HIRDETÉS
Erdélyi piacainkon a Szatmár megyei gazdákat elsősorban földieper-kínálatukról ismerjük meg. A híres epertermesztő Halmi példáján felbuzdulva az utóbbi harminc esztendőben több magyar település is felzárkózott a trendhez a Szatmárnémetihez közeli falvakból. Jó esztendőkben a földieper eladásából szép bevételei vannak a gazdáknak, és az idei ilyen év volt. Aki fólia alatt is foglalkozik epertermesztéssel, annak a szabadföldi szüret előtt legalább két héttel már van piacos gyümölcse, aminek az ára duplája, vagy éppen háromszorosa a dömpingepernek. A szatmári termesztők a korai eper kilóját idén harminc lejért értékesítették, amiben az is közrejátszott, hogy a hideg tavaszi idő miatt megkésett a szabad földi eper szüretje. A földi eper kiskereskedelmi ára azonban végig magas volt, ritkán esett 10 lej alá, ami az előző évekhez képest ritka jelenség. Ez még több gazdát győzött meg arról, hogy igenis, érdemes nagyobb területen foglalkozni e piacos gyümölccsel.
A Szatmárnémetitől 15 km-re fekvő Mikolában is így látják ezt, ahol olyan gazdák is akadnak, akik 2-3 hektárnyi területről szüretelnek epret, amivel belső-erdélyi piacokra is eljárnak, főleg Kolozsvárra. A többség azonban kisebb területre ülteti ezt az munkaigényes kertészeti növényt, és főleg másodállásban foglalkozik epertermesztéssel. De van, aki nem bízik az egy-két növényes kertészkedésben, mert gyenge évben – amikor a helyi túltermelésre az olcsó import is rátesz egy lapáttal –, a gazda jövedelem nélkül marad.
A Mikolában kertészkedő Kállai Pál szerint az a legbiztosabb, ha az ember többféle zöldség termesztésével foglalkozik, így állandó piacolás mellett a jobban elkelő portéka pótolja a dömpingáruk miatt kiesést.
Kállai Pálnak a családi ház mögött fekvő, mintegy két hektáros kertje az őszi betakarítás utáni arcát mutatja. Csupán a fekete fóliával bevont bakhátas eperföldek érintetlenek. A magyarországi szaporítóanyagból megbokrosodott eperpalántákkal két évig termelnek, utána ritkítják és szétültetik. Házigazdám szerint a megbokrosodott gyökerű növények szamóca nagyságú földiepret termelnének, ami nem piacos, másrészt túl időigényes a szedése. A bakhátas technológiával termesztett eper nagy előnye, hogy jelentősen növeli a csepegtetős öntözés hatékonyságát és véd a gyomosodás ellen.
„A tíz árnyi fóliasátor elengedhetetlen a primőrtermesztésben. Az egyikben epret ültetünk paradicsommal váltakozva, a másikat a primőrként piacra kerülő hagyma, retek, saláta és a korai gyökérzöldségek számára tartjuk fenn. Egész évben van mivel piacolni: a mintegy 15 zöldségféle egymást váltja. Elsősorban a feleségem járja a szatmárnémeti piacot” – magyarázza mikolai vendéglátóm, akinek néhány hete a polgármesteri hivatalban van állása, így már csak munka után gazdálkodik.
Az utóbbi két évtizedben épített, tágas lakásukban, egy kávé mellett mesél gazdálkodásukról, amit a rendszerváltás óta vállalnak, szülői örökségként.
Amikor hozzákezdtek, a négyezres lélekszámú, három faluból álló községben gyakorlatilag minden család piacolt. A rendszerváltás után visszakapott földeken megérte gazdálkodni, jól ment a piacolás,
aztán rendre egyre többen abbahagyták. Mostanában annyi változás van, hogy aki újra hozzáfogott, az nagyobb területen és gépesítve termel. Ahogyan Kállaiék is teszik. A gazda arra panaszkodik, hogy hosszú ideig nem fektettek be gépparkba, mert a gazdálkodásból jövő minden bevételt a házra fordították, amíg rá nem jött, hogy gépek nélkül másoknak van kiszolgáltatva. Sikerült egy negyven éves John Deere traktort vásárolnia a szükséges gépparkkal, amivel elégedett. „Nem egy új masina, de megfelel a célnak. Ritkán romlik el, és ha valami javításra szorul, találok hozzá alkatrészeket. Nagyon megkönnyítette a munkánkat, amióta minden szükséges mezőgéppel rendelkezünk” – magyarázza a mikolai gazda.
Kállai létfontosságúnak tartja a zöldségpiacokat. Tapasztalata szerint egyre több vásárló szokik vissza a helyi kistermelők portékáihoz, amit nagyban segít a partiumi megyék falugazdász-hálózatát foglalkoztató Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület által bevezetett Szatmári termék nevű védjegy.
Az őstermelők által igényelhető minősítést a piacoló gazdák jól látható helyen tüntetik fel, ami a vásárló számára garancia arra, hogy Szatmár megyei falvakban megtermelt, jó minőségű áruról van szó.
Vendéglátóm szerint ez nagyon fontos lépés volt ahhoz, hogy megkülönböztessék őket a viszonteladóktól, akik feketén megszerzett őstermelői igazolvánnyal kínálják gyakran importból származó portékáikat. Úgy véli, a piacoló gazda mindig talpon tud maradni, mert aki jó minőségű árut kínál, annak kialakul az állandó vásárlói köre. A nagyobb mennyiségű árura egy nagybányai zöldségesüzletet találtak, ahova nem csak földi eperből, hanem más portékából is rendszeresen rendelnek a mikolai gazdacsaládtól.
„Azt szokták tőlünk kérdezni, megéri-e zöldségtermesztéssel foglalkozni? Mindig igennel válaszolok. Úgy kell termelni és forgalmazni, hogy megérje. Idén, amikor a legtöbb élelmiszernek nőtt az ára, a gazda elégedett lehet. Ebből meggazdagodni nem lehet, de tisztességesen megélni igen” – mondja búcsúzólág Kállai Pál.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
