Részeg ír a román parlamentben

A 104 évvel ezelőtt (január 26-án) született és harminckét éve (december 25.) kivégzett Kárpátok Géniusza grandomániáján, dilettantizmusán és a személyi kultusz iránt táplált vonzalmán kívül a kémkedéssel kapcsolatos beteges viszonyulásáról is közismert volt. Ez

a mániákus szorongás akkor csapott át rettegéssé, amikor Nicolae Ceaușescu egykori tanácsadója, a román külföldi hírszerző szolgálat volt helyettes vezetője, Ion Mihai Pacepa 1978-ban disszidált,

és értékes információkkal látta el a Nyugatot a román diktatúra gépezetéről. A rezsim és annak vezetője számára akkor sokkot és érvágást jelentett Pacepa tábornok átállása, hogy a pártfőtitkár dührohamot kapott, és vérdíjat tűzött ki egykori bizalmasa fejére. (A sors aztán úgy hozta, hogy az Amerikában inkognitóban élő volt kémfőnököt Ceaușescu halálbrigádjainak nem sikerült felkutatniuk és likvidálniuk, tavaly februárban a koronavírus ragadta el).
Sokatmondó, hogy miközben a diktátor attól tartott, a nemzetközi közvélemény tudomást szerez elnyomó gépezetének gaztetteiről, a romániai rögvalóságról, a román hírszerző szolgálatok rendkívül átfogó, az egész nyugati világra kiterjedő kémkedést hajtottak végre. Különálló brigád felelt az ipari-technológiai adatok, információk megszerzéséért (értsd: ellopásáért), amelynek tagjai roppant feltalálták magukat, az autóipartól kezdve a hadiiparon át számos ágazatban jártak sikerrel megszerezve országok féltett titkait, gép- és harckocsik prototípusát.
Ezeket az évtizedekkel ezelőtti kémtevékenységeket a román közvéleményt nemrég napokon át lázban tartó bukaresti incidens teszi aktuálissá. Történt, hogy a laza járványügyi korlátozások miatt a két ünnep között a román fővárosban dorbézoló, ír állampolgárságú fiatalember a nagy mennyiségben elfogyasztott alkohol és kábítószer hatására összetévesztette a szállodáját a román parlamenttel, és behatolt a törvényhozás épületébe. Ismertebb nevén a Ceaușescu fáraói grandomániáját megtestesítő Nép Házába, amely a Pentagon után a világ második legnagyobb területű adminisztratív épülete, és amely a rossznyelvek szerint a kínai nagy falhoz hasonlóan a Holdról is kivehető.

A kormányőrség szolgálatot teljesítő tagjai kissé késve észlelték a behatolót, de mégis fülön csípték, eljárás indult ellene,

amelynek során szabadlábon védekezhet, haza is repült azóta. Igen ám, csakhogy egyesek nem hajlandók bedőlni ennek a történetnek, és szentül hiszik, hogy nem egy hétköznapi alkoholkómás, drogmámoros egyén tévelygéséről van szó. Tekintélyes véleményformálók, sőt a román külföldi hírszerzés egyik volt főnöke is amondó, hogy egy hullarészeg valaki képtelen lenne átmászni az ország egyik legjobban védett objektumának – amúgy 3200 méter hosszú – kerítésén, betörni egy földszinti ablakot, majd feljutni a 3. emeletre, ott is a kormányőrség fegyverszobája környékére (ahol végül lekapcsolták). Sokkal inkább külföldi kém, ezek közül is orosz spion felderítő akciójával állhatunk szemben.
Mármost tény, hogy Románia számos ország titkosszolgálata számára érdekes, ún. műveleti terület, Oroszország részéről pedig NATO-tagsága, valamint a megannyi nyugati, elsősorban amerikai haditechnika (elsősorban a deveselui rakétapajzs) okán élvez megkülönböztetett figyelmet. Azt viszont

mégse gondolhatjuk komolyan, hogy Putyin kémei részeg ír fickónak álcázva éjnek idején éppen a román parlamentbe próbálnak betörni.

Hogy onnan mit tulajdonítsanak el, törvénytervezeteket tartalmazó CD-ket? Ugyan már, ha ebben érdekelt, egy valamire való hírszerzés valamelyik párt listáján simán bejuttatja emberét a bukaresti törvényhozásba. De hát a jelek szerint a kémsztorira ma is nagy az igény. Mondjuk aköré már nehezebb spiontörténetet szőni, hogy vajon milyen államtitkok után kutathatott szilveszter éjjelén egy ugyancsak részeg, kerítésen átmászó olasz férfi a bukaresti képzőművészeti múzeum udvarán...