Ez a harc lesz a végső?

Makkay József 2016. március 12., 12:38 utolsó módosítás: 2016. március 12., 14:59

A technokrata kormány élén Dacian Cioloş miniszterelnököt száz nappal ezelőtt iktatták be hivatalába. Neményi József Nándor (portrénkon) nyugalmazott közgazdásszal, bankszakemberrel, a bukaresti Versenytanács egykori tagjával a román kormány gazdasági és szociális intézkedéseit vettük górcső alá.

Ez a harc lesz a végső?
galéria



– Milyen gazdaságot vett át elődjétől Dacian Cioloş?

– Gazdasági szempontból Románia nem volt padlón, hiszen november végén évi 3,5 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek, ami 2015 végére 3,7–3,8 százalékosra növekedett. Ezt serkentette a Ponta-kormány által csökkentett áfa, az árak mérséklődésével jelentősen növekedett a belső fogyasztás. A 2015 novemberében, decemberében és az újesztendő első hónapjában meglódult kereslet rekordösszegű bevételt hozott, amihez az év végén hazalátogató vendégmunkások is hozzájárultak. A GDP-növekedés mögötti látvány azonban mégsem biztató.

– Miben látja a bajok forrását?

– Tavaly ijesztő méretűvé duzzadt a külkereskedelmi deficit: 9 milliárd euróval importáltunk többet, mint amennyi árut külföldre eladtunk. Nem vagyunk exportképesek. Nemcsak gépkocsikat és más luxustermékeket importálunk, hanem az élelmiszer jelentős részét is. A teljes romániai árubehozatal mintegy 70 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teszik ki. A hatalmas hiányt hitelekkel és az olcsó munkaerővel fedezi az ország. De baj van a kivitelre kerülő áruk összetételével is, amelyekben fontos elem az olcsón, hozzáadott érték nélkül kínált feldolgozatlan nyersanyag, a rönkfa például.

– Klaus Johannis államfő gazdasági kérdésekben tett megnyilatkozásai derűlátóak. Az államelnök rosszul méri fel a gazdasági növekedés valódi hátterét?

– Sajnos Klaus Johannis gazdasági kérdésekben tájékozatlan. Nem ismeri az előzményeket, ezért derűlátása sem mérvadó. Nem tudja, hogy Romániában a szocializmus azért bukott meg, mert képtelen volt a termelékenységre. A lakosságot nyomorba döntő, hatalmas energiafogyasztó ipar nem lehetett versenyképes. A nem exportképes ipari termelés látlelete tehát nem újdonság, ennek öröksége ma is nyomasztó. A gazdasági hatékonyság terén elveszített csata a rendszerváltás után is állandósította lemaradásunkat. Egyetlen kiút létezik ebből, új iparosítás kell! Ha a húzóágazatokban nem lesznek komoly beruházások, merő illúzió valós gazdasági felzárkózásról álmodozni.

– Ha volna beruházás, volna hozzá megfelelő szakembergárda is a munkaerőpiacon?

– Romániában nagy a kihasználatlan humántőke. Hogy csak egyetlen példát említsek: nem normális jelenség az, hogy az agrártudományi egyetemek végzettjei például nagy számban taxisofőrök, ahelyett, hogy az állam által felkarolt mintafarmokat vezetnének, amellyel jelentősen mérsékelhetnénk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalát.

– Cioloş éppenséggel a modernizációs feladatok elvégzését vállalta fel. Kabinetjének első száz napja alapján milyen esélyt lát a sikerre?

– Emberileg többet tett, mint reméltem, de az már kiderült, hogy nincs elegendő politikai tapasztalata, sem támogatottsága. Romániában nem működőképes a technokrata konstrukció. Ha most a Szociáldemokrata Párt egy bizalmatlansági indítványt nyújtana be, a kormány simán megbukna. Ebben az országban semmit nem lehet direktben elintézni, csak hátsó háttéralkuk alapján. Hiába szeretnénk jól működő piacgazdaságot, mert ez jogállami keretek nélkül nem létezhet.

– Az Antena-cégcsoportra gondol?

– Arra is. Romániában például soha nem volt divat a kilakoltatás, ez nálunk tabutéma. Saját tapasztalatomat mondom el: 18 éves bukaresti munkám alatt kétszer is szinte kirúgtak állásomból, és mindkét alkalommal azért, mert médiatrösztök tartozásait próbáltam behajtani. Először a Pro Tv-nél derítettem ki, hogy az alkalmazottak fizetése után be nem fizetett adók miatt hatalmas összegekkel tartoznak az államkasszának. Amikor ennek behajtásáról döntöttem, kollégáim leszavaztak és tíz perc múlva főnökeim kérték a lemondásomat. Visszakoztam. A történet később az amerikai érdekeltségű Prima Tv-nél felfedezett adósságok kapcsán ismétlődött. Ezekhez a sajtókolosszusokhoz különösen bajos hozzányúlni, ebben Dacian Cioloş pénzügyi hatósága elszámította magát. Egy kilakoltatás azért is nehéz Romániában, mert hiába van meg a kilakoltatási parancs, annak végrehajtásához a bíróság elnökének a láttamozása kell, amit a végrehajtó rendszerint nem kap meg. Az Antena-cégcsoport esetében a modus vivendi valószínűleg egy megemelt lakbér lesz az immár állami tulajdonban lévő épületben.

– De ettől még a romániai piacgazdaság jobban teljesíthetne...

