A nyáron, amikor Németországban jártam, elég sok embertől hallottam, hogy Angela Merkel migránspolitikájának meglesz a böjtje a választásokon. Igaz, nem őshonos németekkel beszélgettem elsősorban, hanem Erdélyből áttelepedett szászokkal és svábokkal, de „keletről” jött ismerőseim szerint nem csak ők gondolkodnak így új hazájukban. A jelzést minden bizonnyal a Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió által alkotott kormányzó pártszövetség (CDU/ CSU) és annak kancellárjelöltje, Merkel asszony is vette, de az utolsó száz méteren történő felismerés csak arra volt elegendő, hogy a szociáldemokrata vetélytárs Martin Schulzcal karöltve, a felelősséget megpróbálták nyilvánosan Kelet-Európára és ott is elsősorban Magyarországra kenni. Miután a szociáldemokraták a választások után igyekeznek elmenekülni a süllyedő hajóról, a hosszú ideig hűséges koalíciós partner helyett a negyedik mandátumában újrázó Angela Merkelnek új partnerek után kell néznie. Nem vitás, hogy Németországnak előbb-utóbb lesz új kormánya, a nagyobb kérdés viszont az, hogy sikerül-e tanulnia a vereségből a migránspárti politikai elitnek.
A rendkívüli médiaellenszélben bő 12 százalékos eredményt elérő Alternatíva Németországnak (AfD) példátlan sikerét lehet ugyan a németországi és a nemzetközi fősodratú sajtóban a szélsőjobb és a nácizmus példátlan előretöréseként értékelni, de ez a lényegen nem változtat. Az ellenőrizetlen migránsáradat felső korlátok nélküli befogadójaként Angela Merkel és kormányzó pártkoalíciója az elmúlt három esztendőben olyan veszélyes vizekre sodorta Európát, ahonnan komoly veszteségek nélkül már aligha lehet kievezni. A menekültkérdés gerjesztette problémák szőnyeg alá söprése nemcsak Németországban, hanem az egész Európai Unióban lappangó, kibeszéletlen és álmegoldásokkal kezelt problémává vált, és ez most leglátványosabban Németországban tört felszínre. Abban az országban, ahol a lakosság kiábrándultságát nem az életszínvonal csökkenése váltja ki – Németország a kontinens gazdaságilag folyamatosan erősödő nagyhatalmává vált –, hanem az ellenőrizetlen migránsáradat okozta kockázatok, nem nehéz megtalálni a mai német politikai elit leváltását célzó választói törekvések igazi okát. Az AfD-re célozva, a választások utáni első nyilatkozatában a régi-új kancellár úgy fogalmazott, részletesen elemzik a párt sikerének okait, hogy jó politikával visszanyerhessék a szélsőjobboldalinak tartott formáció szavazótáborát.
Tény, hogy ha Merkel asszonynak valóban ez a szándéka, akkor megálljt kell parancsolnia a migránsáradatnak.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.