HIRDETÉS
Valahányszor megszólal mostanában Románia ügyvivő miniszterelnöke, az egyszerű polgár önkéntelenül azon kezd töprengeni, hogy vajon hol rontotta el a saját életét. A bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Florin Cîțu megnyilvánulásainak (értsd: Facebook-bejegyzéseinek) túlnyomó többsége abban merül ki, hogy az ország gazdasága visszafordíthatatlanul ível fölfelé, az életszínvonal a nyugat-európai magasságokat súrolja, egyre jobban megy itt mindenkinek, kéremszépen.
Már a nyáron, a járvány negyedik hullámától nem fenyegetett vakációs hangulat közepette kommentek özöne felhívta a figyelmét, hogy nem szabad elájulni a tavalyi évhez képest jelentősen megugrott ipari üzleti forgalomtól, termeléstől, egyéb mutatótól, hiszen a leállás miatt szinte a nulláról kellett újrakezdenie minden ágazatnak.
De a gazdasági-pénzügyi statisztikákkal előszeretettel zsonglőrködő, a Victoria-palotában ideiglenesen állomásozó kormányfő nem hagyja magát, gyurcsányi lendülettel, rendületlenül ömleng dübörgő gazdaságról, nagy és stabil jólétről.
Amivel egy a baj: a nép nem tud róla. A triumfalista bejelentésekkel ellentétben a lakosság többsége nem a hurráoptimista hangulatban leírt tejjel-mézzel folyó Kánaán jótékony melegét érzi, hanem a romániai rögvalóságot. Amely mindenekelőtt meredek inflációról, az energiahordozók példátlan drágulásáról, az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentős emelkedéséről szól, és akkor a koronavírus-járvány hatósági „félrekezelése” jelentette nehézségekről nem is beszéltünk. Ezek a tények azonban nem zavarják az ügyvivő miniszterelnököt. Valamennyiünk jólétének megrajzolása közepette nemrég megünnepelte azt is, hogy úgymond Romániában idén először meghaladta az egy főre eső hazai össztermék (GDP) a magyarországit, és hamarosan meg fogja előzni Lengyelország szintjét is. Az eufória határtalan volt, hiszen a gazdasági fejlettség legnépszerűbb mérőszáma az egy főre jutó GDP. A megállapítást Marcel Ionescu-Heroiunak, a Világbank román munkatársának a szájába adta a sajtó, aki azonban utólag úgy pontosított: ő a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-re utalt, amelynek esetében Románia ebben az évben „talán” megelőzheti Magyarországot. Eme mutató alapján az elmúlt években csökkent ugyan a különbség a két ország között, ám jelenleg még mindig mintegy 800 euróra rúg – a magyarországi javára. Tiszta jereváni rádió, nem? A magát a Dâmbovița-parti politika Supermanjének feltüntető, tengerentúli egyetemen közgazdász diplomát szerzett, nemzetközi pénzintézeteknél pallérozódott (még)
kormányfőnek tisztában kell lennie azzal, hogy Románia európai viszonylatban kiemelkedő gazdasági teljesítménye (2021 első felében 7 százalék a tavalyi év azonos időszakához képest) valójában nem növekedés, hanem a 2020-as mélyrepülés helyreigazítása.
Ráadásul nehezen fenntartható, különösen a fejlődést alapjaiban visszavető, két hónapja húzódó kormányválság közepette.
Tehát bármennyire igyekeznek beállítani egyesek, az emberek jólétét nem lehet mesterségesen, varázspálcával megteremteni.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
