HIRDETÉS
Ezen a hétvégén tartja tisztújító kongresszusát az RMDSZ, amelyen egyetlen jelölt, a jelenleg is elnöki székben ülő Kelemen Hunor indul megmérkőzni önmagával. El lehet fogadni a tényt, hogy a területi szervezetek zöme elégedett elnöki munkájával. Ha pedig létezik belső ellenzéke, az annyira csekély, hogy nem látja értelmét kihívót állítani Kelemen Hunorral szemben. Az RMDSZ soraiból az elmúlt másfél évtizedben távozott ellenzék ma már két magyar pártban ügyködik, így nem meglepő, hogy aki a szövetségben maradt, elfogadta a belső viták nélküli politizálást.
Kérdés persze, hogy ez kívülről hogyan látszik. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben politizálóknak jórészt más a véleményük az RMDSZ eredményeiről és kudarcairól, ahogyan a magyar érdekvédelem a bukaresti politizálás zsákutcájában próbál talpon maradni. Mondhatnánk nyilván, hogy minden hatalmon levő párt kitermeli saját ellenzékét, és ezt a szerepkört már nemcsak a néppárt, hanem egyre inkább az MPP is betölti. Az erdélyi magyarságnak azonban ma már túl nagy luxus ez a fajta kormánypárti-ellenzéki vita, főleg olyan körülmények között, amikor az RMDSZ parlamentbe kerülése a tét.
Elsőként még januárban a tekintélyes Politico című nyugat-európai hírportál jelezte: számításaik szerint az RMDSZ nem szerezne mandátumot az európai parlamenti választásokon. Azóta két román közvélemény-kutató intézet is megerősítette ezt az RMDSZ-t 3–4 százalékra becsülve. Létezett már korábban is a magyar eredményeket alábecsülő román szociológiai kimutatás, de az idei előrejelzéseknek mégis több félelemérzetet kellene kelteniük az RMDSZ csúcsvezetőiben, akik ismét nagyvonalúan leseperték az asztalról az MPP és az EMNP által javasolt közös választási listát, ahol a két kisebbik magyar párt az EP-lista harmadik helyét kéri.
Ma az RMDSZ magabiztos a dolgában, és nem akar tárgyalni. A két ellenzéki párt vezetői pedig annak lehetőségét is fontolgatják, hogy közösen támogatott, független jelöltet indítsanak a májusi európai parlamenti választásokon.
Valószínűleg erről is fog tárgyalni a mintegy ezer küldött az RMDSZ-kongresszuson. Mert ha valami foglalkoztatja a politikusokat, akkor a választások kimenetele bizonyosan. Túl azon, ki hogyan ítéli meg a Brüsszelben végzett erdélyi magyar képviselői munka eredményességét, az erdélyi magyar politizálás számára nehezen kiheverhető csapás lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az RMDSZ kiesik, és egyetlen képviselőt sem küldhet az Európai Parlamentbe. Példa erre a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) többszöri kudarca a szlovák parlamenti választásokon. Egyszer kell kiesni, onnantól kezdve pedig következik a biztos leépülés időszaka.
Ma ennek a romániai ellenszere lehet a közös magyar EP-lista, amely az előzmények ismeretében nemcsak két, hanem három képviselői helyet is jelenthet. Kérdés, van-e elég ráció ennek beismerésére az RMDSZ csúcsvezetőségében.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
