Az EMNT adta és adja a jó példát a politizáláshoz. Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Magyar Nemzeti Tanács

A megjelenteket – házigazdaként – Kovács István unitárius püspök köszöntötte, aki emlékeztetett: a vallásszabadság törvénye alapvetően meghatározta az erdélyi értékrendet és meghonosította a pluralizmus gondolatát. „Ennek köszönhetően honosodott meg Erdélyben a tolerancia és a különbözőség elfogadásának gyakorlata, s ez lett a demokratikus gondolkodás fundamentuma is. Hitünk, hogy a vallásszabadság soha nem gyengeség, hanem erő, Erdélynek is erőt adott” – hangsúlyozta az elöljáró.

Csak a románoknak jutott ki a wilsoni önrendelkezés

„Trianon egy évszázad múltán is tovább él és hat a jelenben, traumáiban és következményeiben. Ezek fel- és megoldásán fáradozunk immáron száz év óta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtti megalakulásakor arra vállalkozott, hogy jeles elődei nyomdokába lépve az erdélyi magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének a kivívásával gyógyítsa Trianon sebeit” – kezdte beszédét Tőkés László, az EMNT elnöke. Rámutatott: 105 évvel ezelőtt csak az erdélyi románoknak adatott meg, hogy a wilsoni önrendelkezési elvek értelmében kifejezzék politikai akaratukat állami hovatartozásukat illetően, a magyarságtól pedig megtagadták azt a jogot, hogy saját sorsáról döntsön, sőt, a berendezkedő román hatalom a maga rendjén még a gyulafehérvári határozatokban ígért szabadságjogokat és autonómiát sem adta meg a magyaroknak, és az 1919-ben megkötött párizsi kisebbségi szerződésben vállaltakat is durván megszegte.

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól távol áll bármiféle revizionizmus. Ehelyett: terület fejében jogokat követel. Korlátozott közösségi önrendelkezést – az országhatárok tiszteletben tartásával. Változott helyzetben és formában hűségesek kívánunk lenni nagy elődeink példájához, akik nemzetük és egyházuk ügyében soha nem alkudtak meg. Súlyos örökség hordozói vagyunk, hitet és embert próbáló – immáron történelmi mélységű – nemzeti és politikai örökség nyomja a vállunkat. A napi politika esetlegessége és forgandósága közepette azt hihetnénk, hogy az autonómia nem több és más, mint egy olyan-amilyen ügy, partikuláris kérdés a politikai élet palettáján. Márpedig nem gondolhatjuk így, hiszen ennél többről van szó: számunkra az autonómia létkérdés, nemzeti megmaradásunk garanciája, közösségi és emberi jogaink foglalata, remélt jövőnk lételeme” – hangsúlyozta Tőkés László, aki felidézte az EMNT megalakulásának körülményeit, majd emlékeztetett: az alakuló ülés határozatban mondta ki igényét a három szintű magyar autonómiarendszer kialakítására, valamint az egyes autonómiaformák törvénybe foglalására és statútumaink törvény általi elfogadására nézve.

„Nem akarok ünneprontó lenni, de azt kell mondanom, hogy még hosszú út áll előttünk, míg megérkezünk az elnyomásból – a Szabadságba, Romániából – Utópiába. Nehéz idők járnak mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra, mind az autonómiára. Minekutána jól végzett honosítási munkánk köszöneteképpen EMNT-irodahálózatunkat egyik napról a másikra bezáratták, mozgásterünk beszűkült. Ennek kapcsán egy közleményt adtunk ki, melynek értelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erdélyi magyar érdekérvényesítés útján haladva a továbbiakban is végzi feladatát a széles körű önrendelkezés kivívása érdekében. Változatlanul valljuk: a létező problémáinkra adható egyetlen megoldás az autonómia. Marad a kérdés: hogyan tovább?” – zárta beszédét a püspök.

