A hét elején miniszterelnökké nevesített szociáldemokrata Mihai Tudose életrajzát olvasgatva az emberben több kérdés is megfogalmazódik. Nem döbben meg, nem csodálkozik, csak úgy magában elgondolkozik, hogy az újabb kori Romániában kikből lesznek vezető beosztású elvtársak.
Középszerűségével a mostani miniszterelnök az eddigi sorból is kilóg, többek között azzal, hogy a rendszerváltás utáni egyetemi képzésnél egy fokkal igényesebb kommunista érabeli felsőoktatásba be sem kerülhetett.
Ami önmagában nem volna gond, ha valaki éppen nem miniszterelnöki székre pályázik. A magánegyetemek formájában beköszöntött rendszerváltás utáni mentőövvel élhetett csak, amiről tudjuk, hogy mit jelentett. Sok helyen még vizsgára sem kellett jelentkezni, csak a pénzt postázták, és jött a diploma.
De tételezzük fel, hogy az új román miniszterelnök annak rendje és módja szerint mégis kijárta a magánegyetemet, levizsgázott, és diplomát szerzett. Minekutána későbbi doktori disszertációját összemásolta, azon sem csodálkoznék, ha államvizsga-dolgozata is így állt volna össze. Mindezzel együtt legyünk nagyvonalúak, és fogadjuk el, hogy valakinek ötvenévesen és 17 évnyi parlamenti képviselői gyakorlattal a háta mögött van annyi politikai praxisa, hogy megfelelő miniszterekkel és jó tanácsadókkal elvezetget egy olyan országot, mint Románia.
A baj csak az, hogy miniszterei sem jobbak. Elég, ha a belügyminiszterének, Carmen Dannak a nevét említem, aki iskolai titkárnőből lett prefektus, így politikusként megnyíltak előtte a korlátlan pártlehetőségek.
A még nagyobb baj viszont Tudose elmúlt évekbeli teljesítményével függ össze, ugyanis 17 évnyi bukaresti tartózkodása alatt semmi érdemlegeset nem tett.
De azelőtt sem, amikor pár évet egy magáncégnél dolgozott jogtanácsosként. Ő az a típusú pártkatona, aki elkötelezettségével minden pártban nélkülözhetetlen, de jól működő társadalmakban soha nem kerülhetne a csúcsra, mert az a hozzáértő politikai és szakmai elitnek van fenntartva.
De nem Romániában, ahol éppen amiatt ül tort a középszer, mert a pártokon belüli kiválasztódás teljesen más szempontok szerint működik, mint Nyugat-Európában. Itt olyan mértékben sikerült lezülleszteni a politikai kultúrát, hogy a jól képzett és művelt szakemberek messze elkerülik a pártpolitikát. Legyünk őszinték: egy jó nevű és gerinces román vagy magyar szakember elmenne Bukarestbe, egy csúcsminisztériumba dolgozni, ahol vagy megbuktatják, vagy belátható időn belül elviszi a DNA?
Ez a rendszer igazából csak Miticáéknak kedvez. Akiknek ékes példánya a mostani miniszterelnök.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.