Kádár Hanga

2017. július 07., 22:30

Mielőtt jönne az álom

Így, fiam, biztos nem lesz belőled semmi! – fenyegették Margitkát a naponta fölé tornyosuló, savanyú szemű felnőttek, amikor a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdésre rendszerint a vállát vonogatta. Miután azonban nagymama és keresztapa is nyaggatni kezdte, hosszas elgondolás után megfogalmazta a választ: lehetőleg boldog. Jó,jó, de pontosabban! – unszolták tovább, amire Margitka rávágta, hogy neki mindegy, csak ne legyen olyan fekete karikás a szeme alja, mint anyának és apának. Margitka egyszerűen irtózott a táskás, besüppedt, fáradt tekintetektől.

Tízéves koráig még tartotta magát az elhatározásához, de az ötödik osztályos embernek már nem osztogatják nyakra-főre a nagyonjókat gyámolításként. Itt már mese nincs: tanulni s tudni kell.

Margitkát pedig arra nevelték, hogyha nem tud valamit egészen pontosan, akkor nem lesz belőle semmi, semmiként pedig ugye nem sok esély van a boldogságra. Így hát tanult reggeltől estig elégedett szülői mosolyért és az év végi könyvjutalomért.

Amikor a második tanuló helyére tornázta magát, elgondolkodott: miért ne lehetne akár első is? És lett. S ha már az osztályban első, miért ne lehetne az iskolában is az? Lett. A dicsőség már csak ilyen – futott át egyszer Margitka agyán –, könnyen megszokja az ember. S ha már Pistiék fiát zongorával szerepeltették, miért ne lehetne Margitkát is beíratni hegedűre? Beíratták. Versenyt nyert, megszokta. Aztán jött a néptánccsoport, mert azt sokan szeretik, sokan tapsolják. Ügyes volt, megszokta.

Ha iskolaelső, egyetem. Ha egyetem, minimum mérnöki. Ha mérnöki, legalább egy ösztöndíj. Vagy kettő. Ha Pistiék fiának is van, Margitkának miért ne lehetne? Margitka pedig közben hízik, fogy, stresszel, s müzli helyett Magne B6-ot aprít a reggeli tejbe. Kipiheni – csak ez egyszer legyen meg. Azután lesz ideje a gondtalan boldogságra. Egy idő után mással már nincs is ideje szóba állni, csak Pistiék fiával: együtt járnak a patikába növénykivonatú higgasztóért. Egyetem után három munkahely. Hát ilyen a pénz – fut át egyszer Margitka agyán –, hamar megszokja az ember. Anyukáék közben többször is szabályosan hasra esnek lányuk folkszvágenjétől. Margitka abban emlegeti rendszerint mások erkölcstelennek vélt édesanyját kidugva az ablakon siető, fontos tincseit. A szomszéd kocsiból ugyanolyan fontos frizurájú férfi üvölt vissza Margitkára. Aki aztán eldönti, futni fog, hogy valamiképp ledolgozza a feszültséget. Pistiék fiát is hívná, de neki sokkal fontosabb dolga van Margitkánál. Most nyelvvizsgázik, mert a fordítóirodában biztos pénz van. Két kávészünet között a leányzó kezét is megkéri, mert az egyedüllét is olyan, mint a pénz: hamar megszokja az ember.

A baba Margitkáéknál is projekt: méregdrága dada, zongora- és hegedűóra, meg persze minimum egy mérnöki.

Pistiék fiának pedig továbbra sincs ideje futni, most épp továbbképzőn van. Majd kipiheni – csak ez egyszer legyen meg. Utána lesz ideje a gondtalan boldogságra. Margitkán aztán erőt vesznek a ráncok, csodálkozik is, hogy mi baja, hisz’ alig ötvenéves. Fürdéskor a tükörben elszörnyülködésbe átcsapó meglepett felismeréssel nyomogatja fekete szeme alját csontos ujjacskáival. Éjszaka azt álmodja, hogy Pistiék fiával kocog, miközben elhaladnak az étterem előtt, amire a pénzt, s a mozi előtt, amire az időt sajnálták. Hirtelen az autójukban ülnek, tikkasztó dugóba ragadva, de Margitka most nem emlegeti mások erkölcstelen szülőanyját. Helyette feltekeri az ablakot, bekapcsolja a légkondit, és elindítja a CD-t. Együtt éneklik Pistiék fiával a régi, kedvenc slágert: Túl az Óperencián, fészek vár reánk.

Szép az álom. Nyugodt. Margitkának annyira tetszik, hogy fel sem ébred többé. Hiszen végre van ideje nyugodtan boldognak lenni. Valahol messze, túl az Óperencián.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. július 18., csütörtök

Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?

Sütő Éva 2019. július 14., vasárnap

Gúzsba kötött közélet

A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Rostás Szabolcs 2019. július 12., péntek

Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

Pataky István 2019. július 09., kedd

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.

Nánó Csaba 2019. július 04., csütörtök

Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában. 

Sütő Éva 2019. július 01., hétfő

A szokás hatalma Nagyváradon

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

Makkay József 2019. június 27., csütörtök

Büntetlen magyarellenesség?

Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.

2019. június 22., szombat

Nemzetmentő stratégiára van szükség Erdélyben

Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai. 

Makkay József 2019. június 21., péntek

Gazdálkodás, mint életforma

Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.

Ábrám Zoltán 2019. június 17., hétfő

A pápalátogatás és annak üzenetei

Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően. 

Vélemény
Makkay József: Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...

Rostás Szabolcs: Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...

Pataky István: Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...