Látható új világrend van kialakulóban

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke külpolitikai kitekintésű beszédében elmondta: a Kárpát-medencei magyarságot különösen súlyosan érinti az Ukrajnában zajló háború, valamint az izraeli–palesztin konfliktus. „Mintha elszabadult volna a globális pokol, a harmadik világháborúról is egyre több szó esik, ám Kína és az Amerikai Egyesült Államok között kialakuló párbeszéd megszabja a rivalizálás korlátait. Láthatóan új világrend van kialakulóban, s ennek megvannak az ellenérdekeltjei is. Vannak, akik megpróbálják aláaknázni a formálódóban lévő új viszonyrendszereket és a konfliktusok békés rendezésének módozatait. Teszik ezt a háborúk formáiban, vagy ahol erre nincs lehetőség, ott álhírek terjesztésével és a nemzetiségi ellentétek kiélezésével. Ez az az újfajta, hibrid hadviselés, melyet ha nem sikerül kivédenünk, nehéz napok elé nézünk” – hangsúlyozta Németh Zsolt. A politikus elmondta: ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni a romániai közigazgatási reformmal kapcsolatos problémákat, ez egy olyan terv, amely miatt az erdélyi magyar közösség veszélyeztetve érzi a fennmaradását.

„A románok és a magyarok alapvető érdekei egybeesnek: a hibrid hadviselést ki kell védeni, hogy ne lehessen egymás ellen hergelni az embereket és ezáltal destabilizálni a térséget. Románia és Magyarország két szövetséges ország, ezért azt javaslom román barátainknak, hogy próbáljanak meg minden olyan intézkedést elkerülni, ami ellenérzéseket kelthet. A közigazgatási reform kapcsán ez kétféleképpen is elérhető: vagy napolják el ezt a reformot, vagy kezdjenek egyeztetéseket az erdélyi magyarokkal, hogy mindenki elégedett lehessen az átszervezéssel. Magyarország részéről készek vagyunk minden eszközzel támogatni az ilyen párbeszédet” – jelentette ki a fideszes politikus.

Beszéde végén hangsúlyozta: az EMNT által kezdeményezett román–magyar párbeszéd folytatására szükség van, és kifejtette abbéli meggyőződését, hogy az elkövetkező években biztosan lesz olyan reformintézkedés vagy durvább provokáció, ami sem a románság, sem pedig a magyarság érdekeit nem szolgálja majd. „A románságnak és a magyarságnak egymás szövetségeseiként kell viselkedniük az ilyen törekvésekkel szemben. Ebben a szövetségben pedig az erdélyi magyarságnak meg kell jelennie” – hangsúlyozta Németh Zsolt.

Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul köszöntőjében felidézte – az EMNT munkatársaival szoros együttműködésben végzett – honosítási munkához kötődő néhány emlékét, valamint hangsúlyozta: egy szervezet fennállásának huszadik évfordulója már önmagában is nagy sikernek tekinthető napjainkban. „Ha az EMNT-re gondolok, az első dolog, ami eszembe jut, az a következetesség és a kitartás – akkor is, ha ez a következetesség és kitartás nehézségekkel jár. Ezek a megpróbáltatások és az elvitathatatlan sikertörténetek pedig – jól látható módon – összefogják ezt a közösséget” – mondta a főkonzul.