– A piacgazdaság és a jogállamiság ott kapcsolódnak össze, hogy a szabad piacgazdaság jól teljesítő szabályozó hatóságokat feltételez. Romániában mintegy negyven ilyen hatóság működik, teljesítményükről azonban igencsak megoszlanak a vélemények. A fogyasztóvédelem a padlón van, munkája nem kielégítő, az élelmiszerüzletek polcai tele vannak olcsó és rossz minőségű termékekkel. Ma Romániában nincs, aki a fogyasztót megvédje.

– Mi ennek a piacnak a legnagyobb gondja?

– Az Európai Unió 28 tagállamának viszonylatában egyik legkisebb minimálbér a romániai, nettó 700 lej. Ebből napi 23 lej jut élelemre, közköltségekre, minden egyébre. Ilyen alacsony vásárlóerő mellett nehéz jól működő piacgazdaságot fenntartani. Eddig minden kormány azt ígérte, hogy új munkahelyeket teremt, de ez egyiknek sem sikerült. A szegénység elleni küzdelemben Dacian Cioloş kormánya ötven programot sorakoztat fel, de mindez üres papír marad új iparosítás és az infrastruktúra átalakítása nélkül. A szegénységet csak jól fizetett munkahelyekkel lehet mérsékelni vagy megszüntetni.

– A hitelcseretörvény milyen mértékben segítheti a bankoknak kiszolgáltatott lakosságot?

– Annak ellenére, hogy a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu, végig a román bankrendszer mintegy 85 százalékát kitevő nagy nemzetközi bankok érdekeit támogatta, a törvényt mégis megszavazta a román törvényhozás. Ennek lényege, hogy a bankok is vállaljanak felelősséget a hibás hitelezésért. A bankok azért nem örülnek, mert a 7–8 évvel ezelőtt 100 ezer euróra értékelt lakást ma legfennebb 60 ezerért lehet eladni. A legsúlyosabb helyzet a svájci frank alapú hitelek esetében alakult ki. Az lenne a méltányos, ha az ügyfélnek az árfolyam-ingadozásból származó veszteségét három részre osztanák: egyharmad terhelje a bankot, egyharmad az államot – mert a Román Nemzeti Bank nem lépett közbe – és a fennmaradó egyharmad legyen a pórul járt hiteles felelőssége. Az állam közben lakásfelvásárlással is léphetne, így fiataloknak és szakembereknek is juttathatna lakást.

– Legtragikusabb talán az egészségügy helyzete. Ezen a területen tervez-e valamit a szakértői kabinet?

– Az egészségügyi szolgáltatások reformjához a költségvetési forrásoknak legalább a fele hiányzik, a rendszer krónikus forráshiányban szenved. Kevés az orvos, az ápoló, a különböző kisegítő személyzet, nincs elegendő gyógyszer. Az állami egészségügy mai működtetéséért azonban az orvosok is hibásak. Sokuknak 3–4 állása van, ami összeadva azt jelenti, hogy legalább napi 16 órát dolgoznak. Ezt rendszerint úgy oldják meg, hogy az állami egészségügyi intézményekben csak részben és felületesen végzik el feladataikat... A rendszer reformja azonban csak tervezetek szintjén létezik.

– Választási év van egy több sebből vérző állami költségvetéssel. Mekkora a Cioloş-kormány valós mozgástere?

– Pénzügyi kérdésekben a Victor Pontától örökölt költségvetés kimondottan rossz. Ennek megvalósításához csak akkor lenne elegendő pénz, ha az állami pénzügyi hatóság, az ANAF pénzbehajtó tevékenysége legalább ötven százalékkal javulna, ami a helyzet mai állása szerint kivitelezhetetlen. A betervezett 2,95 százalékos államháztartási hiány illuzórikus az állami szektorban előre nem látott fizetésemelések miatt. Május közepén költségvetés-kiigazításra lesz szükség, és akkor derül ki a valós államháztartási hiány. Közben nő a külkereskedelmi deficit, hiszen a meglódult behozatalt exportképes áruk hiányában nincs mivel kiegyensúlyozni.

– Sokan bábunak tartják Dacian Cioloşt. Kérdés, hogy kiknek az iránymutatásait teljesíti?

– Dacian Cioloş azért lett kormányfő, hogy a modernizáció különböző fázisait, azaz a tisztogatást elvégezze. Eddig a legfontosabb intézmények, a főügyészség, a belügyminisztérium és az adóhatóság vezetőit cserélte le, de szerintem jönnek mások is.

Jól látható, hogy ma Románia kettős vezérlésű: a kormány egyrészt az USA-nagykövet és az Európai Unió brüsszeli útmutatásait követi, másrészt a korrupcióellenes ügyosztálynak (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) is szabad keze van. Minden területen felgyorsultak a bűnvádi eljárások, napjainkban egy korrupt politikai osztály lecserélése folyik. De ez önmagában nem elegendő a megújuláshoz. A legmagasabb szintű román közigazgatás régi szekustisztekkel van tele: ha ezek zömét nem cseréli le, Dacian Cioloş kormányának esélye sincs a piacgazdaság megszilárdításáért elindított harcot megnyerni. A legnagyobb fegyvertény mégis a 101. napon történt, amikor az Alkotmánybíróság február 16-án nemet mondott azokra a lehallgatásokra, amelyek az emberi jogokat sértik. A DNA+SRI duónak tehát ki van adva az új feladat. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.