Sajtó és politika viszonya, újságírók és politikusok együttese olyannyira összetett kérdés, hogy nemcsak a nagyvilágban, de magyar nyelvterületen is egész irodalma van. A politikai vezércikket meghonosító, a szabad sajtó és a sajtószabadság terén bocsánatot nem ismerő Kossuth Lajostól a múlt század számos politikus-újságíróján keresztül megannyi példa mutatja, miként ötvözték sokan a két hivatást fel- és kihasználva ezeket különböző érdekek mentén.
Hellyel-közzel nálunk, Erdélyben is találunk a politikából a sajtóba vagy éppen innen amoda átvándorló eseteket: pártnak (is) dolgozó hírlapírókat, lapokban is közlő politikusokat, (rádiós) újságíróból pártelnökké, pártfőtitkárból (rádiós) újságíróvá lett „pályatársakat”. Mondani sem kell, mennyire szerencsétlen és kerülendő a két hivatás keverése, a média és a politikum világát átjáróháznak tekintő gyakorlat. Természetesen nem arról van szó, hogy az újságírónak ne lenne szabad kifejtenie politikai véleményét (természetesen véleményanyagban). A két hivatást, szerepet azonban szigorúan külön kell választani egymástól, hiszen a megszerzett mandátummal vagy tisztséggel járó politikai érdek összeegyeztethetetlen, összeférhetetlen a pártatlan, kiegyensúlyozott újságírás elvével. Nem véletlen, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete választások előtt arra kér valamennyi újságírót, hogy politikai szerepvállalása idejére függessze fel sajtós tevékenységét.
Nos, a közelmúltban éppen ennek az ellenkezőjére akadt durva példa Kolozsváron, ahol egy közismert újságíró sokak megdöbbenésére elszegődött a román Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Sőt központi rábólintással átvette a Kolozs megyei fiókszervezet irányítását is. Nem is ez lenne a legnagyobb baj, viszont a revolverújságírást magas szinten művelő Liviu Alexa – mert róla van szó – ezzel együtt nem hagyott fel az általa alapított hírportálok és tévécsatorna irányításával, hanem a közönséget hülyének nézve elkezdte bizonygatni: politikai szerepvállalása ellenére médiacsoportja megmarad függetlennek, objektívnak. Beosztottjai pedig azt közölnek, amit akarnak. Aminek természetesen az ellenkezője igaz: az Alexa-csoport a lehető legádázabb támadásba lendült a PSD ellenfeleivel, sőt az újságíróból politikussá lett médiamogul pártbeli – többek között az ejtőernyőzését kifogásoló – kritikusaival szemben. Az alaptalan vádaskodásai, rágalmazó írásai miatt a bíróságon többször elmarasztalt médiavállalkozó aztán azzal éli ki magát, hogy ellenlábasait „politikai k*rváknak”, sajtócsöveseknek nevezve gyalázza, miközben önmagát természetesen szuperújságírónak, illetve a PSD megmentőjeként láttatja.
És hogy az örök tanulságokon kívül mi közünk ehhez nekünk, magyaroknak? Hát az, hogy a szakmát amolyan botránykeverésként és sárdobálásként gyakorló Alexa nem is olyan régen még „megmenteni” akarta a – szerinte – a magyar állam által „megvásárolt” kolozsvári, erdélyi magyar sajtót, és a kincses városban beindított egy magyar nyelvű hírportált. A nagy akarásnak és fogadkozásnak azonban nyögés lett a vége, az internetes oldal szánalmas román cikkek fordításai csupán.
Nemzetiségüktől függetlenül Isten óvjon olvasót, szavazót az ilyen újságírópolitikusoktól!
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.