HIRDETÉS
HIRDETÉS

Rostás Szabolcs

2017. október 17., 21:14

Nyelv és manipuláció

Érdemi vita nélkül söpörték le az asztalról a bukaresti képviselőház szakbizottságai, majd pedig a plénum az anyanyelv-használati jogoknak a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénytervezetet. Az RMDSZ által kidolgozott javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. Annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék, alternatív küszöböt is bevezetne a kezdeményezés, ennek megfelelően például a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer lenne a kedvezményes küszöb, amely fölött kötelezővé válna az anyanyelvhasználat biztosítása. Roppant lényeges, hogy a jogszabálytervezet szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz, amelyeknek a bevezetése jelentős előrelépés lenne, hiszen a hatályos jogszabályi környezet egyik hátránya, hogy büntetés hiányában sokan –sajnálatos módon még magyar vezetésű önkormányzatok is –fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetését.

Az anyanyelv-használati jogok bővítésének elutasítása elsősorban azt az üzenetet hordozza az erdélyi magyarok számára, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülésének óhaját kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulójára készülve a román állam nem tekinti államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Bukarest már korábban feltette a lemezt, és kizárólag ezt hajlandó lejátszani itthon és külföldön egyaránt: a kisebbségi kérdést Románia példaértékűen megoldotta, az ország modellértékűnek tekinthető, így a többletjogok követelése teljesen elrugaszkodott, hiszen azok már előjogoknak számítanának. Persze ez az egyoldalú állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal, a kisebbségi jogok meglétéről, tiszteletben tartásáról leghitelesebben amúgy is az illető közösségeknek áll módjukban beszámolni, és nem az állam kinyilatkoztatása a mérvadó.

Érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy a bukaresti parlamenti pártok körében teljes az egyetértés a nyelvhasználati küszöb csökkentésének elutasítása kapcsán. E téren az ellenzéki jobbközép liberálisok (PNL) viszik a prímet a nacionalista hőzöngésben. Ami azért is szomorú, mivel a szebb napokat is megélt alakulat az RMDSZ-szel való közös kormányzás idején nem viszonyult ilyen ellenségesen a magyarokhoz (Călin Popescu Tăriceanu pártelnöksége-miniszterelnöksége idején fogadta el a kormány a kisebbségek jogállásáról szóló, tíz éve vakvágányra terelt törvénytervezetet), ráadásul a pártot jelenleg egy félig magyar származású politikus irányítja.

Tünetértékű a Szociáldemokrata Párt (PSD) magatartása is. Miközben júniusban, a Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitájakor még úgy tűnt, hogy a Liviu Dragnea fémjelezte legfelsőbb vezetés még a székely zászló használatának engedélyezésére is hajlik, a baloldali alakulat nacionalista szárnya megtorpedózta az RMDSZ-nek nyújtandó engedményeket, a közigazgatási törvény mostani módosítása pedig hasonló okokból bukott el. Holott a szocdemek nem követnének el ördögtől való dolgot a kisebbségi jogok bővítésével, csupán azt a jogszabályt korszerűsítenék, amelyet éppen az előző kormányzásuk, az Adrian Năstase irányította kabinet idején fogadott el a parlament 2001-ben.

Bár az RMDSZ honatyái az október 6-ai gyásznapon szimultán sajtótájékoztatókon ostorozták a román politikai osztályt a törvénymódosító javaslat elutasítása miatt, ne hallgassuk el, hogy a kialakult helyzetért jelentős felelősség terheli a szövetséget is. Kelemen Hunor elnök „csúnya manipulációnak”minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint kezdeményezésével az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart. Ez is azt bizonyítja, hogy az alakulat egyet mond Bukarestben és teljesen mást Erdélyben. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése is szerepelt abban a programban, amellyel az RMDSZ a tavaly decemberi parlamenti választások előtt kampányolt a választók előtt. No de hol vannak már az egykori vállalások! Kelemen szavait parafrazálva: csúnyán manipulál, aki azt terjeszti, hogy az RMDSZ betartja a választási ígéreteit...

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kádár Hanga 2017. november 28., kedd

Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái közül a novemberi sötétséget, a nehéz reggeli emésztést és a kormányt káromolva.

2017. november 28., kedd

Eskü és bilincs

Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2017. november 24., péntek

A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből tanult hazugságok alapján évszázadok alatt generációk nőttek és nőnek fel, ne csodálkozzunk, hogy szinte senki nem ért meg minket.

Borbély Zsolt Attila 2017. november 18., szombat

Veszélyben az erdélyiek szavazati joga?

Gyurcsány Ferencet aligha zavarja, hogy egyedül maradt, sőt, az aláírásgyűjtés felvezető szövegében ki is emeli: pártja az egyetlen politikai erő, amely szeretné megvonni a szavazati jogot a határon kívül élőktől.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2017. november 17., péntek

Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom kezdetleges politikai kultúrájában, a tűréshatárban, az önsanyargatásra való hajlamban rejtőzködhet.

2017. november 12., vasárnap

Stockholm-szindróma

Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. november 12., vasárnap

(Ny)elvtelenség

Rendkívül sajnálatos, hogy az RMDSZ úgy tesz, mintha kizárólagos hatásköre és kompetenciája lenne az erdélyi magyarok jogérvényesítése, és hogy ebbe sem más pártok, sem civil szervezetek nem „kontárkodhatnak” bele.

Makkay József , Mihály Csaba 2017. november 09., csütörtök

Kastélyturizmus, az elkallódó kincsesbánya

Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Soha nem volt pénz műemlékek, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat restauráltak, a mögé új múltat teremtettek. 

Makkay József 2017. november 03., péntek

A patás ördöggé előléptetett autonómia

A mindenkori romániai gyakorlat bizonyítja, hogy a kisebbségek számára a beolvadás az egyetlen kívánatos, járható út, és minden önrendelkezési törekvés az egységes és oszthatatlan román nemzetállam ellen elkövetett merényletnek számít. 

Kádár Hanga 2017. október 30., hétfő

Vilma és a kelendő jellem receptje

Vilma egyedül kezdte érezni magát. Népszerűbb szeretett volna lenni, de rájött, hogy ahhoz minimum tizenkilenc egyetemi képzést kellett volna megkezdenie, s egyet se befejeznie.

HIRDETÉS
Vélemény
Kádár Hanga: Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái ...

Somogyi Botond: A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből ...

Nánó Csaba: Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS