HIRDETÉS
Amikor tavaly ősszel elkezdődtek az előkészületek az idei román centenáriumi ünnepségekre, többen megjósolták, hogy az erdélyi magyarság számára nehéz év lesz a 2018-as. Ma már minden nap bizonyosság rá, hogy politikai színezettől függetlenül a román pártok nem társnemzetként, hanem belső ellenségként tekintenek ránk, és ebben nincs lényegi különbség szociáldemokrata, liberális vagy más párt között. Ezen a hullámhosszon mozog a legtöbb állami intézmény is – elsősorban a romániai igazságszolgáltatás és az azt kiszolgáló különböző szervezetek.
Egy hét alatt három súlyos perben veszített az erdélyi magyarság. A kézdivásárhelyi terroristaperben elhíresült Beke István és Szőcs Zoltán ötéves börtönbüntetése egy félig-meddig felmentőnek számító elsőfokú ítélet után –bármiféle újabb terhelő bizonyítékok nélkül –nemcsak a büntetőeljárás lábbal tiprása, hanem egyértelműen az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja. Ebbe a vonalvezetésbe tartozik a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásának bírósági elutasítása, miután a restitúciós bizottság 2015-ben elvetette az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. A román állami intézmények lehetetlen működését mutatja az a tény is, hogy az épületet a bukaresti kormány 2008-ban kormányrendelettel visszaszolgáltatta, amit a parlament később törvényerőre emelt. Ennek ellenére a természetbeni visszaszolgáltatást nem sikerül végrehajtani, most pedig a bíróság nulláz le egy érvényes román törvényt. Ki érti ezt?
Hasonlóan abszurd bírósági döntés Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseitől elvett 9300 hektárnyi erdő Maros megyében, miután a kommunizmus idején elkobzott vagyont szintén bírósági döntés nyomán adták vissza a családnak 2007-ben. A hazai jogrend sokadik megcsúfolása, hogy a giurgiui bíróság egy 1952-es koncepciós perre hivatkozva hozta meg az újraállamosításról szóló döntését.
Ha mindezeket a bírósági ítéleteket fűzérbe szedjük, nehezen érthető, hogy miért tüntetnek országszerte a „független”bíróság mellett. Van független igazságszolgáltatás Romániában? Vajon mitől független? A szakmai hozzáértéstől, a tisztességtől, a tények reális feltárásától? Vajon a döntést meghozó giurgiui bíró magától ennyire hülye és félművelt, vagy a sztálinista időkhöz hasonlóan forró dróton rángatják egy központból?
Ha ma is létezik ilyen központ, akkor nem tudni pontosan, hol és kinek a hatáskörébe tartozik, de egy dolog bizonyos: függetlenül a gazda kilététől, az ostor legtöbbször az erdélyi magyarságon csattan. És ebben aligha van jelentősége annak, hogy éppen ki áll a DNA vagy a legfelsőbb ügyészség élén.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
