HIRDETÉS
A közösségi oldalakon elszabadult a pokol, amikor kiderült, hogy a Szabad Emberek Pártja révén a második magyar alpolgármesterre is esély lett volna Marosvásárhelyen, az RMDSZ-es önkormányzati képviselők az előterjesztést mégsem szavazták meg. Illetve a magyar jelölt helyett a Szociáldemokrata Párt román jelöltjét juttatták alpolgármesteri tisztséghez. Tegyük rögtön hozzá, annak a kormánypártnak a marosvásárhelyi emberét, amelynek legvehemensebb erdélyi magyarellenes fészke éppen a megyében van.
A kormánybuktató tárgyalások idején az RMDSZ marosvásárhelyi román szövetségesei kiabálták a leghangosabban, hogy a PSD csúcsvezetősége ne adja el a magyaroknak Erdélyt. És ugyanennek a szélsőséges pártnak a helyi prefektusa packázik immár hosszú hónapok óta a helyi magyarsággal a római katolikus iskola ügyében.
Az RMDSZ helyi vezetőjének, Vass Leventének a magyarázata a szokásos: nem kockáztathatták a megkötött szövetséget a kormánypárttal, amelynek hozományaként a megyei önkormányzatnak magyar elnöke van. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a kormánypárttal kötött szövetség fontosabb, mint az, hogy Marosvásárhelynek két magyar alpolgármestere legyen.
Ha Vass Levente szövegét valaki olyan olvassa, akinek nincs tapasztalata és helyismerete az RMDSZ rendszerváltás utáni politizálásáról, talán elhiszi, hogy ez a szervezet igazi reálpolitikusokból áll, akik tudják, mikor ki mellé kell állni, hogy a maximumot hozzák ki a magyar érdekképviseleti munkából. Aki viszont itt él és bő két évtizede követi figyelemmel az RMDSZ kormánykoalíciós vagy a kormányt kívülről támogató politikáját, az jól tudja, hogy Vass Levente éppen úgy blöfföl, ahogyan 1996 óta már számtalanszor megtette az RMDSZ csúcsvezetősége. Amelynek a román pártok a Petőfi–Schiller egyetemtől az erdélyi autópályáig már minden megígértek, és semmit nem tartottak be. Az ilyen magyar politikusoknak már akkor sem lehet hinni, ha történetesen igazat mondanak.
Nem szívügyem a román–magyar vegyes párt piedesztálra emelése, de a Szabad Emberek Pártjának marosvásárhelyi ajánlata több mint támogatandó ötlet lehetett volna, hiszen a két magyar alpolgármester Marosvásárhelyen sok mindenben ellensúlyozhatná Dorin Florea magyarellenes ámokfutását. Így
nagyjából minden marad a régiben ama régóta emlegetett forgatókönyv alapján, amely szerint az RMDSZ a megyei önkormányzati székért cserébe lemondott Marosvásárhely polgármesteri székéről a román pártok javára. Sokan és sokféleképpen meséltek már erről, de úgy tűnik, az idő mégiscsak igazolja a városi legendaként keringő vádakat.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
