Orbán Viktor e heti erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szemben táplált ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket – sőt adott esetben újabbakat találjanak ki. No persze a többségük számára semmiféle apropó nem hiányzik a budapesti nemzeti kormány, általában pedig a magyarok ócsárlásához, jön az menetrendszerűen magától is. A magyar kormányfő erdélyi jelenléte azonban önmagában beindítja a magyarellenes reflexeket, akárcsak a bizonyos négylábú esetében a másfajta ingert.
Román politikusok és megmondóemberek alapvető hozzáállása az, hogy jöhet a világ bármelyik külföldi közméltósága az országba, keresztül-kasul bejárhatja Romániát, kivéve, ha magyarországiról van szó. Látogasson Erdélybe államelnök, kormányfő, miniszter vagy államtitkár, ha magyar, akkor sokan egyfajta revíziós és hódító szándékot, Románia egységével, területi épségével szembeni aknamunkát vélnek a látogatás mögött. Nem számít, hogy kevesebb gyakorisággal ugyan, de időnként azért a bukaresti közméltóságok, kormányzati illetékesek is fel-felkeresik a Románia határain túl élő honfitársaikat, éljenek azok őshonos, avagy kivándorolt kisebbségiként. Azt pedig tudjuk jól, hogy Traian Băsescu államelnökként tett moldovai látogatásai voltak csak igazán a leplezetlen területszerzési szándék megnyilvánulásai, a nagyromán revízió gátlástalan kifejezése. Az egykori hajóskapitány soha nem rejtette véka alá, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését tekinti Bukarest első számú politikai prioritásának. Ez azonban nem számít, mert a románok szemében akkor is a magyarok a revizionisták, ha Budapest többször leszögezte már: nem támaszt területi igényeket szomszédaival szemben, beleértve Romániát.
Ilyenkor, választások közeledtével még hangsúlyosabbá válik a románok Orbán-fóbiája, olyannyira, hogy számos bukaresti párt és politikus kampánya homlokterébe, legfőbb üzenetei közé emeli a magyarkérdést. És mindehhez természetesen hozzátartozik, hogy a lehető legkedvezőtlenebb színben, Románia ellenségeként tüntetik fel a magyar miniszterelnököt. Azonban még a legvadabb román nacionalisták és magyarellenesek viszonyulása mögött is hatalmas adag kétszínűség rejtőzik, többségük ugyanis kimondva-kimondatlanul nagy vonalakban egyetért Orbán Viktor politikájával. Azzal is, ahogyan szembehelyezkedik a brüsszeli bürokratafelfogással, az EU és a legtöbb nyugat-európai tagállam bevándorláspolitikájával, sőt még azt is helyeslik, ahogyan a budapesti kormány támogatja a külhoni magyarokat, kiállva jogaikért. Nem egy román politikus ismerte már el háttérbeszélgetések alkalmával – vagy akár nyíltan is –, hogy modellnek, követendő példának tekinti a budapesti nemzetpolitikát, amelyet Bukarestnek is alkalmaznia kellene a határon túli románok érdekében.
Sajnos azonban Románia még mindig ott tart, hogy a politikai haszonszerzés, a szavazatvadászat tekintetében többet hoz a konyhára a magyarveszéllyel való riogatás, mint a kisebbségi jogok szavatolásának előmozdítása. Holott ideje lenne belátni, hogy a magyar nemzetpolitika, az Erdélybe irányuló támogatások, a Budapest által szorgalmazott közép-európai összefogás nem Románia ellen irányul, hanem éppenséggel átvállal feladatokat a román államtól, és az ország javára válik. Éppen ezért le kellene számolni a magyarokhoz fűződő ellenségképekkel, és nekilátni végre a mindkét fél érdekét szolgáló együttműködésnek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.