HIRDETÉS
Mérföldkőhöz érkezett a 27 éve megjelenő lapunk: az eddig önállóan forgalmazott Erdélyi Napló jövő héttől a lapcsoportunkhoz tartozó Krónika és a Székelyhon napilapok helyi kiadásaiba fog belekerülni nyolcoldalas, önálló mellékletként. A kiadói döntés mellett a fő érv az, hogy az eddigi kis példányszámú és Erdély több vidékéről is kiszoruló hetilapunk nagyságrenddel több olvasóhoz juthat el. Vagyis megtízszerezi eddigi példányszámát, ami valljuk be, a nyomtatott sajtó mai világában eléggé ritka esemény. Márpedig a papír alapú sajtónak is az a fő erénye, ha minél többen olvassák, és ilyenformán üzenete minél nagyobb közönséghez jut el.
Az utóbbi években világszerte folyamatosan csökkenő példányszámok mindenhol újratervezésre késztetik a legnagyobb sajtótrösztök kiadóvállalatait is, és ez alól nem lehet kivétel a legjelentősebb romániai magyar lapkiadó, a Príma Press sem. Esetünkben azonban az újratervezés nem szerkesztőségek megszűnését jelenti, hanem az eddigi munka ésszerűsítését, a terjesztés újragondolását, illetve a teljes lapkiadás átszervezését, átalakítását a változó újságolvasói elvárásokhoz igazítva. Ebben a keretben kell tehát látni az Erdélyi Napló átalakulását, amely más formában ugyan, de reményeink szerint továbbra is értékes színfoltja lesz lapcsoportunk kínálatának.
A hagyományos Erdélyi Naplóhoz szokott olvasóink tehát napilapjaink mellékleteként továbbra is minden csütörtökön megtalálják hetilapunkat. Amelyből azok az oldalak fognak hiányozni, amelyek értelemszerűen beépülnek a napilapok kínálatába: hírrovat, aktuális sport, kulturális és egyéb rendezvények beharangozója, illetve a keresztrejtvényt tartalmazó szabadidőoldal, amely továbbra sem fog hiányozni napilapjainkból.
Jövő héttől nemcsak új arculatot kap lapunk, hanem tartalmilag is megújul. Mivel lapcsoportunk olvasóinak többsége ma a három székelyföldi megyében él, arra törekszünk, hogy Erdély más vidékeinek eseményeit juttassuk el hozzájuk riportok, háttéranyagok, elemzések, interjúk és publicisztikai írások formájában. Azt szeretnénk, ha az Erdélyi Napló hangsúlyosan felvállalná az erdélyi szórvány életéről szóló sajtóanyagokat, és ilyenformán egyféle élő kapocs lenne a tömbmagyarság és a szórványvidékeken élő olvasók között. Természetesen továbbra sem fognak hiányozni a lapból a megszokott, sikernek örvendő történelmi témájú írások – például a magyar királyokról szóló sorozat –, az Erdély különböző vidékeinek legjobb éttermeit bemutató gasztronómiai sorozatunk, vagy Életmód-rovatunk pszichológiai témájú írásai sem. Megújuló hetilapunk tehát mindazt szeretné átörökíteni, ami eddig is előfizetőink kedvence volt.
Kérjük olvasóink segítségét, hogy tartsanak ki mellettünk, és fizessenek elő vagy a Krónikára, vagy a Székelyhonra, attól függően, hogy lakóhelyükön melyik elérhető. Maradjunk együtt a következő években is!
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
