„Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés.”Az idézett szöveg az 1992 októberében született Kolozsvári Nyilatkozatból származik, amelyet a mai napig sokan az erdélyi magyar autonómiát célzó törekvés mérföldkövének, egyfajta zsinórmértékének tartanak. Az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti képviselői azzal nyomatékosították az ügy iránti elkötelezettségüket, hogy a kincses városi Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét először kimondó dokumentumra.
Megítélés kérdése, hogy a negyed évszázaddal ezelőtti ünnepélyes aktus óta mennyit haladt előre a magyar önrendelkezés ügye Romániában. Egyesek szerint az anyanyelvű oktatás bővítése, a közigazgatási nyelvhasználat részleges biztosítása, a magyar közösség identitásának megőrzését szolgáló kulturális-társadalmi szervezetek tevékenysége mind-mind az autonómia irányába tett lépésként értékelhető. Mások azonban azt állítják, hogy a rendszerváltás óta eltelt mintegy három évtized során elért eredmények elégtelenek, és hosszú még az út az önrendelkezés kivívásáig. Megannyi nyilatkozaton kívül több – a közösségi autonómiák intézményrendszerét érintő – törvénytervezet is napvilágot látott a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása óta. Az egyiket – majd annak módosított változatát – 2004-ben és 2012-ben szavazásra is bocsátották a román parlamentben, és „természetesen”valamennyi alkalommal el is utasították. A romániai magyar politikai-társadalmi szervezetek számos tekintetben eltérő álláspontra helyezkedtek az autonómia kérdése kapcsán, abban azonban nagyjából mindig is egyetértettek, hogy a magyar közösségnek szüksége van a nemzeti önrendelkezésre. E tekintetben egyértelműen előrelépésnek tekinthető a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetőinek autonómiaügyben elfogadott január 8-i állásfoglalása. Az ugyancsak Kolozsváron szentesített nyilatkozatban az EMNP, az MPP és az RMDSZ elnöke leszögezi: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható.
Megszületett tehát egy pártközi dokumentum – nevezhetjük akár 2-es számú Kolozsvári Nyilatkozatnak is –, amelyben az erdélyi magyar politikai elit Bukarest és a nemzetközi közvélemény tudomására hozza, hogy az autonómiaigény nem változott, és továbbra is aktuális. A kérdés csak az, mennyiben tekinthető áttörésnek a mostani dokumentum, akár a huszonöt évvel ezelőtt elfogadott nyilatkozathoz képest. Hát mindössze annyiban, hogy a magyar pártok ezúttal megállapodtak abban, miszerint összehangolják autonómiaelképzeléseiket. Addig ugyanis elég nehéz lesz tárgyalásokba bocsátkozni a román hatalommal vagy a nemzetközi fórumokkal, amíg több változat is közkézen forog a magyar autonómiáról. Addig pedig ne is álmodozzunk reális együttműködésről, akcióegységről, amíg a közösséget a bukaresti parlamentben képviselő magyar honatyák közül nemrég mindössze egy vállalta fel a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó törvénytervezet beterjesztését. A többiek szerint a kérdés nem időszerű, és különben is összeegyeztethetetlen a jelenlegi alkotmány előírásaival. Holott egységes fellépés nélkül Bukarest egyszerűen nem veheti komolyan az autonómiakövetelést.
A mostani kolozsvári autonómianyilatkozatra érkezett reakciókból is jól látni, hogy a román politikai osztály egyhangúlag elutasítja a magyar pártok által megfogalmazott önrendelkezési törekvést, és még csak párbeszédet sem hajlandó folytatni a témában. Viszont ha a nyilatkozatokon túlmenően konkrét lépésekben, összehangolt kezdeményezésekben is sikerülne megállapodniuk a magyar szervezeteknek, Bukarest nem teheti meg, hogy örökké lesöpri az asztalról a kérdést. Ehhez azonban a nyilatkozatokon túlmenően tényleg több konkrétum kellene.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.