Nő az életszínvonal, de nem mindenkinek

Mindössze öt romániai megyében haladja meg a nettó átlagkereset az országos középértéket – derül ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal felméréséből. A többségében magyarlakta megyék továbbra is a táblázat alsó felében találhatóak, azonban ezekben a régiókban is fejlődő tendencia indult el. Teleorman megyében a legrosszabb az életszínvonal, hiszen az emberek az országos átlagbérnek mindössze a 69 százalékát vihetik haza.

Tavaly az ország legjobban fizetett alkalmazottja a veszélyes hulladékok gyűjtésének iparágában szerezte havi mintegy 300 ezer eurós fizetését. Ez a kirívóan magas kereset azonban egyedi eset.

A nagyátlagot tekintve a legjobban fizetett szakma az informatikusoké, ők átlagban havi 5200 lejt keresnek. Az ágazat fejlődését mutatja, hogy egy év alatt a szakmában dolgozók keresete 23 százalékkal nőtt.

De meghaladja az ezer eurós kereseti határt a dohányiparban tevékenykedők bére is, míg az olajiparban és a biztosítási ágazatban a munkavállalói átlagbér mintegy 4400 lej. Ugyanakkor a legrosszabbul a szállodaiparban munkát vállalók keresnek, őket követik a textiliparban és az élelmiszeriparban foglalkoztatottak, akiknek átlagkeresete rendszerint a minimálbér összege.

Egy bukaresti alkalmazott átlagosan 2857 lejt vihetett haza az elmúlt évben, amely a duplája egy Hargita megyei munkavállaló átlagbérének. A fővároson kívül mindössze Ilfov és három erdélyi megye, Kolozs, Temes és Szeben haladja meg a 2088 lejes határt. Érdemes egy pillantást vetni a táblázat hátsó felére is, ahol egyedül a Hargita megyeiek keresete nem haladja meg az 1500 lejes átlagbért. Pozitív példaként említhető Bihar megye, amelynek lakosai a rendre gyengén teljesítők sorából felzárkóztak a középmezőnyhöz. De szembetűnő a marosiak átlagbérének növekedése is, ahol ki tudtak lépni a székely sereghajtók táborából, és mára bebiztosították helyüket a legjobb keresetet nyújtó 20 megye között. Az átlagbérek tekintetében a legnagyobb növekedést Bákó megye könyvelheti el, ahol 25 százalékkal nőtt az átlagkereset az előző felméréshez képest. Őket követi Tulcea (21 százalék) és Krassó-Szörény (19,5 százalék) megye, majd rögtön ezután Kovászna megye a maga 19 százalékával. Csökkenést egyedül Gorj megye mutat, ahol a havi átlagbér értéke egy év alatt fél százalékkal esett vissza.

„A legmagasabb átlagkeresettel rendelkező megyék sorába azok a területek tartoznak, ahova sok nemzetközi cég pénzt fektetett be, a munkanélküliség szinte ismeretlen fogalom, valamint a munkalehetőségek változóak. A fejlettebb megyékben, ahol az átlagkereset meghaladja a nettó 2000 lejt, nemcsak a termelésbe fektetnek, hanem az IT-szolgáltatásokba, a pénzügyekbe is, szemben az alacsony jövedelemmel rendelkező megyékben, ahol átlagosan kevés a beruházás, és azok is inkább a termelésbe érkeznek” – nyilatkozta Alina Popescu, a HR Mercer emberi erőforrásokkal foglalkozó szervezet alkalmazottja. A szakember szavait a statisztikai adatok is alátámasztják: míg Bukarestben mindössze 1,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Hargita megyében ez az érték 5,7 százalék, és egy százalékkal haladja meg az országos átlagot. Bukarestben az emberek több mint fele dolgozik, amely bőven meghaladja az országos 24 százalékos átlagot. 

Hargita megyében az általános foglalkoztatás is az országos átlag alatt marad, ugyanis csak minden ötödik lakosnak van hivatalosan bejelentett munkahelye.

Alina Popescu szerint a fizetésemeléseket elsősorban a növekvő munkaerőhiány generálja. A leggyorsabb bérnövekedésre a szoftvercégeknél, a technikusoknál és a termelésben dolgozóknál kell számítani.

