Választási Csipkerózsika-álmok

Ember legyen a talpán, aki eligazodik a bukaresti parlamenti és kormányzati politizálás zsákutcáiban. Az elmúlt harminc évben aligha volt ilyen helyzet, hogy a kormánynak ne legyen tartós többsége a parlamentben.

2020-ban az országot a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezeti a kormánypalotából, a Parlamentből pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD).

A politikai sziámi ikrekként viselkedő két pártot a parlamenti választásokig nem lehet szétválasztani. A súlyos vírusjárvánnyal terhelt időszakban ennél kilátástalanabb helyzetbe aligha kerülhetett Románia. Abban az országban, ahol bő egy évvel ezelőtt sem volt költségvetési tartalék, tavaly novembertől a nemzeti liberális kormány újabb eurómilliárdos hitelekből fizeti az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
A tényszerűség kedvéért le kell szögezni: a Nemzeti Liberális Párt saját kezével lavírozta magát a mai zsákutcába. Tavaly ősszel jó előre ittak a medve bőrére, amikor parlamenti többség hiányában Klaus Iohannis román államfő ad hoc módon olyan átmeneti „szavazógépet” verbuvált a törvényhozásban, amellyel sikerült ugyan megbuktatni Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányát, de aki kicsit is ért a politikához, az előre látta: 20 százalékos parlamenti támogatottságú kormánnyal „békeidőben” sem lehet kormányozni, nemhogy háborús helyzettel felérő vírusjárványos időszakban. Amikor kitört a baj, az „ellenzéki” pártok politikusai mentették az irhájukat, ami azóta is napi rendszerességgel beigazolódik. A helyzet mai állása szerint a Nemzeti Liberális Párt kormányoz, a Szociáldemokrata Párt pedig hozza a törvényeket. Vagyis Ludovic Orban olyan zenére táncol, amit a PSD húz. A történet kabaréba illő lenne, ha nem a mi bőrünkre menne ki a játék.

Románia tragédiája, hogy az egész világot megviselő koronavírus-járvány kellős közepén kezdődött el a mindent behatároló választási kampány.

Ennek első felvonása szeptember végén, a helyhatósági választások megtartásával ér véget. A keményebb küzdelmek azonban késő ősszel, tél elején tetőződnek, amikor a parlamenti választásokat tartanák. De a decemberi dátum sem biztos, mert az „ellenzéki” pártok arra hajtanak, hogy az országgyűlési választásokat jövő tavaszra tolják ki: addigra talán sikerülne a liberálisok csekélyke előnyét lenullázni, így a PSD diadalittasan visszatérhetne a hatalomba.
Bárhogy is legyen, az állandósuló választási kampány a pártoknak és a politikusoknak kedvez. És minden másnak – beleértve a legnagyobb veszélynek kitett gazdaságot – csak árthat. Válsághelyzetben eleve képtelenség úgy kormányozni egy országot, hogy az üres államkasszára licitál minden párt. Mindenki nagyobbat akar mondani és ígérni, hátha növelni tudja választói bázisát, amelyet az elmúlt harminc évben egyaránt átvert PSD, PNL, RMDSZ és az összes többi párt, amelyik kis időre is, de hatalomra került. Egy újságcikkben lehetetlenség felsorolni a rendszerváltás óta elhangzott és be nem tartott választási ígéreteket – ebből politológusok tudnának hosszú elemzéseket írni –, miközben

az éppen hatalmon regnáló nemzeti liberálisok Kánaánt ígérnek országot átszelő autópályáktól olyan gazdasági környezetig, amelyben a cégek jól fizető munkahelyeket kínálnak majd.

Mondhatnánk persze, hogy a PNL kifogta az aranyhalat, amikor az Európai Unió vezetőinek több napig tartó csúcsértekezletén a következő hétéves időszakra Románia mintegy 80 milliárd eurós uniós költségvetéshez jutott. Ez papíron gyönyörűen hangzik, a valóságban azonban a következő tíz évben éppúgy nem fog semmi változni, mint az elmúlt évtizedben, ha az eddig fungáló politikusok és pártok kerülnek ismét hatalomra. Mindegyik bebizonyította, hogy a kormányzásban mennyit ér. Főleg a két legerősebb párt, a PNL és a PSD. Igazából egyik sem tett semmit Románia gyors modernizálásáért, amit leginkább a 4–5 millió román állampolgár külföldi munkavállalása bizonyít, szerintük mindenhol jó, de a legrosszabb Romániában. Ilyen előzmények után nem nehéz kitalálni, hogy a több tízmilliárd eurónyi hitelkeretből és a vissza nem térítendő uniós forrásokból a Romániának ígért büdzsé valós segítség vagy Csipkerózsika-álom lesz.
A beharangozott hatalmas beruházások a szeptemberi önkormányzati és a jövő ködébe vesző parlamenti választások kampányának előjátékaként hangzottak el, ezért kár ezekkel az ígéretekkel most foglalkozni.

A vírusjárvány oldalvizein elvérző hazai vállalkozások életben tartása lenne az elsődleges feladat, hogy a még létező munkahelyeket mentse a kormány.

Persze nem PSD-módra, ahogyan a szociáldemokraták akarnak különböző törvénykezdeményezések alapján segélyeket osztogatni az embereknek. Olyanszerű forgatókönyv kellene, amit a magyar kormány dolgozott ki hónapokkal ezelőtt a vállalkozások áttételes támogatásával, kamatcsökkentéssel, stb.
Ha a járvány újabb tombolása hosszú hónapokra kinyúlik, és a választási kampánynak kiszolgáltatott Romániát megvalósítható gazdasági forgatókönyvek nélkül éri, akkor a világ pénze sem lesz elegendő az elszabadult hajóágyúként viselkedő költségvetés megmentésére.