HIRDETÉS
Hosszú évekkel ezelőtt történt egy állófogadással végződő rendezvényen, ahol az éppen hatalmon levő kormánypárt helyi képviselőivel koccintgattunk. Újságírókkal időnként megesik ez, és ilyenkor kötetlen beszélgetések is kialakulnak. A román prefektus egyik közeli ismerősöm rokona volt, így hármasban csevegtünk belpolitikáról, beruházásokról, autópálya-építésről…
A kormány helyi embere úgy gondolta, a romániai politikai attitűdtől eltérően egy ismerősök közötti beszélgetésen lehet őszinte is. Ezért kijelentette: az észak-erdélyi régiókból román területen addig nem lesz összefüggő autópálya Budapest felé, amíg autópályán nem lehet eljutni Bukarestbe. Amikor rákérdeztem, hogy ez az ő álláspontja-e, annyit mondott: pártállástól függetlenül a román politikai elit döntéshozói gondolják ezt így. Akkoriban csak az ötven kilométernyi, Torda és Gyalu közötti autópályaszakasz üzemelt, a többi papíron létezett. Mint ahogy ma is, hiszen Gyalutól a Szilágyság érintésével a Bihar megyei román–magyar határ felé tartó sztráda – néhány kilométeres befejezett vagy építés alatt álló rövid szakasz kivételével – továbbra is az íróasztalok fiókjában szerepel megrajzolt tervként, akárcsak 15 évvel ezelőtt.
Többször eszembe jutott a román politikus őszinte véleménye, hiszen az erdélyi autópálya-építés pontos látleletét rögzítette. Az idő múlása bebizonyította: egyértelműen a politikai akarat hiányával magyarázható az észak-erdélyi autópálya körüli cirkusz. Ehhez hozzáadódik a szokásos román bürokrácia, az állami intézmények magatehetetlensége és az itt dolgozó alkalmazottak hozzá nem értése. Ha mindezt együtt nézzük, akkor meggyőződésem: Kolozsvárról vagy Marosvásárhelyről hamarabb fogunk autópályán eljutni Bukarestbe, mint Budapestre.
De nem csak az észak-erdélyi autópálya-építések elszabotálásában mutatkozik meg a mindenkori román hatalom ódzkodása attól, hogy Magyarország irányába nyisson. A két ország közötti szembenállás az infrastruktúrafejlesztés más területein is tetten érhető. Hiába javasol az Orbán Viktor vezette magyar kormány számos megvalósításra váró közös tervet, román részről ezek süket fülekre találnak. Nagy volumenű közös beruházás lehetne például a Kolozsvár–Budapest gyorsvasút elkészítése, amelynek megvalósíthatósági tanulmányára a magyar kormány pénzt is elkülönített. Ezzel szemben a Nemzeti Liberális Párt felfüggesztett kormányának ügyvivő közlekedési minisztere Kolozsváron legutóbb úgy nyilatkozott a Biharpüspökig terjedő vasútvonal villamosításáról, mintha nem is létezne elképzelés a közös gyorsvasútról. Újságírói kérdésre reagálva Lucian Bode miniszter szerint a román kormány számára saját fejlesztési stratégiája az elsődleges. Vagyis szó sincs arról, hogy egyezség születne a Budapest által szorgalmazott gyorsvasútról.
De hasonló elutasítás született Orbán Viktor közös régiófejlesztési elképzeléseiről is. Mint ismeretes, a magyar kormányfő a temesvári forradalom harmincéves évfordulóján mondott beszédében említette a szélesebb körű román–magyar együttműködés lehetőségét. Akkor ezt Klaus Johannis román államfő elvetette egy semmitmondó européer szósszal öntve nyakon mondandóját.
Persze idén nemcsak a román–magyar együttműködés topog helyben, hanem minden más. Az itt a kormány, hol a kormány nevű össznemzeti társasjáték valószínűleg minden eddiginél jobban padlóra küldi Romániát.
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
