Levelet hozott a postás – mondanám. De tulajdonképpen régen kaptam borítékban kézzel írt, klasszikusnak mondható üzenetet. Annál inkább elárasztanak az elektronikus úton terjedő különféle felhívások, okoskodások, egyre erőszakosabban tekerednek nyakunk köré azok az írások, amelyek megmondják, mi jó vagy rossz nekünk, hogyan kell élni, mit kell tenni, hogy belesimuljunk a környezetbe, mi használ, és mi nem. Aztán érkezik egy másik üzenet, amiben mindezeknek az ellenkezője van megírva. Néhányan képesek a válogatásra, mások sajnos mindent lenyelnek emésztés nélkül. Ha viszont odafigyelünk az adathalmazra, néha még okos dolgokat is kihámozhatunk belőle…
Nem foglalkoznék a témával, ha a napokban szinte percek leforgása alatt tartalmilag és mondanivalójában nem nagyjából hasonló üzenet kelti fel az érdeklődésemet. Az egyik elektronikus postaládámba érkezett körlevél formájában, a másik egy online újság felületén ötlött a szemembe, és mindkettő a modern technológia veszélyeire hívja fel a figyelmet. Régi téma, beszélünk erről, amióta csak a világháló felütötte a fejét az életünkben, beleszól hétköznapjainkba, átok és áldás egyszerre.
A két írás azért érdekes, mert végre kimondja: nem miden az, aminek látszik, és minden online aktivitás általában az emberek hiszékenységére épít.
Az egyik véleménymondó nemzetbiztonsági szakértő, aki egy interjúban elmondta: aggasztónak tartja azt, ami az internet megjelenése után érinti a társadalmat. „Van egy tudatos magatartás, amely meg akarja bontani a társadalom alapértékeit. Ezt jól látjuk a családok támadásánál, a nemekkel szembeni zavarkeltéssel, egyáltalán az identitások megbontásával. Létezik egy stratégiai elképzelés arra, hogy a meglévő normalitást minél gyorsabban fel lehessen számolni” – mondta a szekértő, aki szerint „tudatos támadás folyik” a normális társadalmi viszonyok ellen. A kérdezett megoldási javaslata az, hogy le kell kapcsolni a világhálót, persze azzal ő is tisztában van, hogy ez lehetetlen. De figyelmeztet: olyan még sosem volt, hogy egy gép „fog irányítani és olyan módon befolyásolni, hogy másodpercek alatt ér el eredményt, ilyenre nem volt példa. Ezért mondom, le kell kapcsolni.” Persze ez sosem fog megtörténni, de egyre többen figyelmeztetnek, hogy óvatosan kell bánnunk a „gépek” adta lehetőségekkel.
A másik vélemény egy ismert közgazdász írása. Szerinte mindaz, ami manapság (elsősorban a virtuális térben) velünk történik, összefügg, illetve kapcsolatban áll a Big Tech cégek (Google, Facebook, Twitter, Amazon, Youtube, Netflix, HBO stb.) cenzúrájával és véleménydiktatúrájával. „A Netflix és a többi médiaszolgáltató burkolt és kevésbé burkolt propagandát folytat. A régi sorozatokban, hiába gyártották a baloldali ABC- és NBC-hálózatok, kevés politikát és propagandát találunk. Gondoljunk csak a Columbóra, Kojakre, Magnumra stb.
ahogy a melegek is csak pozitív karakterek lehetnek és persze kötelező szerepelniük már minden sorozatban…” A vélemény így folytatódik: „a balliberális média, a Netflixen, HBO Go-n stb. keresztül sokszor a legfiatalabb korosztályt célozza meg, már 14 éves kortól. És mivel e sorozatok azon kívül, hogy tele vannak történelem hamisítással és hazugsággal, sokszor látványosak, jól rendezettek és beszippantják az embert, ezért nagyon veszélyesek!” Továbbá: „Akié a média, azé minden! Jó lenne megtanulni, hogy a média már rég nem csak a nyilvánosság és ellenőrzés szerepét tölti be, mint a negyedik hatalmi ág, hanem önmaga is a hatalmat irányító, befolyásoló tényezővé vált.”
E megállapításoknak nehéz ellentmondani. Persze az élet sosem egyszerű, de be kell látnunk: a világháló ahelyett, hogy leegyszerűsítette volna a dolgokat, bonyolultabbá tette őket. Mekkora hatalma lehet például egy közösségi háló üzemeltetőjének, aki letilthatja az Egyesült Államok elnökét, vagy bárkitől megvonhatja a szólás- és véleményszabadság jogát? És erre nem is kell különösebb indokot találnia, illetve senki előtt nem kell igazolnia magát.
Nos, egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket érdemes feltennünk magunknak, miközben szájtátva ülünk a számítógép előtt…
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.