Hosszú hétvége, indul a nyár eleji turistaszezon, megtelnek a szállodák és vendégfogadók, lesz egy bő ötnapos buli – röviden így foglalható össze idén a gyereknappal összecsapott pünkösd ünnepe. Az „egyházi máz” lassan kikopik divatból – sokak számára már említése is zavaró –, és marad az újabb és újabb munkaszüneti napok lajstroma, amelyeket szinte semmi nem köt össze. A gyereknek nem kell iskolába menni, és ha a cégtulajdonos rendes ember, akkor a hosszú hétvége nemcsak az egyre jobban elkényelmesedő állami alkalmazottaknak jár, hanem a magánszférában dolgozók számára is.
Hosszú hétvégétől függetlenül azonban a keresztény egyház születésnapját és a Szentlélek kiáradását jelentő pünkösd ünnepe ránk köszönt. Akinek a nyár eleji szabadnapok bulihangulatában ideje van erre gondolni, az kimondottan jól jár, mert ez a fajta lelki táplálék akkor ér igazán valamit, ha időt, energiát és lelki nyugalmat áldozunk rá. Felpörgő és egyre több felesleges rohanásból álló világunkban nemcsak a hívő embernek tesz ez jót, hanem azoknak is, akik legalább ilyenkor, ünnepek táján Istenhez tudnak fordulni, hogy kérdéseik, vívódásaik válaszra találjanak. Ehhez azonban el kell jutni a templomba.
Magyarországi lapban olvasom, hogy egy városi egyházi gyülekezet fiataljai gördeszkás papot szeretnének maguknak. Dióhéjban benne van ebben az elvárásában mindaz, amit a ma embere szeretne egyházától: minél kevesebb liturgiát, és minél több szórakozást. Legyen az egyház valamiféle vidám vasárnap, amely pihentet, szórakoztat, kikapcsol, és amire hivatkozva teletűzdelhetjük naptárainkat hosszú hétvégékkel. Amire már csak a szavazatszerzésben érdekelt politikusoknak kell ráharapniuk, és a siker garantált.
Hogyan is állunk tehát az egyház születésnapjával? Mennyire fontos a magát kereszténynek mondó ember számára erre emlékezni? Van legalább annyira fontos, mint a saját születésnapunk? Minden bizonnyal ezekre a kérdésekre nehéz őszintén válaszolni egy olyan korban, amikor az egyházaktól gyors ütemben eltávolodó ember magára hagyatva bolyong és keresi boldogulását a világban.
Az immár szabadnapokkal is felkínált ünnep azonban fogódzót jelenthet az útkereső ember számára, aki éppen a csíksomlyói búcsún vagy saját településén, a pünkösdi szentmisén vagy istentiszteleten tapasztalhatja meg Isten közelségét. Bárhol is legyen, érdemes és kell erre figyelni. Ahogyan a munkájából kifolyólag sokat utazó ismerősöm meséli, jól esik reggelente éppen annak a településnek a legközelebbi templomába belépni, ahol történetesen van szentmise, és ahol aznapi teendőihez imában kérheti Isten segítségét.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.