Néhány évvel ezelőtt Maros, Hargita és Kovászna megyét egy kalap alá vették a keresetek tekintetében, azaz mindhárom megyében országos viszonylatban is a leggyengébben kerestek az emberek. „Az elmúlt néhány évben komoly változások mentek végbe Maros megyében, és sikerült felzárkózni a mezőny közepéhez. Tavaly decemberben elértük a tizenhatodik helyet, sőt, idén volt olyan hónap, amikor ennél jobb helyen zártunk” – fogalmaz Matei Ioan, a Maros megyei statisztikai hivatal igazgatója. A javulás legfőbb oka a növekvő ipari termelés, de a minimálbér megemelése is közrejátszott a pozitív eredmények elérésében. A Maros Megyei Tanács elnöke, Péter Ferenc szerint közvetlen módon nem tudnak sokat tenni a fejlődés érdekében, de befolyásolni tudják a történéseket. A megyei önkormányzat elnöke elsősorban politikai és gazdasági döntésekről beszél, amelyek alapján új beruházókat vonzó infrastrukturális fejlesztések mehetnek végbe. Ennek egyenes következménye a munkahelyteremtés, és a növekvő munkaerő-kereslet miatt folyamatosan növekednek a bérek is. A tanácselnök szerint a bérnövekedésre csak újabb és újabb beruházásokkal lehet hatni.

Székelyföldtől senki nem várja el azt, hogy felzárkózzon az országos élmezőnyhöz, azonban a folyamatos leszakadás és a lassú fejlődés aggodalomra ad okot. A rossz infrastruktúra, az alacsony vállalkozói kedv és főleg a termelésbe való befektetések csak egy kis részét teszik ki annak az egésznek, ami miatt Hargita és Kovászna megye az ország sereghajtói között található az átlagkereset tekintetében.

Bihari Béla, az IT Plusz Klasz­ter elnöke a tavaly ősszel megrendezett Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencián felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmaradottság okai közé sorolható a digitalizálás hiánya.

A digitalizálás alatt nem honlapkészítést kell érteni, hanem az összetett termelési folyamatokra kell gondolni, ami által akár a mezőgazdasági munkálatokat is sokkal hatékonyabbá lehet tenni.

Úgy véli, megkerülhetetlen, hogy jó szakemberek dolgozzanak ebben az ágazatban is Székelyföldön ahhoz, hogy a fejlődés megindulhasson. Ezzel egyidejűleg az innovációra is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel jelenleg a helyi informatikusok bérmunkában dolgoznak, így pedig képtelenség a helyi értékeket előtérbe helyezni.

A konferencián felszólalt néhány olyan üzletember is, aki vállalná, hogy már a középiskolában jelen legyen különböző oktatási programokkal. Néhányan az érettségi utáni 13. osztály létrehozását is szorgalmazták, ahol a cégek informatikusokat képezhetnek.

Egy régebbi beszélgetésben Barabási Albert László világhírű fizikus is kifejtette véleményét a Székelyhonnak a jelenlegi székelyföldi helyzetről. Ő az alapvető problémát nem abban látja, hogy a tehetséges székely fiatalok külföldön sajátítják el tudásukat, hanem abban, hogy ezt a tudást nem itthon kamatoztatják. Szerinte a fiatalok távolmaradásában nagy felelőssége van az itthoni környezet befogadókészségének. A fizikus szerint meg kell találni azt a székely értelmiségi elitet, amelyet haza lehet csábítani, illetve amelyre nagy szükség van – itt megemlíthetők az orvosok, a mérnökök és az agrárszakemberek egyaránt. Fontos ugyanakkor azt is felismerni, hogy tudásalapú társadalomban élünk, éppen ezért a folyamatos önképzés és tanulás elengedhetetlen napjainkban. „Nem gond az, hogy a fiatalok hosszabb-rövidebb időt külföldön töltenek azért, hogy tudást és munkatapasztalatot szerezzenek, hiszen ezzel hosszú távon Székelyföldön is értékeket teremthetnek” – fogalmazott a világhírű székelyföldi származású szakember.

Ma már egyértelmű, hogy Romániában is van gazdasági fejlődés. Az igazi gond ezzel az, hogy az infrastruktúra hiánya és egyéb okok miatt ez a fejlődés földrajzilag kiegyensúlyozatlan. Amíg Bukarestben és Erdély nagy egyetemi városaiban gyakorlatilag minden foglalkoztatottsági forma megtalálható, addig hatalmas a kontraszt más, akár szomszédos területek gazdasági helyzetében. Gazdasági szakemberek szerint az ország elmaradottabb megyéinek is ki kell lépniük a tipikus ipar- és termelő hátországi szerepkörből, és fokozatosan át kell térniük a több lábon álló gazdasági modellre. Mindez nem egyik napról a másikra történik, de ha az emberi törekvés észlelhető lesz, akkor a befektetők is nyitottabbá válnak az új beruházásokra.

Szatmári Bence