Jó sajtnak az Érmelléken is mindig van piaca

Nem megszokott jelenség, hogy a fiatalok a mezőgazdasági termelés vagy a kisüzemi élelmiszer-feldolgozás mellett köteleznék el magukat, de az elmúlt években ilyen téren is pozitív irányba mozdult el a szakma. Egyre több huszonéves fiatal agrárvállalkozóról hallani, akik mezőgazdasági termelésben és feldolgozásban látnak jövőt. Jó példa erre az érköbölkúti Barta Anett, aki huszonnégy évesen egy sikeres sajtműhely gazdája. Két esztendeje elkezdett vállalkozását pályázati pénzekből és önerőből fejlesztené.

Nővére családjáé a környék leghíresebb méhészgazdasága, de a faluban élő többi rokon között is akadnak sikeres mezőgazdasági termelők.

A lánynak volt kitől tanulnia, de indulás előtt ő is megtett pár vargabetűt: többéves nagyváradi munkavállalás után döntötte el, hogy legjobb az, ha az ember a maga uraként él.

„Vendéglátóipari szakközépiskolában érettségiztem, majd édesapám elküldött egy sajtkészítő tanfolyamra, hátha kedvet kapok a tejtermékek feldolgozásához. A székelyföldi előadásoktól fellelkesülve elkészítettem első sajtjaimat, de a folytatás abbamaradt, mert elszegődtem Nagyváradra pincérnek. Időbe telt, amíg rájöttem, hogy a rosszul fizetett munkát nem nekem találták ki, így hazajöttem a szüleimhez Érköbölkútra” – meséli a sajtkészítő vállalkozásához vezető első lépéseit Anett. Édesapja tehéntartásból él, így örült, hogy a lánya tejfeldolgozásba kezd.

A 13 fejőstehenet számláló állomány az utóbbi pár évben kerekedett ekkorára, miután kiderült, hogy a tejet házilag fel tudják dolgozni, és a készterméket értékesítik.

A lány a közeli kisváros, Székelyhíd magyar polgármesterétől is segítséget kapott, aki örült annak, hogy a környéken végre érlelt sajtok készítésére szakosodik egy fiatal. A polgármester székelyföldi tanfolyamra is elkísérte Anettet és édesapját. A 2018 nyarán készült és decemberig érlelt sajtokkal Barta Anett a partiumi városka karácsonyi vásárában mutatkozott be. A vevők igazolták, hogy jól döntött. „Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett húsvéti vásárban jóval nagyobb választékkal vettem részt: az érlelt sajtok mellett különböző fűszerezésű friss sajtot, túrót és egyéb tejtermékeket is kínáltam. Egyértelmű volt, hogy jó a kereslet, ez pedig újabb löketet adott a vállalkozásnak” – magyarázza vendéglátóm.

Közben bejárjuk a sajtműhely eddigi állomásait. 2018 nyarán még a családi ház konyhájában indult a sajtkészítés. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalban érdeklődtek engedélyeztetés ügyében. A nagyváradi szakemberek segítőkészek voltak, és részletesen elmagyarázták, hogy a ház egyik külön helyiségét miként alakítsák át és rendezzék be a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyek megszerzéséhez. Első lépésként a konyhából átvándoroltak egy kisebb raktárhelyiségbe, majd kitakarították a termények tárolására használt fészert, és hozzáláttak az új sajtműhelyhez.

Anett 2019-ben szerezte meg kisvállalkozói engedélyét, majd megérkeztek a tejtermékek forgalmazásához szükséges engedélyek is a nagyváradi szakhatóságtól.

A közeli kisvárosok piacain a fiatal vállalkozó meglepve tapasztalta, hogy csak ő használ kasszagépet, és egyedül neki van sajtkészítési engedélye. Amikor az ellenőrök jöttek, a falusi nénikék összepakoltak és hazamentek. Az ellenőrzések szigorodásával változott a helyzet, és a háztáji tejfeldolgozásból élők többsége abbahagyta. Az egy-két tehenes kisgazdaságokban a gazdák nem látták értelmét engedélyezett tejfeldolgozó műhely kialakításának, inkább felhagytak a tehéntartással, vagy helyben, a faluban értékesítik termékeiket.

Az érlelőpince a porta végében áll, a mélyben fakeretes állványokon sorakoznak a sajtok. Naponta mintegy tíz kg sajt készül, ennek fele érlelésre kerül, a többit friss termékként értékesítik. Szezonfüggő, hogy mikor mit keresnek a vásárlók. Húsvéttól augusztusig a friss túró fogy, a paradicsom érésével a telemea eladása fut fel. Kora ősztől jövő év húsvétig az érlelt sajtoké a piac.

Barta Anett rögtönzött tejtermék-bemutatóját egy kisüzem is megirigyelné.

Friss tehéntejet, tejfölt, tejszínt, házi vajat, joghurtot, burduf túrót, sós és édes túrót készít, de egyre népszerűbb a Felvidékről behozott szlovák sajt, a parenyica is, amit füstölve vagy frissen fűszerezve kínál.

A koronavírus-járvány tavaszi berobbanása óta a Barta család sajtműhelyének felhozatala átvándorolt online térbe. Vendéglátóim szerint nem érezték meg a járványt, annyi rendelés érkezett telefonon és interneten. Ma már népes vásárlói kör alakult ki az Érmelléken, hetente kétszer szállítják házhoz a rendeléseket.

Az évszázados falusi pincét kitatarozták, a pincegádorban az új sajtműhelyt szeretnék felépíteni. A beruházásra azonban egyelőre nincs elegendő pénz. Anett szerint ha önerőből kell elkészíteni, hosszabb időbe telik, ha uniós pályázatot nyernek, hamarabb összejön.

Édesapja, Barta Emil szerint uniós támogatás nélkül tehenet sem érdemes tartani. Korábban öt éven át évi 1500 eurós pályázathoz jutottak, újabban egy 15 ezer eurós uniós támogatást kapott a család.

A literenként egy lejért felvásárolt tejet nem érdemes tejfeldolgozó üzemeknek eladni. Nekünk a liter tej önköltségi ára 1,80 lej. Ha nem dolgoznánk fel, nem érné meg fejőstehenekkel foglalkozni” – magyarázza az érköbölkúti gazda.

Barta Anett beiratkozott élelmiszeripari szakra a váradi egyetemre. Szakmailag is szeretné képezni magát, mert meggyőződése, hogy a szaktudásra egyre nagyobb szükség lesz. „Érlelt sajtokban az Érmelléken nincs konkurenciánk, ugyanakkor a friss készítményekben is sikerül olyan ízesítésű termékeket kínálni, amelyeket megkedveltek az emberek. Ha tudjuk fejleszteni, családi vállalkozásunk előtt szép jövő áll” – magyarázza búcsúzásként a fiatal vállalkozó.