Nem újdonság, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét ismét ízeire szedte a román média. Minden évben van valami kapaszkodójuk, a szövegkörnyezetéből kiragadott egy-egy mondat, amit felfújhatnak, amire olyan teóriákat építhetnek, hogy a magyar kormány és annak vezetője románellenes húrokat penget. Idén ilyen volt a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint a magyarok számára nem ünnep a román centenárium.
Magában a kijelentésben azonban semmi új nincs. Orbán Viktor ugyanazt mondja, mint pártállástól függetlenül a legtöbb erdélyi magyar politikus: nincs mit ünnepelnünk, főleg olyan körülmények között, amikor nemcsak verbálisan támadják napi rendszerességgel az erdélyi magyarságot, hanem közigazgatási, bírósági és minden egyéb módon. Ha a fennhangon minden magyar közéleti személyt bíráló, rugdosó román politikusok, újságírók és egyéb közvélemény-formálók rövid időre a bőrünkbe bújnának, átérezhetnék az erdélyi magyar közösség elmúlt száz évét, amelyből a négyévnyi, észak-erdélyi és székelyföldi kis magyar világot leszámítva soha nem volt a magyarság számára kedvező élethelyzet. Az eltelt száz évünk folyamatos harcokról szólt, amikor kiépített nyelvi, kulturális és gazdasági hídfőállásainkat bevették, lerombolták, újjáépítésüket pedig minden lehetséges módon akadályozzák.
Most új élethelyzetbe lépett az erdélyi magyarság. A magyar állam megnövekedett gazdasági ereje minden eddiginél nagyobb támogatási rendszer kiépítését tette lehetővé. Erről szólt a miniszterelnöki beszéd is, amikor Kárpát-medencei fejlesztésekben gondolkodva Orbán Viktor minden utódállambeli magyarnak azt üzente, maradjon helyben, tervezze meg az életét Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken vagy Kárpátalján, mert a magyar állam minden lehetséges módon figyel rá.
Ez tiszta, egyértelmű beszéd. Orbán nem vesz el egy lejt sem a román nemzettől, de azzal, hogy sokmilliárd forintot ad az erdélyi magyarság boldogulására, nagy erővel támogatja Erdélynek, mint régiónak a fejlődését, az itteni közös jövőépítést. Amelynek részesei a románok is, mert nem lakunk egymástól elválasztva, légüres térben.
Hála Istennek, vannak román elemzők, akik átlátnak a nagyromán sovinizmus szitáján, és bátran kijelentik: az, amit Orbán akar, nemcsak a magyaroknak, hanem a románoknak is jó. Igaz, ezek még kisebbségben vannak, de éppen az Európai Unió abszurd és felelőtlen migránspolitikájával harcban álló magyar kormány iránti szimpátia lehet a közös kapcsolódási alap, amely előbb-utóbb ráébreszti a románságot is, hogy a Kárpát-medencében vagy közös román–magyar–szlovák–szerb jövő lesz, vagy iszlám.
Lehet választani.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.