Valahányszor megszólal mostanában Románia ügyvivő miniszterelnöke, az egyszerű polgár önkéntelenül azon kezd töprengeni, hogy vajon hol rontotta el a saját életét. A bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Florin Cîțu megnyilvánulásainak (értsd: Facebook-bejegyzéseinek) túlnyomó többsége abban merül ki, hogy az ország gazdasága visszafordíthatatlanul ível fölfelé, az életszínvonal a nyugat-európai magasságokat súrolja, egyre jobban megy itt mindenkinek, kéremszépen.
Már a nyáron, a járvány negyedik hullámától nem fenyegetett vakációs hangulat közepette kommentek özöne felhívta a figyelmét, hogy nem szabad elájulni a tavalyi évhez képest jelentősen megugrott ipari üzleti forgalomtól, termeléstől, egyéb mutatótól, hiszen a leállás miatt szinte a nulláról kellett újrakezdenie minden ágazatnak.
De a gazdasági-pénzügyi statisztikákkal előszeretettel zsonglőrködő, a Victoria-palotában ideiglenesen állomásozó kormányfő nem hagyja magát, gyurcsányi lendülettel, rendületlenül ömleng dübörgő gazdaságról, nagy és stabil jólétről.
Amivel egy a baj: a nép nem tud róla. A triumfalista bejelentésekkel ellentétben a lakosság többsége nem a hurráoptimista hangulatban leírt tejjel-mézzel folyó Kánaán jótékony melegét érzi, hanem a romániai rögvalóságot. Amely mindenekelőtt meredek inflációról, az energiahordozók példátlan drágulásáról, az élelmiszer- és üzemanyagárak jelentős emelkedéséről szól, és akkor a koronavírus-járvány hatósági „félrekezelése” jelentette nehézségekről nem is beszéltünk. Ezek a tények azonban nem zavarják az ügyvivő miniszterelnököt. Valamennyiünk jólétének megrajzolása közepette nemrég megünnepelte azt is, hogy úgymond Romániában idén először meghaladta az egy főre eső hazai össztermék (GDP) a magyarországit, és hamarosan meg fogja előzni Lengyelország szintjét is. Az eufória határtalan volt, hiszen a gazdasági fejlettség legnépszerűbb mérőszáma az egy főre jutó GDP. A megállapítást Marcel Ionescu-Heroiunak, a Világbank román munkatársának a szájába adta a sajtó, aki azonban utólag úgy pontosított: ő a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-re utalt, amelynek esetében Románia ebben az évben „talán” megelőzheti Magyarországot. Eme mutató alapján az elmúlt években csökkent ugyan a különbség a két ország között, ám jelenleg még mindig mintegy 800 euróra rúg – a magyarországi javára. Tiszta jereváni rádió, nem? A magát a Dâmbovița-parti politika Supermanjének feltüntető, tengerentúli egyetemen közgazdász diplomát szerzett, nemzetközi pénzintézeteknél pallérozódott (még)
kormányfőnek tisztában kell lennie azzal, hogy Románia európai viszonylatban kiemelkedő gazdasági teljesítménye (2021 első felében 7 százalék a tavalyi év azonos időszakához képest) valójában nem növekedés, hanem a 2020-as mélyrepülés helyreigazítása.
Ráadásul nehezen fenntartható, különösen a fejlődést alapjaiban visszavető, két hónapja húzódó kormányválság közepette.
Tehát bármennyire igyekeznek beállítani egyesek, az emberek jólétét nem lehet mesterségesen, varázspálcával megteremteni.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.