Hosszú évekkel ezelőtt történt egy állófogadással végződő rendezvényen, ahol az éppen hatalmon levő kormánypárt helyi képviselőivel koccintgattunk. Újságírókkal időnként megesik ez, és ilyenkor kötetlen beszélgetések is kialakulnak. A román prefektus egyik közeli ismerősöm rokona volt, így hármasban csevegtünk belpolitikáról, beruházásokról, autópálya-építésről…
A kormány helyi embere úgy gondolta, a romániai politikai attitűdtől eltérően egy ismerősök közötti beszélgetésen lehet őszinte is. Ezért kijelentette: az észak-erdélyi régiókból román területen addig nem lesz összefüggő autópálya Budapest felé, amíg autópályán nem lehet eljutni Bukarestbe. Amikor rákérdeztem, hogy ez az ő álláspontja-e, annyit mondott: pártállástól függetlenül a román politikai elit döntéshozói gondolják ezt így. Akkoriban csak az ötven kilométernyi, Torda és Gyalu közötti autópályaszakasz üzemelt, a többi papíron létezett. Mint ahogy ma is, hiszen Gyalutól a Szilágyság érintésével a Bihar megyei román–magyar határ felé tartó sztráda – néhány kilométeres befejezett vagy építés alatt álló rövid szakasz kivételével – továbbra is az íróasztalok fiókjában szerepel megrajzolt tervként, akárcsak 15 évvel ezelőtt.
Többször eszembe jutott a román politikus őszinte véleménye, hiszen az erdélyi autópálya-építés pontos látleletét rögzítette. Az idő múlása bebizonyította: egyértelműen a politikai akarat hiányával magyarázható az észak-erdélyi autópálya körüli cirkusz. Ehhez hozzáadódik a szokásos román bürokrácia, az állami intézmények magatehetetlensége és az itt dolgozó alkalmazottak hozzá nem értése. Ha mindezt együtt nézzük, akkor meggyőződésem: Kolozsvárról vagy Marosvásárhelyről hamarabb fogunk autópályán eljutni Bukarestbe, mint Budapestre.
De nem csak az észak-erdélyi autópálya-építések elszabotálásában mutatkozik meg a mindenkori román hatalom ódzkodása attól, hogy Magyarország irányába nyisson. A két ország közötti szembenállás az infrastruktúrafejlesztés más területein is tetten érhető. Hiába javasol az Orbán Viktor vezette magyar kormány számos megvalósításra váró közös tervet, román részről ezek süket fülekre találnak. Nagy volumenű közös beruházás lehetne például a Kolozsvár–Budapest gyorsvasút elkészítése, amelynek megvalósíthatósági tanulmányára a magyar kormány pénzt is elkülönített. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt felfüggesztett kormányának ügyvivő közlekedési minisztere Kolozsváron legutóbb úgy nyilatkozott a Biharpüspökig terjedő vasútvonal villamosításáról, mintha nem is létezne elképzelés a közös gyorsvasútról. Újságírói kérdésre reagálva Lucian Bode miniszter szerint a román kormány számára saját fejlesztési stratégiája az elsődleges. Vagyis szó sincs arról, hogy egyezség születne a Budapest által szorgalmazott gyorsvasútról.
De hasonló elutasítás született Orbán Viktor közös régiófejlesztési elképzeléseiről is. Mint ismeretes, a magyar kormányfő a temesvári forradalom harmincéves évfordulóján mondott beszédében említette a szélesebb körű román–magyar együttműködés lehetőségét. Akkor ezt Klaus Johannis román államfő elvetette egy semmitmondó européer szósszal öntve nyakon mondandóját.
Persze idén nemcsak a román–magyar együttműködés topog helyben, hanem minden más. Az itt a kormány, hol a kormány nevű össznemzeti társasjáték valószínűleg minden eddiginél jobban padlóra küldi Romániát.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan nem egy megváltó alkat, és nem is lehet az. Ha egyesek a nevének állandó ismételgetésével sikeresen felépítettek köré egy ilyen aurát – „jaj, nélküle nem lehet” –, az pusztán önhipnózis.
Kétségbeesett, könnyező, vagy éppen dühös emberekkel találkoztak az újságírók az elmúlt napokban Parajdon a bányatragédia miatt. A helyiek úgy érzik, megélhetésük végveszélybe került. A jövőbe vetett hite omlott össze sok embernek a Sóvidéken.
Nicușor Dan Románia új elnöke. Komolyan remegtünk, míg idáig eljutottunk, kezdve a 2024. november 24-i fekete estétől, amikor azzal a meglepetéssel szembesültünk, hogy Călin Georgescu felbukkant a fasiszta-kommunista-Ceaușescu múltból.
Simion és Nicușor. Bármerre tekintek, mindenhonnan ez a két név ömlik. Akár a tévét, akár az újságot nézem. Ha pedig a közösségi médiát vagy a honlapokat böngészem, beleértve a sportportálokat, akkor mintha minden megsokszorozódna.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.