Bukaresti döntésre vár az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program

– Az alapítvány vezetőjeként van valamilyen tudomása az eddigi kormányközi tárgyalások kimeneteléről?
– Egyelőre semmilyen új fejlemény nincs. Gyanítom, hogy a gazdaságfejlesztési programról szóló döntés meghozatala a nyári szabadságok, a romániai választási előkészületek és a járványkezelés miatt húzódik. Meggyőződésem, hogy mindenki jobban jár, ha a helyhatósági választások utánra halasztanák az ügyet.

– Ha a román kormány olyan feltételeket támaszt a program folytatásához, amit a magyar fél nem tud elfogadni, mennyire járható út a gazdasági pályázatok magyarországi meghirdetése a kulturális támogatások mintájára?
– Ezt a lehetőséget nem tartom megvalósíthatónak. Gazdaságfejlesztési stratégiánk 16 megyét fed le, amit nemcsak kiterjedés szempontjából, hanem gazdasági értelemben is szinte lehetetlen távolról irányítani. Az ügyintézést – amit több ezer pályázat kapcsán végzünk napi rendszerességgel – nehezen lehetne egy másik országból lebonyolítani. De nemcsak adminisztratív és technikai vetületei vannak a programnak, hanem politikai is. A befogadó országnak sokkal biztonságosabb, hogy egy helyileg bejegyzett alapítvány kezelje a már évek óta működő programok lebonyolítását. Politikailag mindkét ország számára az a legokosabb döntés, ha ez a felállás marad.

– A Székelyföldön tavaly meghirdetett, kis összegű de minimis támogatásnak a végelszámolásnál kellene tartania, sok gazda mégsem kapta meg a pályázatban elnyert gépeket. Mennyire hátráltatta munkájukat a koronavírus-járvány?
– A karantén ellenére határidőre, azaz áprilisban sikerült kifizetni a támogatást mind a 4661 pályázónak. A vírusjárvány okozta leállások miatt a forgalmazó cégek azonban nem tudták idejében leszállítani az összes terméket, amelyeknek a pályázatok alapján a gazdákhoz kellett volna jutnia. A napokban kértük be minden beszállító cégtől a pontos kimutatást, amiből kiderül: továbbra is vannak csúszások.

Az alapítványnak sajnos nincs befolyása a szállítókra: nem velük, hanem a gazdákkal állunk szerződéses kapcsolatban. Státusunkból adódóan nyilván próbálunk nyomást gyakorolni rájuk, hogy minél előbb szállítsanak, de ezt csak párbeszéddel tudjuk elérni.

– Mit tehetnek a gazdák?
– Mindenki részéről nagyobb türelemre van szükség. Elhiszem, hogy sokan már tavasszal szerették volna a pályázatban elnyert mezőgazdasági eszközöket használni, de egy ekkora világjárványt senki nem tudott megjósolni. A hatásait érezzük, hiszen a terv szerint júliusban leszállítandó gépek átcsúsztak szeptemberre.

Arra kérem őket, türelemmel és megértéssel közelítsenek a dologhoz. Ezzel kapcsolatban már láttam pár negatív hozzászólást a világhálón… A pályázat elszámolása szempontjából a gazdát semmiféle hátrány nem éri. Amikor a pályázó kézhez vette a megrendelt gépeket, eszközöket, tenyészállatot vagy bármilyen más terméket, számítógépes rendszerünkbe feltölti a beszámolót és a végső számlát.

– A székelyföldi nagyberuházások esetében több szerződést az eredményhirdetés után egy évvel sem sikerült aláírni. Mi okoz gondot a pályázatok nyerteseinek?
– Első ránézésre úgy tűnik, a gazdaságfejlesztési program nagy összegű pályázatait könnyű megnyerni. Lehet, hogy a pályázat benyújtásakor elfogadunk projektötleteket költségvetéssel alátámasztva – első körben például nem kérünk építési engedélyt –, tehát a terveket pontozzuk, hogy mennyire helytálló, ötletes és fenntartható. A kétlépcsős szűrőrendszerben a második szűrő a támogatási szerződés aláírása. Erre csak akkor kerül sor, ha

Igazolnia kell az 50 százalékos önrész meglétét, ami lehet saját pénz vagy bankhitel. Második feltétel, hogy a beruházás szempontjából az összes érvényes engedélyt bemutassa. Harmadik feltételként a támogatási érték erejéig a pályázónak biztosítékot kell nyújtania jelzálog vagy más garancia formájában arra, hogy ha a pályázó hibájából a beruházás nem valósul meg, az alapítvány jogi úton visszaszerezhesse a támogatást. E kemény feltételekkel magyarázható, hogy több pályázónak is egy évre nyúlt ki a feltételek teljesítése. Ilyen esetekben nyilván millió eurós nagyságrendű beruházásokról van szó.

– A korábban meghirdetett pályázatok közül a nagy összegű székelyföldi turisztikai pályázatok esetében nem született eddig eredmény. Mi várható ezen a téren?
– Egy-két héten belül hirdetünk nyerteseket, most történnek az utolsó simítások. A szálláshely-létesítési kiíráson nagyberuházásokra a három székelyföldi megyéből lehetett pályázni. Nagy összegű támogatásokról van szó szállodák építésére, korszerűsítésére.

– Már tavaly decemberben lehetett tudni, hogy a partiumi pályázatokat idén ősszel indítják. Ez most már a kormányközi megállapodás függvénye…
– A vírusjárvány miatt szeptemberben nem tudnánk meghirdetni Bihar, Szilágy és Szatmár megyében a kis összegű pályázatokat. Nem lehet végigvinni a gazda­fórumokat, találkozókat, amelyeket egy ilyen program elindítása előtt szoktunk szervezni. Most erre rátevődött a politikai helyzet. Úgy gondolom,

Függetlenül a kormányközi megállapodástól, a három partiumi megyében ősszel irodákat szeretnénk nyitni. Nagy az érdeklődés a gazdaságfejlesztési program iránt, és ha netán mégsem tudnánk elindítani, mindettől függetlenül működne az online szövetkezeti programunk, amit korábban meghirdettünk.

– Mekkora az érdeklődés a közös értékesítési felületként nyilvánosságra hozott online szövetkezeti program iránt?
– Egyelőre a vírusjárvány sokban hátráltat, de meggyőződésem, hogy az AgroMania terv egy jövőbe mutató kezdeményezés. Igaz, a gazdák egyelőre nehezen fogadják el a szövetkezeti gondolkodást.

Az erdélyi gazdák életét a következő négy-öt évben az online szövetkezet kiépülése fogja meghatározni.

– Sok gazda számára a traktor státusszimbólum: még akkor is erre pályázik, ha nincs szüksége új erőgépre. Nem lehetne a pályázati pénzeket hasznosabb beruházások irányába terelni?
– Az előző pályázati kiírások esetében is azért lobbiztam, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a gazdák választása. Például sokkal több tenyészállatot vásároljanak, mert a piacon egyre nagyobb az érdeklődés az állattenyésztési termékek iránt. Sajnos, hiába próbáltuk ezt megfogalmazni és javaslatként elmondani gazdafórumokon, mert a többség változatlanul mezőgépeket vásárolt. Ennek egyik oka az, hogy évtizedeken át a gazdáknak sem anyagi, sem más lehetőségük nem volt korszerű gépek beszerzésére. Sokan saját vágyaikat próbálják a program keretében megvalósítani, és ezek elsősorban mezőgépek köré összpontosulnak.