Jó sör, jó bor, erdélyiség

Makkay József 2014. május 30., 16:58 utolsó módosítás: 2014. május 30., 22:38

Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása alapján a tömény alkohol fogyasztása terén világviszonylatban Románia az 5. helyen áll Fehéroroszország, Moldovai Köztársaság, Lettország és Oroszország után. Szakemberek szerint a lesújtó helyzeten a sör- és a borfogyasztás növelésével, a tömény italok csökkentésével lehetne változtatni. Összeállításunkból kiderül: a trend már jó pár éve elkezdődött.

galéria

Legszebb öröm a söröm – a mondás nemcsak magyar sörmárkák reklámkampányának részeként vált híressé: egyféle tudatos fogyasztói viselkedésként is elterjedt az emberek körében. Nyári melegben nincs kellemesebb hűsölés, mint egy lehűtött sör – országra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az egy főre eső évi 75 literes átlagos sörfogyasztásával Románia az európai derékhadban foglal helyet, jóval megelőznek bennünket a csehek (159 liter) és a németek (109), de messze elmaradnak tőlünk az olaszok „csekélyke” 28 literükkel. A megközelítőleg azonos sörfogyasztási trendeket mutató romániai és magyarországi mérések közös vonása, hogy a jövedéki adó tavalyi megemelésével mindkét országban tíz százalékkal  csökkent a sörfogyasztás. A Romániai Sörgyártók Egyesülete rámutat, a megemelt adóval a söriparból származó adóbevételek 155 millió lejjel csökkentek.

Multik kezében a söripar
Orvosi szakvélemények szerint az európai polgárok egyharmadát kitevő antialkoholista tábor további növekedése lenne az ideális, és akörül is egyetértés van, hogy a különböző szeszes italok egészségre gyakorolt hatása igen eltérő. Legkevésbé veszélyes a mértékletességgel fogyasztott jó minőségű sör és bor, míg a legtöbb rizikófaktort a tömény italok rendszeres fogyasztása hordozza.
A közelmúltban a Marosvásárhely közeli Nyárádtőn működő Heineken sörgyárban tartott, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztató a hazai sörfogyasztási trendekben próbálta eligazítani a sajtó képviselőit, annak apropóján, hogy tíz éve alakult meg a romániai sörpiac 80 százalékát lefedő Romániai Sörgyártók Egyesülete. A romániai sörfogyasztás 97 százaléka hazai termelésből származik, valójában azonban a legtöbb sörgyár multinacionális cégbirodalmak részeként működik. Az egyesület szerint a négy legnagyobb gyártó, a Bergenbier, a Heineken, a United Romanian Brewerries Bereprod és az Ursus Breweries jobbára romániai nyersanyagból és romániai munkaerővel termel. A román sörgyártók által az államkasszába tavaly befizetett 727 millió euró értékű adó és illeték egy pénzügyileg teljesen tiszta élelmiszeripari ágazat hozadéka, ahol nullának tekinthető az adócsalás mértéke. A szakemberek ezért érthetetlennek tartják a román kormánynak a sörökre kivetett újabb és újabb luxusadóit. Az alkoholtermékek jövedéki adójának 60 százaléka Romániában eddig is a sörből származott, a fogyasztás visszaesésével azonban ezt a kieső részt más ágazatból nem tudják pótolni.  

A nyugati és immár a közép-európai trendektől is eltérően Romániában ma még gyerekcipőben jár a kis cégek, a „házi” sörfőzdék keretében próbálkozó alternatív sörgyártás. A mintegy 1,3 milliárd eurós beruházással működtetett multicégek romániai sörgyáraival szemben nehéz talpon maradni. A szűretlen sört kínáló néhány erdélyi és bukaresti sörfőzde kocsmáiban lehet ugyan helyi márkát fogyasztani, ez azonban még mindig messze áll a magyarországi sörfőzdék helyi választékától, vagy az Európában gyártott mintegy negyvenezer fajta sörtől, amelyek zöme házi sörfőzdék jellegzetességeként vált egy-egy szűkebb fogyasztói réteg kedvencévé.

Bár egy év alatt a sörfogyasztás mintegy 10 százalékkal esett vissza, romániai viszonylatban az alkoholtartalmú italok között még mindig a sör vezet: a férfiak 60 százaléka részesíti előnyben e nedűt, főleg nyáron. Szabó István, a nyárádtői sörgyár igazgatója szerint a sör azért egészséges ital, mert gyártásához többszörösen ellenőrzött, természetes alapanyagokat használnak. A nagy sörgyárakban teljesen automatizált rendszerben zajlik a gyártás, ahol minden munkafolyamatot aprólékosan ellenőriznek. A szakember szerint ugyanakkor a sör mértékletes fogyasztása bizonyítottan jótékony hatással van az emberi szervezetre.

