HIRDETÉS

Makkay József

2018. augusztus 25., 20:00

Mennyire jó nekünk?

Délvidéki és felvidéki magyarokkal is összefutottam a 20. Szent István-napi Néptánctalálkozó kalotaszegi helyszínén, Magyarfenesen, ahol a falunap három napig tart tucatnyi rendezvénnyel, esti koncertekkel. Olyan ez, mintha a héten elkezdődött Kolozsvári Magyar Napok előhírnöke lenne.

A bőség zavarát látva egy horvátországi magyar közösségszervező tanár azt mondta, milyen jó nekünk. Magyar tömeget, sok fiatalt, életerőt, lelkesedést lát, miközben arra gondol, hogy náluk, odahaza a 12 500 főre zsugorodott drávaközi, bácskai magyar közösség minden tagjára vigyázni kell, mert ha egy-egy településről egy többgyerekes magyar család külföldre költözik, emiatt a helyi magyar oktatás megszűnhet.

Elgondolkoztam délvidéki nemzettársaink szavain, és azon, ahogy ide jönnek feltöltődni, önszerveződési modellt tanulni, megnézni, milyen hely az, ahol az utak mellett haladva még mindig magyarok lakta települések sorjáznak. Ahol tető alá lehet hozni három napig tartó falunapot, vagy sok száz rendezvényt számláló egyhetes magyar városünnepet.

E színes felhozatalnak az ereje, varázsa, közösségformáló és megtartó hatása valószínűleg nekünk már fel sem tűnik. A jót sokkal könnyebb megszokni. Sokan már alig emlékeznek a kincses város Funar-korszakára, amikor napirenden volt a magyarság zaklatása, megalázása, sértegetése. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy Mátyás király szobra körül több tízezer ember megtorlás nélkül énekelheti a magyar himnuszt?

Bizony, halad az idő még akkor is, ha e változásokat természetesnek és magától értetődőnek tartjuk. Nyilván, aki csak kívülről látja e közösségi megnyilvánulást, és nem tudja, hogy az ünnepnapok mögött ott vannak a borús idők is román nemzetpolitikai szintre emelt magyarellenesség képében, nehezen érti, miért nem derűsebb, felszabadultabb, bizakodóbb az erdélyi magyarság.

Mégis, annak kell igazat adnom, aki –felmorzsolódásra, beolvadásra ítélt apró közösségek soraiból hozzánk érkezve –másként lát bennünket, mint mi magunk. Több hitet, kitartást, életerőt lát bennünk, mint amit mi mindennapjainkban érzékelünk. Ha ez hiányozna a helyi magyar közösségekből, akkor nemcsak az Erdélyt keresztül-kasul behálózó magyar napok esnének ki életünkből, hanem az önszerveződésnek tucatnyi más formája sem alakulhatott volna ki.

Az eltelt három évtized apró sikertörténetei bizonyítják, hogy több optimizmussal és közösségi önbizalommal felvértezve az előttünk álló akadályok éppúgy legyőzhetőek, mint ahogy a megváltoztathatatlannak hitt funari korszak után immár kilenc éve Erdély legnagyobb magyar városünnepét lehet évi rendszerességgel megrendezni.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2018. augusztus 17., péntek

Munkavállalói kérdések: itthon vagy külföldön?

A kialakult helyzetről más a hazai vállalkozók és a nyugatra távozott munkavállalók véleménye. A hazai cégek egyre nehezebb és kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, mert megüresedő állásaikra ma már betanításra váró kezdő szakmunkást sem igen találnak.

Makkay József 2018. augusztus 17., péntek

Bukaresti Majdan?

Nem tartom tehát szerencsés dolognak erdélyi magyarként egyik vagy másik tábor oldalára állni. A bukaresti, kolozsvári vagy jászvásári tüntetés nem a mi ügyünk.

HIRDETÉS
2018. augusztus 16., csütörtök

Befejezetlen történet, avagy aki korrupt, az a legkorruptabb

Hogy a román „független” bíróság elé került ügyek esetében hány igazságos ítélet született s hány igazságtalan, annak csak Isten a megmondhatója. Erre mondta valaki, hogy Románia esetében demokráciáról lehet beszélni, de jogállamról nem.

Nánó Csaba 2018. augusztus 13., hétfő

Ember embernek nem érti szavát

A közösségi háló sok mindent megtűr, de az már furcsa, hogy a diszkriminációellenes tanács sok esetben rendkívül elnézően viselkedik az elkövetőkkel szemben. Néha kiszab egy-egy jelképesnek is alig mondható büntetést, aztán minden ugyanúgy megy tovább.

HIRDETÉS
Borbély Zsolt Attila 2018. augusztus 07., kedd

(Ál)liberális (ál)demokrácia helyett hiteles kereszténydemokráciát!

A magyar miniszterelnök megismételte tavalyi megállapítását: egykor azt hittük, Európa a jövőnk, mára bizonyossá vált, hogy mi vagyunk Európa jövője. Annak az Európának legalábbis, amely fehér, keresztény s nemzeti identitásához ragaszkodó. 

Makkay József 2018. augusztus 06., hétfő

Ki milyen jövőt akar a Kárpát-medencében?

Orbán nem vesz el egy lejt sem a román nemzettől, de azzal, hogy sokmilliárd forintot ad az erdélyi magyarság boldogulására, nagy erővel támogatja Erdélynek, mint régiónak a fejlődését, az itteni közös jövőépítést.

HIRDETÉS
2018. július 29., vasárnap

Derűlátásra semmi okunk

A centenáriumi évben a felturbózott magyarellenesség nem használ azoknak, akik román-magyar vegyespárt létrehozásával próbálkoznának. 

2018. július 29., vasárnap

Btk-módosítás: romániai magyar szürkeség

A büntető törvénykönyv módosítása közösségünk szempontjából egy fekete–fehér történet lehetett volna, ebből mi mégis szürkén „jöttünk ki”. 

Somogyi Botond 2018. július 28., szombat

Színes francia öröm

Világszerte pikáns újságcikkek, mémek és a közösségi oldalak hozzászólásának százezrei foglalkoznak a nemrég lezárult oroszországi labdarúgó világbajnokság győztesével, Franciaország nemzeti tizenegyével. Amelynek mintegy kétharmada színesbőrű játékos. 

Makkay József 2018. július 28., szombat

Jó és rossz román politikusok, avagy tévhitek fogságában

Johannis esete azért tragikus a magyarok számára, mert német identitását feladva úgy lett teljesen román érzelmű, hogy sok tekintetben túltesz a románokon. Állandó bizonyítási kényszerben szenved, emiatt nagy ívben tesz minden magyar ügyre. 

HIRDETÉS
Vélemény
Nánó Csaba: Ember embernek nem érti szavát

A közösségi háló sok mindent megtűr, de az már furcsa, hogy a diszkriminációellenes tanács ...

Makkay József: Ki milyen jövőt akar a Kárpát-medencében?

Orbán nem vesz el egy lejt sem a román nemzettől, de azzal, hogy sokmilliárd forintot ad az erdélyi magyarság boldogulására, ...

Somogyi Botond: Színes francia öröm

Világszerte pikáns újságcikkek, mémek és a közösségi oldalak hozzászólásának ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS