Rostás Szabolcs

2018. január 11., 22:24

Túl a nyilatkozatokon

„Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés.”Az idézett szöveg az 1992 októberében született Kolozsvári Nyilatkozatból származik, amelyet a mai napig sokan az erdélyi magyar autonómiát célzó törekvés mérföldkövének, egyfajta zsinórmértékének tartanak. Az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti képviselői azzal nyomatékosították az ügy iránti elkötelezettségüket, hogy a kincses városi Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét először kimondó dokumentumra.

Megítélés kérdése, hogy a negyed évszázaddal ezelőtti ünnepélyes aktus óta mennyit haladt előre a magyar önrendelkezés ügye Romániában. Egyesek szerint az anyanyelvű oktatás bővítése, a közigazgatási nyelvhasználat részleges biztosítása, a magyar közösség identitásának megőrzését szolgáló kulturális-társadalmi szervezetek tevékenysége mind-mind az autonómia irányába tett lépésként értékelhető. Mások azonban azt állítják, hogy a rendszerváltás óta eltelt mintegy három évtized során elért eredmények elégtelenek, és hosszú még az út az önrendelkezés kivívásáig. Megannyi nyilatkozaton kívül több – a közösségi autonómiák intézményrendszerét érintő – törvénytervezet is napvilágot látott a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása óta. Az egyiket – majd annak módosított változatát – 2004-ben és 2012-ben szavazásra is bocsátották a román parlamentben, és „természetesen”valamennyi alkalommal el is utasították. A romániai magyar politikai-társadalmi szervezetek számos tekintetben eltérő álláspontra helyezkedtek az autonómia kérdése kapcsán, abban azonban nagyjából mindig is egyetértettek, hogy a magyar közösségnek szüksége van a nemzeti önrendelkezésre. E tekintetben egyértelműen előrelépésnek tekinthető a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetőinek autonómiaügyben elfogadott január 8-i állásfoglalása. Az ugyancsak Kolozsváron szentesített nyilatkozatban az EMNP, az MPP és az RMDSZ elnöke leszögezi: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható.

Megszületett tehát egy pártközi dokumentum – nevezhetjük akár 2-es számú Kolozsvári Nyilatkozatnak is –, amelyben az erdélyi magyar politikai elit Bukarest és a nemzetközi közvélemény tudomására hozza, hogy az autonómiaigény nem változott, és továbbra is aktuális. A kérdés csak az, mennyiben tekinthető áttörésnek a mostani dokumentum, akár a huszonöt évvel ezelőtt elfogadott nyilatkozathoz képest. Hát mindössze annyiban, hogy a magyar pártok ezúttal megállapodtak abban, miszerint összehangolják autonómiaelképzeléseiket. Addig ugyanis elég nehéz lesz tárgyalásokba bocsátkozni a román hatalommal vagy a nemzetközi fórumokkal, amíg több változat is közkézen forog a magyar autonómiáról. Addig pedig ne is álmodozzunk reális együttműködésről, akcióegységről, amíg a közösséget a bukaresti parlamentben képviselő magyar honatyák közül nemrég mindössze egy vállalta fel a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó törvénytervezet beterjesztését. A többiek szerint a kérdés nem időszerű, és különben is összeegyeztethetetlen a jelenlegi alkotmány előírásaival. Holott egységes fellépés nélkül Bukarest egyszerűen nem veheti komolyan az autonómiakövetelést.

A mostani kolozsvári autonómianyilatkozatra érkezett reakciókból is jól látni, hogy a román politikai osztály egyhangúlag elutasítja a magyar pártok által megfogalmazott önrendelkezési törekvést, és még csak párbeszédet sem hajlandó folytatni a témában. Viszont ha a nyilatkozatokon túlmenően konkrét lépésekben, összehangolt kezdeményezésekben is sikerülne megállapodniuk a magyar szervezeteknek, Bukarest nem teheti meg, hogy örökké lesöpri az asztalról a kérdést. Ehhez azonban a nyilatkozatokon túlmenően tényleg több konkrétum kellene.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. május 11., szombat

Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és ...

Makkay József: Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...

Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...

Legnézettebb
csütörtök, 10:28