Rostás Szabolcs

2019. november 08., 10:48

Sajtóbrigantik

Sajtó és politika viszonya, újságírók és politikusok együttese olyannyira összetett kérdés, hogy nemcsak a nagyvilágban, de magyar nyelvterületen is egész irodalma van. A politikai vezércikket meghonosító, a szabad sajtó és a sajtószabadság terén bocsánatot nem ismerő Kossuth Lajostól a múlt század számos politikus-újságíróján keresztül megannyi példa mutatja, miként ötvözték sokan a két hivatást fel- és kihasználva ezeket különböző érdekek mentén.
Hellyel-közzel nálunk, Erdélyben is találunk a politikából a sajtóba vagy éppen innen amoda átvándorló eseteket: pártnak (is) dolgozó hírlapírókat, lapokban is közlő politikusokat, (rádiós) újságíróból pártelnökké, pártfőtitkárból (rádiós) újságíróvá lett „pályatársakat”. Mondani sem kell, mennyire szerencsétlen és kerülendő a két hivatás keverése, a média és a politikum világát átjáróháznak tekintő gyakorlat. Természetesen nem arról van szó, hogy az újságírónak ne lenne szabad kifejtenie politikai véleményét (természetesen véleményanyagban). A két hivatást, szerepet azonban szigorúan külön kell választani egymástól, hiszen a megszerzett mandátummal vagy tisztséggel járó politikai érdek összeegyeztethetetlen, összeférhetetlen a pártatlan, kiegyensúlyozott újságírás elvével. Nem véletlen, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete választások előtt arra kér valamennyi újságírót, hogy politikai szerepvállalása idejére függessze fel sajtós tevékenységét.
Nos, a közelmúltban éppen ennek az ellenkezőjére akadt durva példa Kolozsváron, ahol egy közismert újságíró sokak megdöbbenésére elszegődött a román Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Sőt központi rábólintással átvette a Kolozs megyei fiókszervezet irányítását is. Nem is ez lenne a legnagyobb baj, viszont a revolverújságírást magas szinten művelő Liviu Alexa – mert róla van szó – ezzel együtt nem hagyott fel az általa alapított hírportálok és tévécsatorna irányításával, hanem a közönséget hülyének nézve elkezdte bizonygatni: politikai szerepvállalása ellenére médiacsoportja megmarad függetlennek, objektívnak. Beosztottjai pedig azt közölnek, amit akarnak. Aminek természetesen az ellenkezője igaz: az Alexa-csoport a lehető legádázabb támadásba lendült a PSD ellenfeleivel, sőt az újságíróból politikussá lett médiamogul pártbeli – többek között az ejtőernyőzését kifogásoló – kritikusaival szemben. Az alaptalan vádaskodásai, rágalmazó írásai miatt a bíróságon többször elmarasztalt médiavállalkozó aztán azzal éli ki magát, hogy ellenlábasait „politikai k*rváknak”, sajtócsöveseknek nevezve gyalázza, miközben önmagát természetesen szuperújságírónak, illetve a PSD megmentőjeként láttatja.
És hogy az örök tanulságokon kívül mi közünk ehhez nekünk, magyaroknak? Hát az, hogy a szakmát amolyan botránykeverésként és sárdobálásként gyakorló Alexa nem is olyan régen még „megmenteni” akarta a – szerinte – a magyar állam által „megvásárolt” kolozsvári, erdélyi magyar sajtót, és a kincses városban beindított egy magyar nyelvű hírportált. A nagy akarásnak és fogadkozásnak azonban nyögés lett a vége, az internetes oldal szánalmas román cikkek fordításai csupán.
Nemzetiségüktől függetlenül Isten óvjon olvasót, szavazót az ilyen újság­írópo­litikusoktól!

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. november 02., szombat

Az áldozati kormány és a magyarság

Az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, hogy problémáink éppúgy nem kerülnek terítékre, mint a baloldali kormányok idején. Sőt, annyira sem, hiszen egymást követő választási kampányoknak nézünk elébe.

Borbély Zsolt Attila 2019. október 25., péntek

Új helyzet a magyar politikában: a „centrális erőtér” vége

Az idei magyarországi helyhatósági választások eredményeinek tükrében egy dolog bizonyosan  leszűrhető: megszűnt a centrális erőtér. Két nagy politikai tömb fog a továbbiakban egymással vetélkedni a magyar politikai arénában.

Nánó Csaba 2019. október 24., csütörtök

Madarat tolláról…

Előlegezzünk bizalmat a liberális kormánynak, de vegyük le a rózsaszín szemüveget. Nyilván minden párt azzal gazdálkodik, amije van, ugyanakkor minden kormány olyan, mint amilyen annak miniszterelnöke.

Sütő Éva 2019. október 16., szerda

Ide lábam, ne oda!

A szövetségen belüli érdekek mindenkoron úgy kottázzák a csárdást, hogy az a bukaresti mánélére is passzoljon. Ám a kottalapok elkeveredése nemegyszer teremt skizofrén állapotokat.

Makkay József 2019. október 15., kedd

Magyarország nem esett el

Azon túl, hogy jogos az elkeseredés a magyar állam fontos bástyájának, Budapestnek az „elvesztése” miatt, legyünk realisták, és nézzük a választási eredmények számadatait. A kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg az ellenzék 1,45 milliót.

Somogyi Botond 2019. október 12., szombat

Kinek kellene szégyellnie magát?

Remélhetőleg a hibákból mindenki tanult, a szervezők és a magyar nyelvű média egyes képviselői is. S ha jövőre ismét Kolozsváron rendezik meg az úszógálát, akkor minden sokkal gördülékenyebben fog működni. 

Makkay József 2019. október 11., péntek

A kártékony genderlobbi

Caroline Farrowellen idén márciusban vizsgálatot indított a helyi rendőrség, mert a polgárjogi aktivista egy tizenhat éves fiú nemátalakító műtétjét nyilvánosan megcsonkításnak és gyermekbántalmazásnak nevezte.

Sütő Éva 2019. október 05., szombat

Októberi requiem

A szabadságért, a hazáért, az emberi méltóságért, a nemzetért éltek-haltak – hullnak ránk évről évre politikusaink szájából a fényüket vesztett, aprópénzre váltott szólamok. Minden gyásznapon, nemzeti ünnepen, egyforma szürke megszövegezéssel. 

Rostás Szabolcs 2019. október 04., péntek

Nem a választó a hibás, ha csalódik

Gyakran megesik, hogy a politika iránt érdeklődő ember utólag megbánja, hogy adott pártra adta a voksát, mert csalódni kénytelen azok teljesítményében. Ez legtöbbször azért szokott előfordulni, mert éles az ellentét az ígéretek és megvalósítások között. 

Nánó Csaba 2019. október 01., kedd

Petrov és a többiek

Néha azt szoktuk mondani, hogy a múlt rendszerben a lakosság fele a besúgókból, másik fele a besúgottakból állt. Most, harminc évvel a nagyon is megkérdőjelezhető változások után kiderül, hogy a fenti megállapítás nem is olyan megmosolyogni való.

Vélemény
Makkay József: Az áldozati kormány és a magyarság

Az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, ...

Nánó Csaba: Madarat tolláról…

Előlegezzünk bizalmat a liberális kormánynak, de vegyük le a rózsaszín szemüveget. Nyilván minden ...

Makkay József: Magyarország nem esett el

Azon túl, hogy jogos az elkeseredés a magyar állam fontos bástyájának, Budapestnek az „elvesztése” ...

Legnézettebb
csütörtök, 19:27