HIRDETÉS
Nemrég érkezett a hír, hogy néhány napja elhunyt kereszttatám. Idős volt, 85. évében járt, és a korral együtt betegség is felütötte a fejét. Eltávozása tehát a földi élet velejárója volt, főleg, hogy napjainkban számos negyvenes, ötvenes éveiben járó személy költözik az örökkévalóságba különböző okok miatt. Engem mégis mély szomorúság fogott el. És nem csak azért, mert a kereszttatám volt.
Hazaértem, s a letaglózó hírt megosztottam a családdal is, kezdtem mesélni az életéről, s egy adott ponton így fogalmaztam: úgy érzem, miatta találták ki azt a szót, hogy…
Úriember – vágott a szavamba a feleségem. S valóban. Nemcsak nekem egyértelmű, hanem ezek szerint másoknak is.
Számomra, aki ma is alig tudok beütni egy szeget a falba, ezermesternek tűnt, s az is volt, hiszen háza táján mindent ő maga tett helyre, javított meg, készített el. Ugyanakkor személye ma is úgy él bennem, mint aki soha nem emelte fel a hangját, nem veszekedett vagy vitatkozott senkivel. Bárhol volt, bárhova ment, mindig úgy öltözött, mintha skatulyából húzták volna elő. Mert hát úriember volt. Nemcsak kívül, belül is. A kolozsvári református kollégiumban érettségizett, s azok közé a régi vágású férfiak közé tartozott, akikből ma már egyre kevesebb van. Ha egyáltalán van.
A régi rendszerben családunknak nem volt személygépkocsija (az újban sem), neki igen.
Bármikor képes volt, még éjnek idején is felöltözni, ha szükség volt arra, hogy autóval hazavigyen minket. Vagy bárhova.
Gyermekként sokat ültem a hátsó ülésen, s hallgattam, ahogy beszél. Pontosabban figyeltem, hogy mikor szólal meg. Mert ritkán tette, de akkor mindig a fején találta a szöget. Akkor fogadtam meg magamban, hogy ha felnövök, és esetleg autóm is lesz, senkit nem fogok visszautasítani, ha fuvarozni kell. Emlékszem, milyen jóleső érzés volt számomra, s úgy éreztem, ezt majd illik másoknak is visszaadni.
Ilyenkor tudatosítom ismét magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Nekem ő az volt, s csak most sajnálom igazán, hogy ezt neki nem tudtam elmondani. Isten nyugtasson, kedves keresztapám!
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
