A Petru Maior Egyetemmel a tavalyi egyesülés nyomán létrejött Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemnek a magyar nyelvű oktatás teljes elsorvasztására tett kísérletei bizonyítják, hogy Romániában mennyire képlékenyek a magyar közösség jogai. A magyar nyelvűt nem, de az angol kar létrehozását lehetővé tevő egyetem vezetősége most arra játszik, hogy mihamarabb kiebrudalja a magyar oktatást az egykor magyar egyetemként induló felsőoktatási intézményből. Mit számít az, hogy az önálló magyar állami oktatást lehetővé tevő romániai törvényt soha nem alkalmazták, és nem is fogják, hiszen az erdélyi magyar közösséggel mindezt jó eséllyel le lehet nyeletni.
Sokan már azt rebesgetik, hogy a magyar állam úgyis átvállalja az erdélyi magyar orvosképzést is a Sapientia Egyetem keretében, így magyar állami pénzből új kórház, új egyetemi épületek, új oktatási infrastruktúra épül. Az erdélyi magyar politikum számára ennél kényelmesebb megoldás aligha létezik: csak annyit kell tenni érte, hogy Budapestre felutazva széttárják a kezüket mondván, a román nacionalizmus miatt leletlenné vált az önálló magyar orvosképzés megmentése.
Ha ez bevált módszerré válik, maholnap talán arra is rájön a román állam, mi lenne, ha a teljes középiskolai magyar oktatásunkat Budapest támogatná, hiszen már most sok iskolaépületünket magyarországi pénzből újítjuk fel. Miközben mi Bukarestnek fizetjük adólejeinket, abból egyre inkább csak román nyelvű oktatást támogatnak.
A román politikai pofátlanság nem ismer határokat – ez, gondolom, senki számára nem újdonság. Ehhez száz év alatt hozzászokhattunk. Ahhoz viszont nem, hogy az erdélyi magyar politika egyre inkább feladja érdekérvényesítő képességét, és elfogadja a Bukarest által ránk kényszerített játékszabályokat. Az oktatás terén ez már rég elkezdődött az önálló, államilag támogatott Bolyai Egyetemről történő lemondással. Most pedig a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés felszámolásához járul hozzá a hol kormánytényezőként, hogy „külső” játékosként szereplő RMDSZ, amelynek érdekérvényesítő képessége napról napra csökken. Azaz ott állunk, ahol a part szakad.
Mindeközben továbbra sincs erdélyi magyar kerekasztal: a három erdélyi magyar párt között csak sajtószinten van „egyeztetés” – a politikusok egymásnak üzengetnek –, de közös stratégia, elképzelés, közös erdélyi magyar nemzeti minimum nem létezik. Mennyire igaz a mondás: az RMDSZ vezetői bármelyik bukaresti román párttal sokkal hamarabb leülnek tárgyalni, mint a más véleményt valló erdélyi magyar politikusokkal.
Kiszolgáltatottságunkat mutatja, hogy az erdélyi magyar politikumnak nincsenek közös céljai. A közös stratégiaként emlegetett autonómiaküzdelem ezer sebből vérzik, akárcsak a felsőoktatás, az anyanyelvhasználat és egyéb közéleti területek át nem beszélt történetei. Miközben elbeszélünk egymás mellett, a román hatalom tenyerét dörzsöli, és kényelmesem hátradőlve kér még egy kávét.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.