HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nánó Csaba

2018. július 05., 18:07

Szubjektíven a világbajnokságról

Igazán nem panaszkodhatunk, hogy az oroszországi futball-világbajnokság unalomba fulladna. A meglepő eredmények mellett el kell ismernünk, hogy a foci – ahogyan az élet – egyáltalán nem igazságos. Ha az lett volna, ma Magyarország is világbajnoki címmel büszkélkedne, és a németek, az argentinok vagy spanyolok sem otthon búslakodnák végig a további eseményeket. Persze vannak, akik ezért a kijelentésért megköveznének, mivel sokak szerint ezek a csapatok nem is érdemeltek többet. De azért lássuk be, valahogy nélkülük már nem az igazi ez a vb. Igaz, jönnek helyettük mások, a foci is hatalmas fejlődésen ment keresztül a világ minden tájékán, de azért legalább a nyolcaddöntőig talpon maradt Svájc vagy Japán, és mondjuk a német válogatott játéka között egy klasszis a különbség, bárhogy is döcögött utóbbiak gépezete.

Akkor mégis mi okozhatta az említett csapatok kudarcát? Nyilván, erre a kérdésre még hónapokig keresik majd a választ a szakemberek, ám ez már rajtuk nem segít.

Néhány dolog azonban még talán a kívülállóknak is feltűnhetett. Joachim Löw csapata gyakran egy fáradt öregember benyomását keltette, aki mankó nélkül a sarki kocsmáig sem képes eljutni. A szövetségi kapitány elsősorban ott tévedhetett, hogy nagyjából ugyanazokkal akarta elhódítani a világbajnoki címet, akik négy évvel ezelőtt felültek a trónra. Viszont azzal nem számolt, hogy egy Özilnek, Khedirának vagy Müllernek kevés motivációja volt, hiszen ők – bár még messze vannak az aggastyánkortól – nagyjából már mindent megnyertek, amit a pályán meg lehet. Unottaknak tűntek, mintha számukra a labda egy másodlagos eszköz lett volna a boldogulás útján.

Az argentinokat nem tudom sajnálni, bár egyesek kárörömének ellenére hiányolni fogom a továbbiakban Messi játékát. Másrészt az is igaz, néha úgy tűnt, mintha ő sem tudná, hol van, és egyáltalán minek van ott, de játéktudásához így sem fér kétség. Ő már annyi örömet okozott rajongóinak, hogy egy (vagy két) sikertelen szereplés nem változtat megítélésén. Meg aztán egy olyan szövetségi kapitánnyal, aki inkább hasonlít egy drogbáróra vagy az argentin maffia capo di tutti capi-jára, az is csoda, hogy ott voltak a vb-n. Persze ne ítéljünk a kinézet alapján, ám a csapat által mutatott játék, az összeállításban észlelt bizonytalanság – majdhogynem a szurkolók jelölték ki a kezdőt –, a csapat lagymatag teljesítménye arra mutat, hogy Jorge Sampaoli nem volt a szövetség legjobb választása. Nyilván, egy edző-Maradonna (és nem a játékos!) mellett ő is zseni, de a korlátai neki is megvannak. Azt is bevallom, még ha nem is a legnagyobb kedvencem, Cristiano Ronaldo is hiányozni fog. Ő azon kevesek közé tartozik, aki minden körülmény között a győzelemre hajt, a vereséget megkönnyezi, és nem tehet arról, hogy gyengébb képességűek között kell játszania Portugália válogatottjában. Hozzáállása pedig példaértékű lehet minden ifjú sportoló számára.

Ami a spanyolokat illeti: az ő csapatuk is vénülőben van, szintén a régi időkből élnek, akárcsak a németek. Emlékeik közé tartozik a tiki-taka, és ilyenkor a nagy Johan Cruyffra hivatkoznak, aki azt mondta egykor: amíg nálunk a labda, nem kaphatunk gólt. Csakhogy bizonyára Cruyff nem arra gondolt, hogy amikor döntetlenre állnak, akkor is a széleken kell tologatni a labdát. És mondott a holland még valamit, amit nemigen hangoztatnak a jelenlegi edzők, pedig fontos: nem az a kérdés, mit tesz a játékos egy meccsen azalatt a tíz perc alatt, amíg nála van a labda, hanem mit mutat fel a többi nyolcvan perc alatt, amikor nincs nála!

