Sajtó és politika viszonya, újságírók és politikusok együttese olyannyira összetett kérdés, hogy nemcsak a nagyvilágban, de magyar nyelvterületen is egész irodalma van.

Gyakran megesik, hogy a politika iránt érdeklődő ember utólag megbánja, hogy adott pártra adta a voksát, mert csalódni kénytelen azok teljesítményében. Ez legtöbbször azért szokott előfordulni, mert éles az ellentét az ígéretek és megvalósítások között. 

A Fehér Ház jelenlegi lakójának meg sem fordult a fejében táplálni a revizionista román reményeket, mindössze arról van szó, hogy a jövőre újrázni készülő Trump jópofizott és korteskedett egyet az újabb mandátumát idén megszerezni kívánó Johannisnak. 

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, majd az addig a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bebörtönzése után a nagyobbik kormánypárt számos vezetőjére hirtelen megtisztulási roham tört rá. 

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Újfent a medve, a ragadozó jelentette állandó fenyegetettség tematizálja a közéletet Székelyföldön, ahol sajnálatos módon emberáldozatot is követelt a vadtámadás.

Orbán Viktor jóformán el sem lépett a mikrofontól hagyományos évértékelőjén, és a sajtó egy része azóta is találgatja/számolgatja, várhatóan mekkora tételt jelent Magyarország költségvetéséből a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi akcióterv. 

A rendszerváltás óta dinamikus fejlődésnek indult megyeszékhelyek vezetői nagyon jól látják, hogy fenntartható fejlődésük útjában egyetlen akadály tornyosul: a bukaresti adminisztráció. A román állam képtelen megfelelni a társadalom elvárásainak.

„Nagyjából semmit”. A tanévkezdés óta minden nap ez a tömör és velős válasz érkezik első osztályos kisebbik fiunktól, amikor arról faggatjuk, értett-e valamit a románórán.

A fekete-tengeri földgáznak akkor is el kell jutnia Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, ha a román nacionalisták keresztbe fekszenek Aradnál a vezetéknek.

Az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja.

A másfél éve hatalmon lévő balliberálisok jóformán semmit nem valósítottak meg választási programjukból. Több száz kilométernyi új autópályával kecsegtették az embereket, ehhez képest Romániában legutóbb 2016-ban adtak át sztrádaszakaszt a forgalomnak. 

Legyen szó egységes bérezést előíró jogszabályról, gazdaságpolitikáról vagy infrastruktúra-fejlesztésről, a másfél éve hatalmon lévő román balliberálisok folyamatosan arról tesznek tanúbizonyságot, hogy képtelenek hatékonyan kormányozni az országot.

Több mint egy évtizedes korrupcióellenes küzdelem után Románia még mindig Európa egyik legkorruptabb országa, a jelenséggel szembeni harc feladása pedig öngyilkossággal érne fel a hazai társadalom részéről.

A politikai pártok valahogy úgy vannak a hitelességgel, mint a szépasszo¬nyok a jó hírnévvel: ha egyszer elveszítik, nagyon nehezen szerzik vissza. Ha egyáltalán.