Partl Petra korábbi konzul személyes hangvételű beszédében felidézte az EMNT munkatársaival való együttműködése során szerzett emlékeit. „Amikor a könnyített honosítási eljárás előkészítésében segédkeztem és először néztem külhoni magyarok szemébe, akkor értettem meg, mit is jelent a magyar állampolgárság. Itt kezdett el a magyar szív dobogni bennem, s ezért Kolozsvárra egyféle szülővárosomként is tekintek. Tudom, mennyire fontos volt mindenki számára az a honosítási munka, melyből az EMNT munkatársai derekasan kivették a részüket, a közös munkánkat pedig az elhivatottság, a tettvágy és az ügy mindenek fölé helyezése jellemezte. Soha nem feledem azokat az élményeket, amelyekkel az együttműködésünk során gazdagodtam” – mondta Partl Petra.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szintén felidézte az EMNT megalakulásának pillanatait, majd hangsúlyozta: az SZNT és az EMNT történetének számos közös pontja van. „Voltak olyan – történelmi léptékű – megmozdulásaink, amelyek mind a mai napig emlékezetesek. Ilyen volt például a Székelyek Nagy Menetelése, melynek szintén kerek évfordulója van, s amely szorosan kapcsolódik a Németh Zsolt által is említett közigazgatási átszervezés gondolatához. Akkor több mint százezren vonultunk a Háromszéket átszelő nemzetközi úton, és ez volt az erdélyi magyarság legnagyobb civil megmozdulása. A kérdés, amit fel kell tennünk, ez: ha újra ilyen veszély fenyeget majd bennünket, készek leszünk ismét erőt felmutatni?” – mondotta Izsák Balázs.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke hangsúlyozta: az EMNT az a szervezet, amely az autonómia gondolatát fenntartotta és megtartotta. „Az autonómiának ma gondolata van, a gyakorlatban azonban semmi nincs intézményesítve belőle, sőt, erdélyi magyarságunk talán soha nem volt ilyen kiszolgáltatott a román főhatalommal szemben, mint napjainkban. Parlamenti képviselőségem tapasztalatai azt mutatják, hogy a román politikában bármikor előbukkanhat egy olyan kezdeményezés, ami ránk, erdélyi magyarokra nézve negatívan hathat” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, aki beszédében felidézte az elmúlt 20 év néhány fontosabb politikai eseményét is. „Az elmúlt két évtized során sokakat felőrölt a küzdelem, voltak, akik lemorzsolódtak, de akik megmaradtunk és találkozunk ilyen ünnepi alkalmakkor, mindig szót értünk egymással, megértjük egymást, s ez nemcsak hatalmas erő, hanem garanciája is annak, hogy küzdelmünk eredményes lesz a jövőben. Az EMNT adja és adta mindig is az elvi alapot és a példát a politizáláshoz, ezt az értéket pedig őriznünk kell” – jelentette ki Zakariás Zoltán.

A köszöntőbeszédeket követően átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjakat. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei magyar nemzeti érdek folyamatos és rendíthetetlen képviseletéért, a határok feletti nemzetegyesítés, a közösségi autonómiatörekvések következetes támogatásáért és a magyar–magyar, valamint a magyar–román párbeszéd kiteljesítése terén végzett munkásságáért kapta meg az elismerést, míg Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi elnöke, az intézmény korábbi rektora az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás és tudományos élet területén végzett intézményalapítói és értékteremtő munkájáért, valamint a közösség- és kultúraszervezésben vállalt szerepéért vehette át a kitüntetést.

Toró T. Tibor, az EMNT egykori ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai bizottságának vezetője laudációjában rámutatott: Németh Zsolt neve és munkássága összefonódik az 1989-es rendszerváltás után létrejött szuverén magyar nemzetpolitikával, olyan „küldetéses” ember, aki családi örökségként kapta a Kárpát-medencei magyar közösségek iránti felelősségérzetet, s aki – függetlenül a politikai váltórendszerektől – meggyőződéssel vallja, hogy hitünkből értékek következnek, mely értékek meghatározzák a döntéshozatal folyamatait is. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató Dávid Lászlót laudálva felelevenítette a díjazott életpályájának legfőbb állomásait, majd kihangsúlyozta: a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az ő vezetésével lett a huszadik a romániai egyetemek rangsorában, a 178 között. „A Sapientia nemcsak az oktatás és a tudományos élet területén tölt be meghatározó szerepet, hanem közösséget is formál. Dávid Lászlónak ezt az elgondolást sikerült beépítenie az egyetemfejlesztésbe, emberi és erkölcsi kvalitásai pedig az intézményépítő munkában is kitűntek. A példamutatás egy egész életen át tartó feladat, Dávid László pedig ehhez mérten éli életét” – zárta laudációját Bakk Miklós.