Noha százszor, ezerszer lejátszottuk már ezt a meccset, a jelek szerint sosincs vége. Bukarestben ismét rácsodálkoznak, hogy az országban élnek nem román nemzetiségűek is, akik ragaszkodnak önazonosságukhoz, hagyományaikhoz, és amikor a hovatartozásukat nyilvánosan is felvállalják és kifejezik, jön a menetrend szerinti berzenkedés és hőzöngés, hogy ezt azért nem szabad. Elvégre mégis csak románok vagyunk valamennyien…
A román sportsajtó, majd a többségi politikusok egy része iszonyú patáliát csapott abból, hogy a Szlovéniában rendezett divízió I/A világbajnokságnak a magyar és a romániai válogatott által vívott zárómérkőzése végén a magyar hokisok elénekelték a székely himnuszt is.
A sportágban kevésbé jártasak kedvéért el kell mondani, hogy néhány kivételtől eltekintve Romániában mindenekelőtt a Székelyföldön űzik a jégkorongot, de ott aztán nagyon. Kis túlzással a székely gyerek korcsolyával a lábán születik. De a hoki nem csak szeretett, hanem sikeres sportág is a székelyeknél. Elég, ha azt említjük, hogy a romániai és magyarországi klubcsapatok részvételével zajló regionális Erste Liga idei kiírását – bajnoki címét megvédve – a Csíkszeredai Sportklub nyerte megszerezve a román bajnoki címet is. Nem véletlen, hogy a ljubljanai vb esetében romániai válogatottat említettünk, hiszen a húsz fős keretet tíz székely, öt román, továbbá öt honosított – orosz, ukrán és szlovák – játékos alkotja. Tetszik, nem tetszik, ezek a realitások és merítési, válogatási lehetőségek a honi sportágban.
Mármost a világ más tájain működő klubokhoz, nemzeti csapatokhoz hasonlóan a székelyföldi hokicsapatoknál is szokás, hogy az összecsapások végén a szurkolók eléneklik a székely himnuszt, a legtöbb esetben a játékosokkal közösen. Így történt az említett vb-meccsen is.
A pillanat egyediségét pedig az jelentette, hogy a himnuszt nemcsak a magyar, hanem a romániai válogatott keretének a fele is végighallgatta – piros-sárga-kék mezben.
Erre jött a felhördülés. Először a bukaresti sportlapokban, majd természetesen jelentkezett a szolgálatos uszító, hogy némi meglepetésre beszálljon a magyarellenes kórusba az intoleranciájáról eddig kevésbé ismert egykori kormányfő, a jelenlegi kabinetben miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Sorin Grindeanu is. Valamennyien a román állammal szembeni súlyos sértésként igyekeznek beállítani, hogy magyar nemzetiségű sportolók elénekelték/meghallgatták az önazonosságukhoz szervesen hozzátartozó székely himnuszt, mintha ezzel legalábbis kikiáltották volna a tömbmagyar régió függetlenségét. Egyenesen szánalmas, amint a politikusok, sportpublicisták hol a Székelyföldet, hol a székely indulót nevezik „úgynevezettnek”. Mintha éppenséggel ők lennének illetékesek megállapítani egy őshonos népről, annak szülőföldjéről, nyelvéről, kultúrájáról, himnuszáról, hogy létezik. (Az egyik felháborodott egyenesen azt állította, hogy a vb-n a román himnusz helyett játszották le a székelyt, holott tudni kell, hogy mindig a győztes csapat/nemzet himnusza csendül fel).
Hogy mi lesz a hokibotrány végkimenetele, nem tudni. A román jégkorongszövetség a politikától érkezett ösztönzésre szolgai módon válaszolva vizsgálatot indított.
Büntetéssel fenyegetik a székely hokisokat, a román koalíciós „partnerek” közül többen RMDSZ-es miniszterek felelősségre vonását pedzegetik.
A zsigeri magyargyűlöletből nehezen kigyógyítható „úgynevezettezők” azonban jobb, ha az eszükbe vésik: ha Romániának szüksége van nemzeti kisebbségei teljesítményére – esetünkben a székelyek hokitudására, amely nélkül a válogatottat sehol nem jegyeznék –, akkor kelljenek csak a jelképeik is, és ne próbálja nem létezőnek beállítani magyarok, székelyek kultúráját, önazonosságát. Elvégre máskor előszeretettel hangoztatják a bukaresti illetékesek, hogy a román állam mennyire toleráns a kisebbségeivel, amelyekkel példaértékűen bánik. Hát egy hokimeccs is rávilágít, mennyire...
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.