Végezetül: a videóbíró gondolom immár minden kétkedőt meggyőzött hasznosságáról. Engem leginkább azzal, hogy a sportszerűség örömére kezdenek eltűnni a megrögzött szimulánsok. Még Neymar, a pályák Laurence Olivier-je is, csak a középpálya tájékán meri eljátszani a nagyhalál jelenetet. Ugyanis visszanézve egy ilyen színészi alakítást, fennáll a veszélye annak, hogy éppen a büntetőt kunyeráló játékost jutalmazzák sárgalappal.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2018. július 05., csütörtök

Energia és nacionalizmus

A fekete-tengeri földgáznak akkor is el kell jutnia Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, ha a román nacionalisták keresztbe fekszenek Aradnál a vezetéknek.

Makkay József 2018. július 05., csütörtök

Bűn nélküli bűnhődés

Gyergyószentmiklós egykori polgármesterének, Mezei Jánosnak a története is jól mutatja, mekkora bajok vannak a romániai igazságszolgáltatás háza táján

HIRDETÉS
Kádár Hanga 2018. június 29., péntek

Sok kincs sok szeméttel

A romániai híradók rendszerint tele vannak a nagyvárosokból elszállított, felgyülemlett szeméthegyek megoldhatatlannak tűnő problémájával, amelynek ékes példája a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep.

Nánó Csaba 2018. június 21., csütörtök

Jöhet a kilencedik?

Elkezdődtek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság küzdelmei, és a szurkolók örömére (vagy bánatára) már az első körben sem maradtak el a meglepetések.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2018. június 15., péntek

Világ szurkolói, egyesüljetek!

Román újságírók felháborodottan tiltakoztak a nyilvánvaló csalás ellen, ám hiába. A pályán elért eredmény szent, Temesvár együttese a következő idényben a második ligában verejtékezhet.

Borbély Zsolt Attila 2018. június 15., péntek

Magyar kulturális autonómiát az anyaországnak!

Nem kétséges, a talaj ingoványos, de aligha tartható a jelenlegi helyzet, amelyben a kormány saját ellenségeit támogatja, akik a legtöbb esetben a magyar nemzet és Magyarország ellenségei is.

HIRDETÉS
Makkay József 2018. június 15., péntek

Az elszabadult ágyúgolyó

Nem kell naivan azt hinnünk, hogy a román titkosszolgálatok világraszóló reformja előtt állunk, és a kormánypártok által beterjesztésre kerülő törvénytervezetek nyomán angyalokká válnak az emberek életében értelmetlenül turkáló, jól fizetett ügynökök.

Rostás Szabolcs 2018. június 11., hétfő

Alkotmányos harapófogó

Az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja.

Nánó Csaba 2018. június 11., hétfő

Régen volt Trianon

Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. Ám továbbra is csodálatosan működik a xenofóbia, sokaknak okoz mérhetetlen kielégülést, ha gyalázhatják az „ősellenséget”.

Somogyi Botond 2018. június 02., szombat

Zidane, a király(i)

Zidane élt a lehetőséggel, új lendületet adott a gárdának, a bajnokságban nagy hajrába kezdett. Ronaldóék végül az utolsó fordulóban lemaradtak a bajnoki címről, azonban a Bajnokok Ligája serleget elhódították

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Energia és nacionalizmus

A fekete-tengeri földgáznak akkor is el kell jutnia Magyarországon keresztül Nyugat-Európába, ha a román ...

Makkay József: Bűn nélküli bűnhődés

Gyergyószentmiklós egykori polgármesterének, Mezei Jánosnak a története is jól mutatja, mekkora ...

Kádár Hanga: Sok kincs sok szeméttel

A romániai híradók rendszerint tele vannak a nagyvárosokból elszállított, felgyülemlett szeméthegyek ...

HIRDETÉS