Ha nem drukkolnék Ludovic Orban liberális színezetű kormányának, hogy végre indítsa el jó irányba ezt a harminc éve kilátástalanságban és korrupcióban vergődő országot, akkor kárörvendően azt mondanám: túl korán odaugrottak a kormánykerékhez anélkül, hogy megfelelő parlamenti háttértámogatásuk lenne az elkerülhetetlen intézkedésekhez.
Nem vitás, hogy Romániában szinte semmi nem működik jól az állami szektorban. Sok mindent kellene gyökeresen átalakítani, megreformálni, és a kényelmes bőrfotelekből kiszórni a rengeteg barátot, ismerőst, rokont, akik nem szakmai képességeik alapján kerültek jól fizetett állásokba, hanem az éppen hatalmon levő párt helyezte oda őket.
A kormányzó Nemzeti Liberális Párt miniszterelnöke azonban szélmalomharcot folytat, hiszen beharangozott reformelképzeléseit parlamenti támogatottság nélkül képtelen megvalósítani. Már a kiemelt, speciális nyugdíjak ügye is kemény diónak bizonyul, miután kiderült, hogy jó esetben csak a politikusok időskori juttatásait lehetne megnyirbálni. A kommunista rendszerben szocializálódott egykori ügyészeknek, bíróknak, szekustiszteknek és egyéb hasonszőrű alkalmazottaknak sikerült elérniük, hogy az alkotmánybíróság kimondja: a katonaság, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás egykori alkalmazottainak különleges nyugdíját nem lehet megkurtítani. Ami enyhén szólva is diszkrimináció, mert mitől érdemel nagyobb kiváltságot egy titkosszolgálati alkalmazott, ügyész vagy katonatiszt, mint a középiskolai tanár, az ipari mérnök vagy a mezőgazdasági szakember. Miközben aktív életük során az előbbi mesterségekhez képest többszörös fizetést zsebelnek be az államkasszából, a nyugdíjuk kiszámítását szabályozó törvény is diszkriminatív, miután az utolsó fizetésük 85 százalékában határozza meg a havi nyugdíjt. (Egy frissen nyugállományba került törvénybíró vagy ügyész havonta legalább 10 ezer lej nyugdíjt vesz kézbe, miközben a hasonló régiséggel rendelkező idős tanár járandósága jó esetben sem éri el ennek az összegnek az egyharmadát.) De még ennél is felháborítóbb, hogy a volt Szekuritáté emberállománya is hasonló nyugdíjakkal élvezi öregkori napjait.
Egyre biztosabb tehát, hogy a speciális nyugdíjak maradnak, tovább borzolva a lakosság többségének az igazságérzetét. A semminél még a Szociáldemokrata Párt korábban benyújtott törvénytervezete is jobb lenne, amely progresszív módon adóztatná meg a nyugdíjakat, így csökkentve az igazságtalanul nagy különbségeket.
De nem csak a speciális nyugdíjak jelentik a román kormány számára a kihívást. Nagy gond az ágyúgolyóként elszabadult költségvetés és a kereskedelmi mérleg hatalmas hiánya (idén 15 milliárd euróval többet importált az ország, mint amennyit exportált), ami megállíthatatlanná teszi a lej leértékelődését. Szakemberek szerint az állami szektorban hirtelen megemelt fizetések nagy hatással voltak az importtevékenység fokozására, hiszen élelmiszertől az újgazdagok luxusautójáig gyakorlatilag mindent behozatalból fedez az ország. Ebből a mókuskerékből nagyon nehéz kimászni, hiszen a hazai ipar és mezőgazdaság nem képes a megnövekedett hazai fogyasztói szükségleteket fedezni.
Kérdés: meddig bírja szusszal az Orban-kabinet? Az előrehozott választások lehetséges forgatókönyve is bejöhetne, ha volna rá hajlandóság a parlamenti „háttérország” részéről. De ennek kevés a valószínűsége. A következő hat-nyolc hónapban macska-egér játékra számíthatunk, amikor egy-egy bizalmatlansági indítvánnyal az ellenzék megpróbálja ellehetetleníteni a kormányt. A taktika azonban nem lesz elegendő az előrehozott választások kikényszerítéséhez, mert ha idő előtt válnak meg képviselői mandátumuktól, akkor egyik párt politikusa sem jogosult a különleges nyugdíjra. Ez pedig önmagában elrettentő erő, hogy ne maguk alatt vágják el a fát.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a nagyszabású, 800 milliárd eurós terve, ami egy esetleges háború esetén az EU védelmi képességeinek megerősítésére szolgál.
Sok vállalkozó méltatlankodik, amikor a kormány minimálbért emel. A munkavállaló szempontjából viszont azon töprengtem el, egyáltalán mire elég ez a bér?
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.