Rostás Szabolcs

2017. október 17., 21:14

Nyelv és manipuláció

Érdemi vita nélkül söpörték le az asztalról a bukaresti képviselőház szakbizottságai, majd pedig a plénum az anyanyelv-használati jogoknak a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénytervezetet. Az RMDSZ által kidolgozott javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. Annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék, alternatív küszöböt is bevezetne a kezdeményezés, ennek megfelelően például a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer lenne a kedvezményes küszöb, amely fölött kötelezővé válna az anyanyelvhasználat biztosítása. Roppant lényeges, hogy a jogszabálytervezet szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz, amelyeknek a bevezetése jelentős előrelépés lenne, hiszen a hatályos jogszabályi környezet egyik hátránya, hogy büntetés hiányában sokan –sajnálatos módon még magyar vezetésű önkormányzatok is –fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetését.

Az anyanyelv-használati jogok bővítésének elutasítása elsősorban azt az üzenetet hordozza az erdélyi magyarok számára, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülésének óhaját kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulójára készülve a román állam nem tekinti államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Bukarest már korábban feltette a lemezt, és kizárólag ezt hajlandó lejátszani itthon és külföldön egyaránt: a kisebbségi kérdést Románia példaértékűen megoldotta, az ország modellértékűnek tekinthető, így a többletjogok követelése teljesen elrugaszkodott, hiszen azok már előjogoknak számítanának. Persze ez az egyoldalú állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal, a kisebbségi jogok meglétéről, tiszteletben tartásáról leghitelesebben amúgy is az illető közösségeknek áll módjukban beszámolni, és nem az állam kinyilatkoztatása a mérvadó.

Érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy a bukaresti parlamenti pártok körében teljes az egyetértés a nyelvhasználati küszöb csökkentésének elutasítása kapcsán. E téren az ellenzéki jobbközép liberálisok (PNL) viszik a prímet a nacionalista hőzöngésben. Ami azért is szomorú, mivel a szebb napokat is megélt alakulat az RMDSZ-szel való közös kormányzás idején nem viszonyult ilyen ellenségesen a magyarokhoz (Călin Popescu Tăriceanu pártelnöksége-miniszterelnöksége idején fogadta el a kormány a kisebbségek jogállásáról szóló, tíz éve vakvágányra terelt törvénytervezetet), ráadásul a pártot jelenleg egy félig magyar származású politikus irányítja.

Tünetértékű a Szociáldemokrata Párt (PSD) magatartása is. Miközben júniusban, a Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitájakor még úgy tűnt, hogy a Liviu Dragnea fémjelezte legfelsőbb vezetés még a székely zászló használatának engedélyezésére is hajlik, a baloldali alakulat nacionalista szárnya megtorpedózta az RMDSZ-nek nyújtandó engedményeket, a közigazgatási törvény mostani módosítása pedig hasonló okokból bukott el. Holott a szocdemek nem követnének el ördögtől való dolgot a kisebbségi jogok bővítésével, csupán azt a jogszabályt korszerűsítenék, amelyet éppen az előző kormányzásuk, az Adrian Năstase irányította kabinet idején fogadott el a parlament 2001-ben.

Bár az RMDSZ honatyái az október 6-ai gyásznapon szimultán sajtótájékoztatókon ostorozták a román politikai osztályt a törvénymódosító javaslat elutasítása miatt, ne hallgassuk el, hogy a kialakult helyzetért jelentős felelősség terheli a szövetséget is. Kelemen Hunor elnök „csúnya manipulációnak”minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint kezdeményezésével az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart. Ez is azt bizonyítja, hogy az alakulat egyet mond Bukarestben és teljesen mást Erdélyben. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése is szerepelt abban a programban, amellyel az RMDSZ a tavaly decemberi parlamenti választások előtt kampányolt a választók előtt. No de hol vannak már az egykori vállalások! Kelemen szavait parafrazálva: csúnyán manipulál, aki azt terjeszti, hogy az RMDSZ betartja a választási ígéreteit...

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. május 11., szombat

Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és ...

Makkay József: Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...

Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...

Legnézettebb