. Ez a látlelet is jól mutatja a hazai mezőgazdaság sanyarú helyzetét.

Fodor István viszont az a típusú szakember, akit kora reggeltől késő estig bármikor megkereshetnek kérdéseikkel telefonon a gazdák. Az elmúlt harminc esztendőben ehhez hozzászokott, de a szaktanácsadás visszanyúlik a kommunizmus éveire is, amikor a homoródi és a lázári termelőszövetkezetek szakembereként szintén megkeresték ügyes-bajos dolgaikkal a gazdák.

Gyümölcslé és aszalt gyümölcs

Miközben a budapesti Agrárminisztérium által fizetett erdélyi falugazdász szerteágazó tevékenységéről beszélgetünk, kiderül, mekkora szükség van manapság is mezőgazdasági szaktanácsadásra. A főleg zöldségtermesztéssel foglalkozó szatmári kistermelők is egyre nehezebben igazódnak el a növényvédő szerek és gyomirtók labirintusában, és akkor még nem beszéltünk az értékesítés nyomasztó gondjairól.

Társalgásunk során mindegyre előkerül a szövetkezés fontossága, amit a falugazdászok szívügyüknek tartanak,

hiszen tisztában vannak vele, hogy a nyugat-európai mezőgazdaság és élelmiszeripar – sőt, ma már a lengyelországi is – nagy mértékben az erős szövetkezeti hálónak köszönheti verhetetlenségét. „A nyersanyagként megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásában látok itörési lehetőségét a mai nehéz helyzetből. Szatmár megyében többen próbálkoznak gyümölcslevek készítésével például. Aki erre a célra biominőségű almát használ, jó eséllyel külföldön is értékesíteni tudja a palackozott termékeit. De piaca lenne a különböző gyümölcsök aszalásának is. Ez csupán két példa arra, hogy gazdaszövetkezet keretében mennyi mindent tudnának értékesíteni az élelmiszeripari termékek közül” – magyarázza Fodor István.

A kispiac kínálata. A Szatmári termék védjeggyel itt is találkoznak a vásárlók Fotó: Makkay József

A gazdák részéről egyelőre még sincs áttörés a szövetkezés terén. Az uniós támogatások lehívása okán bejegyeztek ugyan néhány szövetkezetet a megyében, de ezekről csak a következő években derül ki, hogy mi lesz a sorsuk.

Egyelőre a Nagykároly szomszédságában fekvő Csanálos falu Schöntál nevű mezőgazdasági szövetkezete az egyetlen magyar közösségi vállalkozás a megyében, amely beváltotta az alapító gazdák reményeit. A falugazdász szerint a pozitív példákat népszerüsíteni kell, hogy ráébressze a kistermelőket, az értékesítés terén nincs alternatívája az összefogásnak.

Védjeggyel ajánlott termékek

A szatmári falugazdászoknak már sikerült elérniük, hogy laza szövetkezeti hálóba tömörülve, több faluközösség gazdái számára közösen szerezzék be a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokat: műtrágyát, növényvédő szereket, sőt, üzemanyagot is. A nagy mennyiségű áruval sikerült lealkudni a vételárat, így a gazdákhoz jóval olcsóbban jutott el több termék is. Mint ahogy a szarvasmarhatartók is jól jártak, amikor magyar szakemberek segítésével egy-egy vidékről közösen adták el felhízlalt borjaikat. Élősúlykilogrammonként 2-4 lejjel is többet kaptak a hízóállatokért, ami jelentősen növelte a gazda bevételeit. „Ezt a módszert a mezőgazdaság más területein is alkalmaznánk, hogy a gazdák lássák, az összefogás az alapja boldogulásuknak” – véli az agronómus.

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület keretében dolgozó szatmári falugazdászok fontos előrelépése a Szatmári termék védjegy.

Közösen értékesített Szatmár megyei húsmarhák Fotó: Makkay József

Az őstermelő gazdák és a helyi élelmiszerfeldolgozók számára felkínált lehetőséggel egyre többen élnek. Az egyesület által szervezett vásárokba – a szatmárnémeti Kossuth-kertbe – eleve ezek a termékek kerülnek be, de a védjeggyel rendelkező gazdák a város piacain is használhatják a viszonteladók termékeitől megkülönböztető jelzést. Kiderült, hogy egyre több vásárló keresi a Saztmári termék név alatt forgalmazott mézet, hústermékeket, bort vagy a helyi zödlségeket.

Az erdélyi falugazdászok munkájának nincs romániai alternatívája.

Az egykori állami szaktanácsadó hivatalok végeztek a mienkhez hasonló munkát, de pénzhiány miatt a szakminisztérium előbb a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, majd onnan kikoptak, és bekerültek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok felügyelete alá, majd felszámolták. Az a néhány mezőgazdasági szakember, aki a régi gárdából dolgozik, Bukarestnek gyárt statisztikákat, így nincs ideje a gazdák bajaival foglalkozni. Egyedül mi végzünk Erdélyben viszonylag kis emberállománnyal szaktanácsadói munkát a magyra gazdák körében” – fogalmaz a szatmárnémeti falugazdász.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.