Nánó Csaba

2018. szeptember 20., 22:02

Mennyi pénzért gurul a labda?

Nyakunkon a Nemzetek Ligája. Az újonnan kitalált Európa-bajnoki selejtező lényegét kevesen értik, de sokan kommentálják. Az európai labdarúgás vezetői annyira túlbonyolították a rendszert, hogy szurkoló legyen a talpán, aki meg tudja érteni, és netán el is tudja mondani ennek menetét. (Harry Maguire angol válogatott focista mesélte: „az edzőnk megpróbálta elmagyarázni az új rendszer szabályait, de nem sokat értettünk meg belőle. Annyit tudok, hogy győznünk kell.”)

Ami nyilvánvaló: az új rendszer is a pénzről szól – egyébként a díjazás eléri a 75 millió eurót –, és kevésbé a sportteljesítményről. Ha eddig barátságos mérkőzéseken küzdöttek meg a versenyekre készülő felek, ahol természetesen a nézők száma is kisebb volt, most hivatalossá tették a felkészülési szakaszt, a tétmeccs pedig több szurkolót vonz a stadionokba vagy leköt a tévé elé, mint a baráti lődörgés. Így aztán dől a reklám és ezzel együtt a pénz is.    

Mindennapi nyavalyáinkkal elfoglalva már fel sem tűnik – az igazat megvallva keveseket is érdekel –, hogy mekkora üzlet lett a labdarúgás.

Pedig néha érdemes elgondolkodni azon, hogy mire és miért költik el a pénzüket az emberek. Mindenféle irigység nélkül, csupán a tisztánlátás végett. Hiszen a szurkoló is megdolgozik a jegy áráért, közben fogalma sincs, mi zajlik a háttérben, mire és kire adja verejtékkel megkeresett pénzét.

A futball minden sportágnál jobban az emberek szórakoztatását jelentette, amióta az angolok különválasztották a rögbit és a focit a 19. század közepe táján. Lelkes amatőrök – többnyire diákok – űzték e sportot, és a műkedvelés a sportágban sokáig meg is maradt. A csóróbbja, aki a tanulás vagy a munka mellett a labdát is kergette – néha nyakig elmerülve a sárban – egy szendvicsnek és egy sörnek is örvendett. (Emlékezetes számomra az a fénykép, amit évekkel ezelőtt láttam egy könyvben:

a 40–50-es évek zseniális temesvári labdarúgója, Perényi-Pecsovszky József az esztergapad mellett végzi munkáját. A gyárból ment edzésre, 40 éves elmúlt, amikor némi kölcsönből megvehette első rozoga gépkocsiját).

Aztán a sportba beözönlött a pénz. És ez mindent felülírt. Romániából (és Magyarországról is) garmadával távoznak az olyan szakemberek, akik megélhetési edzőkként vagy labdarúgóként keresik a betevőjüket arab államokban, Kínában és Isten tudja hol. (Apropó Kína: a két évvel ezelőtti téli átigazolási időszakban a Kínai Szuperliga bajnokságának csapatai összesen 337 millió eurót költöttek el új játékosokra, amivel akkor magasan ők váltak a legtöbb pénzt költő országgá. Ez ma már viccnek tűnik amellett, hogy az angol bajnokságban ez az összeg idén meghaladta az egymilliárd (!) eurót). Nos, e sportembereket – néhányuk valóban jobb sorsa érdemes szakember – kizárólag a pénz motiválja, fityinget sem adnak a teljesítményre, szakmai sikerre.

Ameddig az emberiség egyik része éhínséggel, betegségekkel, szegénységgel, nyomorral küzd, mások fürödnek a pénzben. Persze ez így elcsépelten hangzik, és nem is mai jelenség, ám ahogy általában minden közhely, nagy igazságokat rejt magában.

Vegyük példának az olasz labdarúgó-bajnokságot. Hol vannak már azok a napok, amikor Silvio Berlusconi volt a mindenható, aki bármit elért, ha kedve úgy kívánta? (Állítólag egy harmadosztályú klubbot készül megvásárolni, 81 évesen sem tud elszakadni múltjától és kedvenc csecsebecséitől).  Világszerte milliárdosok hobbija lett a focicsapatok felvásárlása, patinás olasz klubok kínai többségű tulajdonban vannak. „A kínaiak kísérletet tesznek a sportban még sosem látott méretű piac megteremtésére. Szeretnek sikeresek lenni mindenben, amit kipróbálnak, ám a futball náluk eddig kudarctörténet volt. Olyan pozícióba szeretnének emelkedni, amelyben kivívják a nemzetközi futballközösség tiszteletét. A végcélja a játszmájuknak a világbajnokság megrendezése, majd megnyerése” – magyarázta a BBC-nek Simon Chadwick, aki sportbizniszt tanít egy angol egyetemen.

A külföldi befektetők megjelenésével hatalmas pénzek ömlenek az itáliai fociba is.

A számok szédületesek, pedig azért ott sem mindenki a futball Mozartja. Az olasz szaklap, a Gazetta dello Sport elemezése szerint a legutóbbi átigazolási időszakban 1,1 milliárd eurót költöttek a klubok játékosvásárlásra,  a focisták és edzők fizetése eléri összesen az 1,2 milliárd eurót. Cristiano Ronaldo évi 31 millió eurót keres a Juventusnál, edzőjének, Massimiliano Allegrinek ennél jóval szerényebb a fizetése: „mindössze” 7,5 millió.  De még a román hátvéd Chiriches, aki tucatfocista, és Nápolyban alig rúg labdába, megkeresi az évi 1,7 millió eurót. Pedig, ahogyan a nagy Cruyff mondogatta: egy táska pénz még nem rúgott gólt.

Ha belegondolunk, hogy Puskásék még nylonharisnyát és sálakat csempésztek külföldről, hogy egy kicsit gatyába rázzák az anyagi hátterüket, valóban nagyot fordult a (futball)világ.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Nánó Csaba 2019. március 30., szombat

Nem éppen ortodox gondolatok a nézőtéren

Nézem az előadást – teljesen mindegy, hogy hol, mikor és melyiket. Próbálom értelmezni a rendező elképzelését, megfejteni a darab mondanivalóját, a szerző gondolatait, de sehogy sem sikerül.

Pataky István 2019. március 30., szombat

Túlélőshow az európai kampányban

Manfred Weber gesztust tett a Fideszt kizárni óhajtóknak, az Orbánékat bent tartani akaróknak, a szociáldemokratáknak, a liberálisoknak s egy kicsit magának Orbán Viktornak is. Így szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni.

Vélemény
Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...

Nánó Csaba: Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame ...

Makkay József: Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő ...

Legnézettebb