Makkay József

2019. március 15., 11:46

Párhuzamos történelmi világok

E heti lapszámunk tartalma történelmi különszám is lehetne, ami nem véletlen, hiszen visszajelzések szerint e témákat sokan kedvelik. Múltunk látható nyomai, az épített örökség valamennyiünket körülvesz Erdélyben. A dél-erdélyi Fogaras váráról készült riportunk azonban éppen arra világít rá, hogy a szinte százéves Románia hivatalos történelemszemlélete köszönőviszonyban sincs a valósággal. Rádöbbenünk, mennyire párhuzamos világban él a román és a magyar történelemírás, illetve a román hivatalosságok mennyire betegesen próbálnak eltakarni, meghazudtolni alapvető történelmi igazságokat. Egy messzi földről érkezett külföldi turista nem is érti, hogyan lehet az, hogy egy középkori magyar várról a román utókor homlokegyenest mást állít, mint amit az ásatások és a levéltári adatok alapján nemcsak a magyar, hanem az európai történetírás is megír. Hogyan lehetséges, hogy az erdélyi városok köztereit uraló Mihály vitéz szobrai egy párhuzamos történelmi világba vezetik a gyanútlan látogatót, azt a benyomást keltve, hogy az „első román országegyesítőnek” kikiáltott középkori főúr bármilyen szerepet is játszott volna a magyar királyság sorsának alakításában?

Több erdélyi magyar történésszel is beszélgettem az évek során, akik szerint a fiatalabb román történészek között már van némi nyitás a magyar és a román történelmi valóság közötti közeledésre, de igazi áttörésről a rendszerváltás után harminc évvel sem beszélhetünk. A román akadémiai grémium „nagy öregjei” a dák-római kontinuitáselméletre alapozó, a „kétezer éves erdélyi román jelenlét” megkérdőjelezhetetlen tényének alárendelt történelemszemlélet hívei, amelybe sehogy nem fér bele a régészeti leletekkel és a levéltári adatokkal körülbástyázott magyar történelemírás. Mivel a román szakemberek alapvető történelmi tényeket nem akarnak tudomásul venni, marad a párhuzamos történelemszemlélet, amely nemcsak a tudományos világban okoz tudathasadásos állapotot, hanem súlyosan fertőzi a román-magyar együttélést is, hiszen újabb és újabb román nemzedékeket kárhoztat arra, hogy az erdélyi magyarságban jövevényeket, betolakodókat, az „ősi román földet” jogtalanul elfoglaló hordákat lásson.

Ez a hozzáállás alapjában nehezíti a két nép közötti közeledést. Aki kicsit is ért térségünk történelméhez, annak egy középkori témájú román történelemkönyv annyi abszurditást, féligazságot és ferdítést tartalmaz, hogy az már a sci-fi kategóriájába tartozik. Amikor a dák-római folytonosság elméletének kidolgozója, a kommunista rendszer által körülrajongott Constantin Daicoviciu a hatvanas évek végén egy bécsi nemzetközi történészkonferencián tartott előadást elméletéről, Európa jeles történészei kiröhögték, és érveit annyira abszurdnak tartották, hogy sokan a teremből is kimentek. Ez volt a a tudományos világ akkori válasza a román kommunista történelemírásra.

Hogy Romániában mennyire megállt az idő, azt az is jelzi, hogy a rég megbukott történelmi tanokat egy-egy magányos harcoson kívül a román szakma ma sem cáfolja.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Borbély Zsolt Attila 2019. július 23., kedd

A „több Európa” a földrész halálát jelenti

Létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok. 

Nánó Csaba 2019. július 20., szombat

Kolozsvári kertváros a 21. században

A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.

Makkay József 2019. július 18., csütörtök

Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?

Sütő Éva 2019. július 14., vasárnap

Gúzsba kötött közélet

A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Rostás Szabolcs 2019. július 12., péntek

Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

Pataky István 2019. július 09., kedd

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.

Nánó Csaba 2019. július 04., csütörtök

Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában. 

Sütő Éva 2019. július 01., hétfő

A szokás hatalma Nagyváradon

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

Makkay József 2019. június 27., csütörtök

Büntetlen magyarellenesség?

Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.

2019. június 22., szombat

Nemzetmentő stratégiára van szükség Erdélyben

Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai. 

Vélemény
Nánó Csaba: Kolozsvári kertváros a 21. században

A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes ...

Makkay József: Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...

Rostás Szabolcs: Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...