HIRDETÉS
Mi történne, ha népszavazást tartanánk Isten létezéséről? Ha a többség úgy döntene, hogy márpedig nincs Isten, akkor bezárnánk a templomokat, és betiltanánk a keresztény egyházakat? Ezeket az abszurd, ugyanakkor elgondolkoztató kérdéseket egy magyar politikus tette fele a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás sikertelensége után. Mint emlékezetes, a határon túli magyarság kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás érvénytelen lett. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett megmérettetés mély árkokat ásott az anyaország és az elszakadt nemzetrészek közé – hosszú évekre megterhelve kapcsolatainkat. Hat éven át a nemzetrészek között folyó sárdobálás végül azzal csillapodott le, hogy a második Orbán-kormány egyik első intézkedése volt 2010-ben a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvény megszavazása.
Nem véletlenül jutott eszembe e gyászos történet a Nagy-Britanniában 2016 júniusában megtartott népszavazás kapcsán az ország kilépéséről az Európai Unióból, ahol a szavazók 51, 9 százaléka döntött a távozás mellett. Az eldurvult kampányban a kilépésben érdekelt tábor felnagyította az EU-tagság hátrányait szemben a független és önálló Nagy-Britannia előnyeivel. Hiába figyelmeztettek mértékadó gazdasági szakemberek arra, hogy a kilépés gazdasági katasztrófát hozhat a szigetállam számára, mert a Brexitet támogató megmondóemberek túlharsogtak mindent és mindenkit.
Három évvel az emlékezetes népszavazás után az angol politikai osztály megosztottabb, mint valaha: a parlamenti képviselők már harmadik alkalommal utasították el Theresa May miniszterelnök 12 pontos megállapodását a kilépésről. Lehetetlen állapot alakult ki, amely során a két szemben álló tábort csak egy dolog vezérli: betartson a másiknak. Miközben mindenki tudja, hogy az Európai Unióval folyó tárgyalások során az a legtöbb, amit a miniszterelnök kialkudott Brüsszeltől. A brit politikai osztály most döbben rá: nincs igazán jó megoldás a kilépésre. Egy felelőtlen népszavazással olyan zsákutcába vezették be az országot, amiből egyre inkább egy megállapodás nélküli kilépés a valószínű. Ez Nagy-Britanniának kisebb gazdasági összeomlást okoz, ugyanakkor az örvények elérik az Európai Unió legtávolabbi pontjait is.
E két eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.
Persze vannak kivételek is. Például Románia, ahol egy referendumnak alig van hatása. Mivel ebben az országban semmit nem vesznek komolyan – a törvényeket legkevésbé –, így nem kell csodálkozni, hogy a Traian Băsescu államfő idején a legfentebb 300 tagú törvényhozásról megejtett érvényes népszavazás határozatának alkalmazása már a referendum másnapján a felejtés homályába veszett. Mint ahogy a román jogállamiságról most készülő, Klaus Johannis-féle népszavazásnak is hasonló lesz a sorsa.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
