Nánó Csaba

2019. március 04., 09:26

Sajátos román Stockholm-szindróma

Miért nem történnek lépten-nyomon balesetek, miért nem futnak egymásba a gépkocsik minden utcasarkon? Miért nem törünk-zúzunk, ha magas a gázszámla, ha nem ízlik a tej, vagy ha úgy érezzük, hogy valakik valamivel átvertek? A válasz, gondolom egyértelmű: vannak szabályok, melyeket be kell tartani. Mitől működik egy társadalom? A törvényeknek köszönhetően, amiket elméletileg mindenkinek be kell tartania. Ezek nélkül anarchia lenne: mindenki azt tenné, amit kevesebb vagy több esze diktál. Ha viszont rosszak a szabályok, a törvények, akkor máris kész a káosz. A káosz neve pedig Európának ebben a felében nem más, mint Románia…
Az Európai Bizottság többször is figyelmeztette a román kormányt, hogy ne sürgősségi kormányrendeletekkel kormányozzon, és elsősorban ne módosítsa a törvényeket minduntalan, egyetlen tollvonással. A miniszterek azonban új hagyományt kezdenek életbe léptetni: meghozzák a döntéseket, aztán ha valakinek feltűnik, hogy mekkora disznóságra készülnek, esetleg lehet tárgyalni a részletekről.
A jogállamiság elleni hadjárat azóta erősödött fel, amióta korrupt, kizárólag a saját hasznukra hajtó politikusok kerültek az élvonalba. Akik ilyen vagy olyan módon be vannak sározva, azoknak legfőbb törekvésük, hogy leigázzák, maguk alá gyűrjék az igazságszolgáltatást. A lakosság jelentős részét ez nem érdekli, vagy nem érinti, az a néhány ezer ember pedig, akik megszállottan tüntetnek, a hatalom szemében sem nem osztanak, sem nem szoroznak.
Legutóbb az igazságszolgáltatásban dolgozókat sikerült felháborítani egy sürgősségi kormányrendelettel. Ne bonyolódjunk bele jogi útvesztőkbe, de ha már azok is sztrájkolnak, akiknek bűnözőket kellene fogni és elítélni, gondolhatjuk, hogy nem túl rózsás a helyzet. Felfüggesztették tevékenységüket az ügyészségek, március 8-ig a szervezett bűnözés elleni ügyészség napi négy órán keresztül „sztrájkol” tiltakozásul az ellen, hogy a kormány az érintettekkel való konzultáció nélkül módosította a vezető beosztású ügyészek kinevezési szabályait. Egyszóval lebénult az igazságszolgáltatás. Eközben a kormány köszöni szépen, jól van. Mi több, a hatalom néhány agytrösztje most azt követeli, hogy a tiltakozó ügyészeket, bírákat zárják börtönbe, mert ott a helyük „klienseik” mellett. Ennyit a szólásszabadságról Romániában. És még azt mondják, hogy a szomszédban diktatúra van.
Egyre több embernél szakad el a cérna. Még a dübörgő szocializmus idején terjedt a jól ismert vicc, melynek a csattanója, hogy aki utolsónak távozik az országból, oltsa le a villanyt. A több millió kitántorgott hazájában ez a poén kezd valósággá válni. A legfrissebb felmérés szerint 159 038 olyan gyerek szerepel a gyerekjogvédelmi hatóság nyilvántartásában, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. Annak már csak a Mindenható a megmondhatója, hogy valójában hányan hagyták el Romániát. És ha eddig még haza is jöttek, a tendencia egyértelműen az, hogy aki megélhetési vagy egyéb okból kint van, az ott is marad. Akik pedig itt maradtak, mintha valamiféle Stockholm-szindrómában szenvednének. Ami esetünkben annyit tesz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek szeretetet kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. Másként megmagyarázhatatlan, hogy a délibábos ígéretekért a csőcselék képes ugyanazokat beszavazni a hatalomba, akik tulajdonképpen ártanak nekik, tönkreteszik életüket, gyerekeik és az ország jövőjét.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. május 11., szombat

Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és ...

Makkay József: Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...

Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...