Sörre bor, mindenkor


A sörfogyasztástól eltérően a borfogyasztás már nem ennyire látványos. Az ország szőlős területeinek nagysága tekintetében Románia a negyedik helyet foglalja el Európában Spanyolország, Franciaország és Olaszország után, az előállított bor mennyisége alapján az uniós tagoszágok közt a hatodik helyen található. Az EUROSTAT adatai szerint a mintegy 175 ezer hektár szőlőültetvény termésének feldolgozása nyomán az országban évente hozzávetőleg 5 millió hektoliter bort termelnek. Ehhez képest a személyenkénti 10 literes évi borfogyasztás viszonylag szerény érték, ami azt is jelzi, hogy a nagy borászati vállalatok jelentős mennyiségű bort exportálnak. Az erdélyi és a moldvai borokat előállító és forgalmazó kisebb-nagyobb cégek az elmúlt években nemcsak a hazai piacot lepték el jó minőségű kínálattal, hanem kijutottak a nemzetközi piacokra is. Ezt segítik elő a nemzetközi borversenyekről hazahozott díjak. Ezek közül az egyik legjelentősebb a bánsági rékási pincészet kitüntetése: 2010-es Solo Quinta cuvée bora a 40 ország részvételével rendezett rangos franciaországi borversenyen, a Vinalies Internationales-en a legjobb száraz fehérbornak járó fődíjat nyerte 2011-ben.

Keresett kézműves nedűk

A nagyüzemi, professzionális borászattal párhuzamosan az elmúlt másfél-két évtizedben nagyot fejlődött a kistermelői borászat is. Ezt bizonyítják az évi rendszerességgel szervezett erdélyi borversenyek, ahol egyre markánsabban jelennek meg a történelmi borvidékek új borászarcai és borai. Mint ahogy legutóbb a szervezők és résztvevők egyaránt megtapasztalhatták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Erdélyi Szőlőhegyek nevű borversenyének nagykárolyi helyszínén. A Károlyi-kastélyban 172 bort vonultattak fel, ebből 5 rosé , 31 vörös, a többi fehérbor – valamennyi kistermelői felhozatalban.

Ifjabb Csávossy György, a borkóstoló zsűri tagja változónak tartja a borversenyek színvonalát. Az idei RMGE-borverseny nem azért nem biztosított kiemelkedő nívót, mert Erdélyben nem lennének kiváló borokat készítő gazdák,  a jelenség inkább a gazdák érdektelenségével magyarázható. „A helyi borversenyeken akarnak jól szerepelni, az itt elért eredményeket magasabb marketing értékűnek tartják. Akik a helyi borversenyeken eredményesek voltak, erre a versenyre nem neveztek be. Talán a szervezés is segíthetne ebben az irányban. Balla Géza, a verseny technikai szervezője be is jelentette: az elkövetkezőkben csak olyan borokat lehet benevezni, amelyek korábban minimum ezüstérmet kaptak egy helyi borversenyen” – sorolta a versennyel kapcsolatos tapasztalatait a jeles borász. A kiosztott nyolc arany a 170 felsorakoztatott bor csúcsa volt. Csávossy szerint az elmúlt 15 évet tekintve tagadhatatlan a fejlődés: ami leginkább ott követhető nyomon, ahol komoly hagyományai vannak a helyi versenyeknek. Bihardiószegen idén 13. alkalommal rendeztek borversenyt, Nagykárolyban 19. alkalommal.
A borversenyekre benevezett gazdák úgynevezett kézműves borai iránt évről évre nagyobb a kereslet. Fontos szerep jut az értékesítésben a borturizmusnak, előnyösebb a bort itthon eladni a turistáknak, ez a vidékfejlesztésnek is lendítőkereke lehet. A borturizmus lényeges része a borút, amely egy adott térségben létrehozott, alapszabállyal rendelkező egyesület, szervezett egységben működő egyedi kínálatú turisztikai termék. Erdély számos részén találni sikeres vendégfogadó pincéket (Kelementelke, Ópálos, Nagyenyed, Krasznabéltek és mások), magyarázza a szakember. Az erdélyi borászat Kárpát-medencei körforgását segíti elő a Magyar Borakadémia évente megrendezett Kárpát-medencei Borversenye is, ahol rendszeresen sok erdélyi termelő bora kap elismerést.

Minisztériumi vita a borvidékekről
A szakember szerint az erdélyi borászat felívelő trendet követ. A történelmi borvidékek kínálatának nemcsak idehaza, hanem külföldön is neve van már, ezért fontos, hogy az új borvidék-besorolásból lehetőleg ne essenek ki a hagyománnyal rendelkező települések.  Ma komoly viták zajlanak ekörül, hiszen nagy szőlőtermesztési múlttal és kiváló talaji és éghajlati adottságokkal rendelkező települések is lekerültek a szakminisztérium által összeállított új borászati térképről. Egy ilyen döntés nyomán az illető település gazdái többé nem igényelhetik a szőlészetrejáró külön támogatásokat. „Aküzdelem a szakmai és pénzügyi szférából az adminisztratívszektorba is átterjed: lépni kell,  kérvényezni kell, írni kell a felelős szerveknek, hiszen minden elveszett település az erdélyi, és ezen belül az erdélyi magyar borászat nagy vesztesége lehet” – fogalmazott ifjabb Csávossy György.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.