Ember legyen a talpán, aki eligazodik a bukaresti parlamenti és kormányzati politizálás zsákutcáiban. Az elmúlt harminc évben aligha volt ilyen helyzet, hogy a kormánynak ne legyen tartós többsége a parlamentben.
2020-ban az országot a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezeti a kormánypalotából, a Parlamentből pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A politikai sziámi ikrekként viselkedő két pártot a parlamenti választásokig nem lehet szétválasztani. A súlyos vírusjárvánnyal terhelt időszakban ennél kilátástalanabb helyzetbe aligha kerülhetett Románia. Abban az országban, ahol bő egy évvel ezelőtt sem volt költségvetési tartalék, tavaly novembertől a nemzeti liberális kormány újabb eurómilliárdos hitelekből fizeti az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
A tényszerűség kedvéért le kell szögezni: a Nemzeti Liberális Párt saját kezével lavírozta magát a mai zsákutcába. Tavaly ősszel jó előre ittak a medve bőrére, amikor parlamenti többség hiányában Klaus Iohannis román államfő ad hoc módon olyan átmeneti „szavazógépet” verbuvált a törvényhozásban, amellyel sikerült ugyan megbuktatni Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányát, de aki kicsit is ért a politikához, az előre látta: 20 százalékos parlamenti támogatottságú kormánnyal „békeidőben” sem lehet kormányozni, nemhogy háborús helyzettel felérő vírusjárványos időszakban. Amikor kitört a baj, az „ellenzéki” pártok politikusai mentették az irhájukat, ami azóta is napi rendszerességgel beigazolódik. A helyzet mai állása szerint a Nemzeti Liberális Párt kormányoz, a Szociáldemokrata Párt pedig hozza a törvényeket. Vagyis Ludovic Orban olyan zenére táncol, amit a PSD húz. A történet kabaréba illő lenne, ha nem a mi bőrünkre menne ki a játék.
Románia tragédiája, hogy az egész világot megviselő koronavírus-járvány kellős közepén kezdődött el a mindent behatároló választási kampány.
Ennek első felvonása szeptember végén, a helyhatósági választások megtartásával ér véget. A keményebb küzdelmek azonban késő ősszel, tél elején tetőződnek, amikor a parlamenti választásokat tartanák. De a decemberi dátum sem biztos, mert az „ellenzéki” pártok arra hajtanak, hogy az országgyűlési választásokat jövő tavaszra tolják ki: addigra talán sikerülne a liberálisok csekélyke előnyét lenullázni, így a PSD diadalittasan visszatérhetne a hatalomba.
Bárhogy is legyen, az állandósuló választási kampány a pártoknak és a politikusoknak kedvez. És minden másnak – beleértve a legnagyobb veszélynek kitett gazdaságot – csak árthat. Válsághelyzetben eleve képtelenség úgy kormányozni egy országot, hogy az üres államkasszára licitál minden párt. Mindenki nagyobbat akar mondani és ígérni, hátha növelni tudja választói bázisát, amelyet az elmúlt harminc évben egyaránt átvert PSD, PNL, RMDSZ és az összes többi párt, amelyik kis időre is, de hatalomra került. Egy újságcikkben lehetetlenség felsorolni a rendszerváltás óta elhangzott és be nem tartott választási ígéreteket – ebből politológusok tudnának hosszú elemzéseket írni –, miközben
az éppen hatalmon regnáló nemzeti liberálisok Kánaánt ígérnek országot átszelő autópályáktól olyan gazdasági környezetig, amelyben a cégek jól fizető munkahelyeket kínálnak majd.
Mondhatnánk persze, hogy a PNL kifogta az aranyhalat, amikor az Európai Unió vezetőinek több napig tartó csúcsértekezletén a következő hétéves időszakra Románia mintegy 80 milliárd eurós uniós költségvetéshez jutott. Ez papíron gyönyörűen hangzik, a valóságban azonban a következő tíz évben éppúgy nem fog semmi változni, mint az elmúlt évtizedben, ha az eddig fungáló politikusok és pártok kerülnek ismét hatalomra. Mindegyik bebizonyította, hogy a kormányzásban mennyit ér. Főleg a két legerősebb párt, a PNL és a PSD. Igazából egyik sem tett semmit Románia gyors modernizálásáért, amit leginkább a 4–5 millió román állampolgár külföldi munkavállalása bizonyít, szerintük mindenhol jó, de a legrosszabb Romániában. Ilyen előzmények után nem nehéz kitalálni, hogy a több tízmilliárd eurónyi hitelkeretből és a vissza nem térítendő uniós forrásokból a Romániának ígért büdzsé valós segítség vagy Csipkerózsika-álom lesz.
A beharangozott hatalmas beruházások a szeptemberi önkormányzati és a jövő ködébe vesző parlamenti választások kampányának előjátékaként hangzottak el, ezért kár ezekkel az ígéretekkel most foglalkozni.
A vírusjárvány oldalvizein elvérző hazai vállalkozások életben tartása lenne az elsődleges feladat, hogy a még létező munkahelyeket mentse a kormány.
Persze nem PSD-módra, ahogyan a szociáldemokraták akarnak különböző törvénykezdeményezések alapján segélyeket osztogatni az embereknek. Olyanszerű forgatókönyv kellene, amit a magyar kormány dolgozott ki hónapokkal ezelőtt a vállalkozások áttételes támogatásával, kamatcsökkentéssel, stb.
Ha a járvány újabb tombolása hosszú hónapokra kinyúlik, és a választási kampánynak kiszolgáltatott Romániát megvalósítható gazdasági forgatókönyvek nélkül éri, akkor a világ pénze sem lesz elegendő az elszabadult hajóágyúként viselkedő költségvetés megmentésére.
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével?
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű nyugati országok körében, hogy az emberi jogok melletti fenenagy elkötelezettségük kinyilvánításaként sorozatosan jelentik be a palesztin állam elismerését.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű ...
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.