HIRDETÉS

Makkay József

2017. május 19., 21:51

Kongresszusok és megvezetett közösségek

Egy dél-erdélyi település református templomában vettem részt a hétvégén keresztelőn. A lelkipásztor számára a baba látványa akkora újdonságnak számított, hogy sokáig lapozott ágendás könyvében, amíg a megfelelő liturgiai részhez ért. A szinte heti rendszerességgel a végső búcsút mondó paptól nem meglepő ez a pillanatnyi zavar, hiszen gyülekezetében 10–15 temetésre jut egy keresztelő. Az idős emberekkel megtöltött padsorok között a külföldi munkavállalásból és a más vidékről érkezett rokonság soraiban akadtak csak fiatalok, no meg a gyerekét keresztelő ifjú pár, ők szintén ez alkalomból tértek haza szülővárosukba.

A dél-erdélyi helyszínt tetszés szerint kicserélhetném a legtöbb, magyarok lakta erdélyi településre, vidékenként legfennebb az elhalálozások és a keresztelők száma közötti arány változna, mert léteznek falvak és városok, ahol még nem fogyunk ennyire drasztikusan.

Nem tudom, az RMDSZ-kongresszu­son beszélt-e valaki erről a mérhetetlen fogyásról és kilátástalanságról, ami ma az erdélyi magyarságot tartja fogságában. Annak alapján, amit híradásokból láttam és olvastam, nem. Jómagam már annyira unom az erdélyi magyar politikusok zömének mellébeszélését és öntömjénezését, hogy amennyiben lehetőségem van rá, elkerülöm ezen alkalmakat. Romániában ugyanis a politikus és a közember párhuzamos világokban él. A „modern demokráciák” világában máshol is ez a tendencia, nálunk azonban ez annyira kóros elváltozás, hogy ilyen téren a román és a magyar politikai elit között alig van különbség.

Ha nem így volna, akkor a százszámra kiüresedő falvak és kisvárosok letargikus hangulatából minden politikus okulhatna, és belátná, hogy az ország és benne az erdélyi magyar közösség rossz irányba halad.

Ha ismerné a közösség valós problémáit, akkor az RMDSZ-es magyar politikusnak sem az volna a legnagyobb baja, hogy házasodhat-e valamelyik szexuális kisebbség.

Vagy nem azon évődne, hogy a kormánypárt elnöke mellett szabad-e magyar himnuszt énekelni – miközben fél szemmel a közös kormányzás felé kacsintgat.

A nemrég megtartott Székely Kongresszuson hangzott el Csíkszeredában, hogy a több mint egy évszázada összehívott első ilyen nagygyűlés óta helyzetünk nem változott, megoldásra váró gondjaink nagyjából ma is ugyanazok, mint a Trianon utáni impériumváltást követően: autonómiánk nincs, az elvándorlás és az erdélyi magyarság fogyása megállíthatatlan.

Aki a közösség politikusaként nem ebből a három legsúlyosabb kihívásból indul ki, az maszatol, mellébeszél, ködösít, megvezeti szavazótáborát. Az csak pillanatnyi személyes érdekeit nézi, és nem törődik népének jövőjével. Ahogyan ma sok erdélyi magyar politikus teszi.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kádár Hanga 2017. november 28., kedd

Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái közül a novemberi sötétséget, a nehéz reggeli emésztést és a kormányt káromolva.

2017. november 28., kedd

Eskü és bilincs

Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2017. november 24., péntek

A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből tanult hazugságok alapján évszázadok alatt generációk nőttek és nőnek fel, ne csodálkozzunk, hogy szinte senki nem ért meg minket.

Borbély Zsolt Attila 2017. november 18., szombat

Veszélyben az erdélyiek szavazati joga?

Gyurcsány Ferencet aligha zavarja, hogy egyedül maradt, sőt, az aláírásgyűjtés felvezető szövegében ki is emeli: pártja az egyetlen politikai erő, amely szeretné megvonni a szavazati jogot a határon kívül élőktől.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2017. november 17., péntek

Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom kezdetleges politikai kultúrájában, a tűréshatárban, az önsanyargatásra való hajlamban rejtőzködhet.

2017. november 12., vasárnap

Stockholm-szindróma

Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. november 12., vasárnap

(Ny)elvtelenség

Rendkívül sajnálatos, hogy az RMDSZ úgy tesz, mintha kizárólagos hatásköre és kompetenciája lenne az erdélyi magyarok jogérvényesítése, és hogy ebbe sem más pártok, sem civil szervezetek nem „kontárkodhatnak” bele.

Makkay József , Mihály Csaba 2017. november 09., csütörtök

Kastélyturizmus, az elkallódó kincsesbánya

Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Soha nem volt pénz műemlékek, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat restauráltak, a mögé új múltat teremtettek. 

Makkay József 2017. november 03., péntek

A patás ördöggé előléptetett autonómia

A mindenkori romániai gyakorlat bizonyítja, hogy a kisebbségek számára a beolvadás az egyetlen kívánatos, járható út, és minden önrendelkezési törekvés az egységes és oszthatatlan román nemzetállam ellen elkövetett merényletnek számít. 

Kádár Hanga 2017. október 30., hétfő

Vilma és a kelendő jellem receptje

Vilma egyedül kezdte érezni magát. Népszerűbb szeretett volna lenni, de rájött, hogy ahhoz minimum tizenkilenc egyetemi képzést kellett volna megkezdenie, s egyet se befejeznie.

HIRDETÉS
Vélemény
Kádár Hanga: Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái ...

Somogyi Botond: A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből ...

Nánó Csaba: Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom ...

HIRDETÉS