HIRDETÉS
Vitába keveredem ismerősökkel, barátokkal, amikor román politikusokat szidnak, mert azok úgymond fittyet hánynak magyar jogköveteléseinkre. Legutóbb valaki Klaus Johannis példáját említette, hogy mennyire bízott benne a magyarság, és mégis átvert bennünket. Ilyenkor azt szoktam mondani: csak az csalódhat, aki román politikusokban bízik.
Johannis esete azért tragikus a magyarok számára, mert német identitását feladva úgy lett teljesen román érzelmű, hogy sok tekintetben túltesz a románokon. Állandó bizonyítási kényszerben szenved, emiatt nagy ívben tesz minden magyar ügyre – legutóbb például nyugodt lélekkel megfúrta a magyar szórványoktatásba némi életet lehelő tanügyi törvénymódosítást. Hogy a székelyföldi autonómia teljes mellőzéséről ne is szóljunk.
Legyünk őszinték, a legtöbb erdélyi magyar Klaus Johannisra a kisebbik rossz elve alapján szavazott, mert azt aligha remélhettük, hogy ő lesz a székely autonómiatörekvések támogatója. Regnálása óta most már komoly kételyeim vannak afelől: valóban ő volt a jó választás? Számomra ugyanis nincs lényegi különbség szociáldemokrata, nemzeti liberális vagy a Traian Băsescu zsebpártjának képviselői között. Nagyjából mindenik egyformán utálja a magyarokat, ami leginkább akkor nyilvánul meg, amikor ellenzékben felelőtlenül mocskolódnak, és ugyanazokat a sértéseket vágják a fejünkhöz. Emlékezzünk az ellenzéki PSD disznóságaira, amikor a MOGYE miatt buktatták meg Mihai Răzvan Ungureanu 78 napig tartó kormányát, most pedig hol a PNL, hol annak államelnöke fúr meg önszorgalomból minden olyan szociáldemokrata törvényt, ami kedvezne a magyaroknak.
Nehéz eldöntenem, hogy az erdélyi magyarság nehéz útkeresésére adott ellenséges válaszokon túl ki a nagyobb közéleti gazember: a PSD elnöke, Liviu Dragnea vagy az ország államelnöke, Klaus Johannis? Lehet azt tudni, hogy melyik disznóságai ártanak többet az országnak? Az egyik európai uniós pénzeket nyúlt le, a másik valószínűleg a mandátuma végéig eltussolható adócsalással és hamisított papírokkal szerzett nagyszebeni lakások fölött rendelkezik, amelyről néhány tényfeltáró újságcikk is megjelent már. Ki és miért akarja ellenőrizni a romániai igazságszolgáltatást? Egyelőre Johannis a nyerő és Dragnea a vesztes, de bármikor fordulhat a kocka, és Johannisra is éppen az a cella várhat, mint a kormánypárt mai elnökére.
Az igazi vesztesek azonban nem ők, hanem az ország, ezen belül is az erdélyi magyarság. Nekünk mindig rosszul áll a szénánk, mert közülünk sokan azt hiszik, hogy irányunkban vannak jó és rossz román politikusok. Erre a tévhitre ment rá a rendszerváltás óta eltelt mintegy harminc esztendőnk, jórészt eredménytelenül.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
