Rostás Szabolcs

2017. október 17., 21:14

Nyelv és manipuláció

Érdemi vita nélkül söpörték le az asztalról a bukaresti képviselőház szakbizottságai, majd pedig a plénum az anyanyelv-használati jogoknak a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénytervezetet. Az RMDSZ által kidolgozott javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. Annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék, alternatív küszöböt is bevezetne a kezdeményezés, ennek megfelelően például a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer lenne a kedvezményes küszöb, amely fölött kötelezővé válna az anyanyelvhasználat biztosítása. Roppant lényeges, hogy a jogszabálytervezet szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz, amelyeknek a bevezetése jelentős előrelépés lenne, hiszen a hatályos jogszabályi környezet egyik hátránya, hogy büntetés hiányában sokan –sajnálatos módon még magyar vezetésű önkormányzatok is –fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetését.

Az anyanyelv-használati jogok bővítésének elutasítása elsősorban azt az üzenetet hordozza az erdélyi magyarok számára, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülésének óhaját kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulójára készülve a román állam nem tekinti államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Bukarest már korábban feltette a lemezt, és kizárólag ezt hajlandó lejátszani itthon és külföldön egyaránt: a kisebbségi kérdést Románia példaértékűen megoldotta, az ország modellértékűnek tekinthető, így a többletjogok követelése teljesen elrugaszkodott, hiszen azok már előjogoknak számítanának. Persze ez az egyoldalú állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal, a kisebbségi jogok meglétéről, tiszteletben tartásáról leghitelesebben amúgy is az illető közösségeknek áll módjukban beszámolni, és nem az állam kinyilatkoztatása a mérvadó.

Érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy a bukaresti parlamenti pártok körében teljes az egyetértés a nyelvhasználati küszöb csökkentésének elutasítása kapcsán. E téren az ellenzéki jobbközép liberálisok (PNL) viszik a prímet a nacionalista hőzöngésben. Ami azért is szomorú, mivel a szebb napokat is megélt alakulat az RMDSZ-szel való közös kormányzás idején nem viszonyult ilyen ellenségesen a magyarokhoz (Călin Popescu Tăriceanu pártelnöksége-miniszterelnöksége idején fogadta el a kormány a kisebbségek jogállásáról szóló, tíz éve vakvágányra terelt törvénytervezetet), ráadásul a pártot jelenleg egy félig magyar származású politikus irányítja.

Tünetértékű a Szociáldemokrata Párt (PSD) magatartása is. Miközben júniusban, a Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitájakor még úgy tűnt, hogy a Liviu Dragnea fémjelezte legfelsőbb vezetés még a székely zászló használatának engedélyezésére is hajlik, a baloldali alakulat nacionalista szárnya megtorpedózta az RMDSZ-nek nyújtandó engedményeket, a közigazgatási törvény mostani módosítása pedig hasonló okokból bukott el. Holott a szocdemek nem követnének el ördögtől való dolgot a kisebbségi jogok bővítésével, csupán azt a jogszabályt korszerűsítenék, amelyet éppen az előző kormányzásuk, az Adrian Năstase irányította kabinet idején fogadott el a parlament 2001-ben.

Bár az RMDSZ honatyái az október 6-ai gyásznapon szimultán sajtótájékoztatókon ostorozták a román politikai osztályt a törvénymódosító javaslat elutasítása miatt, ne hallgassuk el, hogy a kialakult helyzetért jelentős felelősség terheli a szövetséget is. Kelemen Hunor elnök „csúnya manipulációnak”minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint kezdeményezésével az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart. Ez is azt bizonyítja, hogy az alakulat egyet mond Bukarestben és teljesen mást Erdélyben. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése is szerepelt abban a programban, amellyel az RMDSZ a tavaly decemberi parlamenti választások előtt kampányolt a választók előtt. No de hol vannak már az egykori vállalások! Kelemen szavait parafrazálva: csúnyán manipulál, aki azt terjeszti, hogy az RMDSZ betartja a választási ígéreteit...

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Sütő Éva 2019. július 14., vasárnap

Gúzsba kötött közélet

A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Rostás Szabolcs 2019. július 12., péntek

Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

Pataky István 2019. július 09., kedd

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.

Nánó Csaba 2019. július 04., csütörtök

Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában. 

Sütő Éva 2019. július 01., hétfő

A szokás hatalma Nagyváradon

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

Makkay József 2019. június 27., csütörtök

Büntetlen magyarellenesség?

Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.

2019. június 22., szombat

Nemzetmentő stratégiára van szükség Erdélyben

Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai. 

Makkay József 2019. június 21., péntek

Gazdálkodás, mint életforma

Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.

Ábrám Zoltán 2019. június 17., hétfő

A pápalátogatás és annak üzenetei

Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően. 

Nánó Csaba 2019. június 14., péntek

A levélírás diszkrét bája

Az idősebb korosztály bizonyára emlékszik még – a fiatalok pedig nem is tudják, mit vesztettek –, mekkora izgalommal lestük a postást kora reggel, hátha aznap bedobja ládánkba a régen várt levelet.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...

Pataky István: Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...

Nánó Csaba: Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást ...