A hosszú évek óta megoldatlan medveügy talán a legjobb példa arra, hogy Romániában mennyire nincs hatalma a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Mennyire kiszolgáltatottak a bukaresti kormányzatnak, amelynek tagjai egyrészt nem látják át, hogy helyi szinten mi történik, vagy ha mégis, akkor közömbösen vagy egyenesen rosszindulattal viszonyulnak hozzá.
Számomra nem kérdés, hogy ha nem a Székelyföldön garázdálkodna a vadgazdálkodás hiányában túlszaporodott medveállomány, már rég megoldás születik az ügyre. Székelyföld változatlanul egyféle büntetendő területe maradt az egymást váltogató román kormányoknak, ahova nemcsak elegendő költségvetési támogatás nem jut, hanem a gyenge lábakon álló romániai önkormányzatiság aprócska mozgásterét is megfúrják.
A vadgazdálkodásban már a rendszerváltás óta kialakult egyféle helyi rend. A helyi vadásztársaságok felosztották egymás között a terepet, szerződéseket kötöttek az erdészeti igazgatóságokkal, közbirtokosságokkal és magánerdészetekkel, így kialakulhatott a szakszerű vadgazdálkodás, ami nemcsak a vadak téli etetéséből, hanem a megfelelő vadásztatásból is áll. Minden vadászközösség tudja, hogy területén mennyi az optimális létszámú vadállomány, amit még elbír a természetes élőhely. A rendszer viszonylag jól működött sok területen, csak éppen a medveállomány felügyeletét vonta ki Bukarest ebből a keretből. És azt már rég tudjuk, hogy amit Bukarestben döntenek el, abból Erdélynek haszna nem, csak kára származhat. Igaz ez az autópálya-építéstől a közoktatásig az élet minden területén, és ez alól a vadgazdálkodás sem lehet kivétel.
Mennyire abszurd eljárás, hogy egy-egy székelyföldi faluban pusztító medvének a kilövését vagy befogását és elköltöztetését hosszas bukaresti aktatologatás előzi meg rendszerint olyan emberek részéről, akik a térképen sem tudnánk megmutatni, merre van az a bizonyos falu. Arról nem is beszélve, hogy medvét életükben nem láttak élőben, legfennebb valamilyen tudományos ismeretterjesztő filmben. Innentől kezdve világos, miért kell egy-egy ilyen kilövési engedélyre heteket vagy hónapokat várni. Helyi szinten koordinált vadgazdálkodásról a medvepopulációk esetében ilyen formán szó sem lehet, Bukarestből pedig senki nem érzékeli, és nem látja át ennek hiányát.
Ugyanez történik az élet sok más területén. Bukarest éppen azoknak nem enged érdemi beleszólást a helyi ügyekbe, akik első kézből ismerik a felmerülő gondokat, így ők tudnák legjobban megoldani azokat. Ezért hazugság a sokat hangoztatott helyi autonómia intézménye, amit a közösségi autonómia alternatívájaként ajánl számunkra Bukarest.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.