A román labdarúgó-válogatott két nemzetközi selejtezőjén, a spanyolokkal és a máltaiakkal lejátszott dél-romániai meccseken, ismét elszabadult a pokol. Sokan üvöltötték tele torokból: kifelé a magyarokkal Romániából! A többi szlogent le sem írom, mert azok nem tűrnek nyomdafestéket.
A román szurkolói hozzáállás ismerős, nem először és nem utoljára fordul elő. Most azonban azért tűnt „szokatlannak”, mert egyik meccs sem kötődött a magyarokhoz vagy Magyarországhoz. De egyesek hozták a formájukat annak ellenére, hogy a román rendezők hangosbemondókon próbálták jobb belátásra bírni a magából kikelt szurkolótábort. Nyilván attól tartva, hogy a rasszista, magyarellenes kijelentések büntetéseket hozhatnak a következő meccsre vagy meccsekre.
Miközben Bölöni Lászlótól kezdve jóérzésű román emberekig többen is elítélték a szurkolói epeömlést, úgy tűnik, az évtizedek óta folyamatos magyarellenesség ismét egyre hangsúlyosabb. Ami nemcsak a stadionok jellegzetessége – arra könnyen rá lehetne fogni, hogy a focidrukkerek keményebb magja mindig is elvakult hangnemben szurkolt –, hanem az internetes felületek és a közélet tükörképe is egyben. Elég, ha szétnézünk a román pártok háza táján. A volt államfő, Traian Băsescu törpepártjának frontemberei például minden lehetséges alkalmat megragadnak, amivel a magyar autonómiatörekvésekbe vagy a magyarságba bele lehet rúgni. De a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna sem áll túl messze e hangnemtől. Szerinte Romániának túl kell lépnie az etnikai megosztottságon azzal, hogy minden nemzetiség a sajátjaira szavaz, mert egy civilizált, modern és kiművelt Romániában az etnikai kérdésnek már meghaladottnak kellene lennie. A magyar felmenőkkel rendelkező, de románná vált pártvezető kijelentése több szempontból is abszurd. Hogy csak egyet említsek: Románia sem nem civilizált, sem nem modern, sem nem kiművelt. Így aztán miben reménykedhetne egy erdélyi magyar, ha eleve román pártok képviselőire adná voksát?
Egyértelmű, hogy Románia minden lehetőséget el akar játszani a magyarokkal történő békés együttélés tárházából. Immár az államot és a többségi állampolgárt is ugyanaz a vágy vezérli: tűnjünk el az országból, és mindent hagyjunk hátra nekik. Ne is halljanak magyar szót, szóba se kerüljön a magyar autonómia vagy bármiféle magyar törekvés. A többség a homogén román nemzetállamban látja az egyetlen lehetséges megoldást, ahol csak olyan „magyarok” elfogadottak, mint Dan Barna és társai vagy a szász múltját megtagadó Klaus Johannis.
Közben a mindenkori többségi román hatalom és az azt helyzetbe hozó szavazóréteg egy dolgot felejt el: annyira túlfeszítik a húrt, hogy az egyszer elpattan. És épp az ellenkezőjét érik el annak, mint amire sóvárognak. Mert elsősorban nem a magyarok elégelték meg a sovén, magyarellenes szólamokkal leplezett harminc évnyi gazdasági és társadalmi államcsődöt, hanem az a sok milliónyi román, aki faképnél hagyta saját országát. És az exodus megállíthatatlanul folytatódik, ami előrevetíti azt a román szempontból egyáltalán nem biztató jövőt, amikor országuk előbb-utóbb önmagától szétesik.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a nagyszabású, 800 milliárd eurós terve, ami egy esetleges háború esetén az EU védelmi képességeinek megerősítésére szolgál.
Sok vállalkozó méltatlankodik, amikor a kormány minimálbért emel. A munkavállaló szempontjából viszont azon töprengtem el, egyáltalán mire elég ez a bér?
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök ...
Rearm Europe, újrafegyverkezés Európában: ezt a nevet viseli Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.