HIRDETÉS
A 104 évvel ezelőtt (január 26-án) született és harminckét éve (december 25.) kivégzett Kárpátok Géniusza grandomániáján, dilettantizmusán és a személyi kultusz iránt táplált vonzalmán kívül a kémkedéssel kapcsolatos beteges viszonyulásáról is közismert volt. Ez
a mániákus szorongás akkor csapott át rettegéssé, amikor Nicolae Ceaușescu egykori tanácsadója, a román külföldi hírszerző szolgálat volt helyettes vezetője, Ion Mihai Pacepa 1978-ban disszidált,
és értékes információkkal látta el a Nyugatot a román diktatúra gépezetéről. A rezsim és annak vezetője számára akkor sokkot és érvágást jelentett Pacepa tábornok átállása, hogy a pártfőtitkár dührohamot kapott, és vérdíjat tűzött ki egykori bizalmasa fejére. (A sors aztán úgy hozta, hogy az Amerikában inkognitóban élő volt kémfőnököt Ceaușescu halálbrigádjainak nem sikerült felkutatniuk és likvidálniuk, tavaly februárban a koronavírus ragadta el).
Sokatmondó, hogy miközben a diktátor attól tartott, a nemzetközi közvélemény tudomást szerez elnyomó gépezetének gaztetteiről, a romániai rögvalóságról, a román hírszerző szolgálatok rendkívül átfogó, az egész nyugati világra kiterjedő kémkedést hajtottak végre. Különálló brigád felelt az ipari-technológiai adatok, információk megszerzéséért (értsd: ellopásáért), amelynek tagjai roppant feltalálták magukat, az autóipartól kezdve a hadiiparon át számos ágazatban jártak sikerrel megszerezve országok féltett titkait, gép- és harckocsik prototípusát.
Ezeket az évtizedekkel ezelőtti kémtevékenységeket a román közvéleményt nemrég napokon át lázban tartó bukaresti incidens teszi aktuálissá. Történt, hogy a laza járványügyi korlátozások miatt a két ünnep között a román fővárosban dorbézoló, ír állampolgárságú fiatalember a nagy mennyiségben elfogyasztott alkohol és kábítószer hatására összetévesztette a szállodáját a román parlamenttel, és behatolt a törvényhozás épületébe. Ismertebb nevén a Ceaușescu fáraói grandomániáját megtestesítő Nép Házába, amely a Pentagon után a világ második legnagyobb területű adminisztratív épülete, és amely a rossznyelvek szerint a kínai nagy falhoz hasonlóan a Holdról is kivehető.
A kormányőrség szolgálatot teljesítő tagjai kissé késve észlelték a behatolót, de mégis fülön csípték, eljárás indult ellene,
amelynek során szabadlábon védekezhet, haza is repült azóta. Igen ám, csakhogy egyesek nem hajlandók bedőlni ennek a történetnek, és szentül hiszik, hogy nem egy hétköznapi alkoholkómás, drogmámoros egyén tévelygéséről van szó. Tekintélyes véleményformálók, sőt a román külföldi hírszerzés egyik volt főnöke is amondó, hogy egy hullarészeg valaki képtelen lenne átmászni az ország egyik legjobban védett objektumának – amúgy 3200 méter hosszú – kerítésén, betörni egy földszinti ablakot, majd feljutni a 3. emeletre, ott is a kormányőrség fegyverszobája környékére (ahol végül lekapcsolták). Sokkal inkább külföldi kém, ezek közül is orosz spion felderítő akciójával állhatunk szemben.
Mármost tény, hogy Románia számos ország titkosszolgálata számára érdekes, ún. műveleti terület, Oroszország részéről pedig NATO-tagsága, valamint a megannyi nyugati, elsősorban amerikai haditechnika (elsősorban a deveselui rakétapajzs) okán élvez megkülönböztetett figyelmet. Azt viszont
mégse gondolhatjuk komolyan, hogy Putyin kémei részeg ír fickónak álcázva éjnek idején éppen a román parlamentbe próbálnak betörni.
Hogy onnan mit tulajdonítsanak el, törvénytervezeteket tartalmazó CD-ket? Ugyan már, ha ebben érdekelt, egy valamire való hírszerzés valamelyik párt listáján simán bejuttatja emberét a bukaresti törvényhozásba. De hát a jelek szerint a kémsztorira ma is nagy az igény. Mondjuk aköré már nehezebb spiontörténetet szőni, hogy vajon milyen államtitkok után kutathatott szilveszter éjjelén egy ugyancsak részeg, kerítésen átmászó olasz férfi a bukaresti képzőművészeti múzeum udvarán...
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Valószínűleg mindannyian érezzük, hogy e merénylet több annál, hogy egy magányos elkövető tette. Nem Fico múltjának, hanem sokkal inkább jelenének szól. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy a 21. század Európai Uniójában ilyesmi megtörténhet.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői ...
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor ...
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
