HIRDETÉS
Az emberek elvek, erkölcsi értékrendek, esetleg szimpátiák mentén szövetkeznek. Jól talált egymással Hitler és Mussolini, de elképzelhetetlen lett volna – az utókor szerencséjére –, hogy Roosevelttel vagy Churchillel szövetkezzenek. E felállásban a kétkulacsos Sztálin nem jön számításba, hiszen ő hatalmának és hadseregének ereje miatt került a képbe. Egyébként mindenki utálta.
Nos, valahogy
így vagyok a húsvéti nyuszival és a tojással is. Hogyan került a kettő egymás mellé? A nyuszi leugrik, a tojás meg legurul. De ennél is fontosabb, hogy minden biológiai szabálynak és a józan észnek is ellentmond a nyuszi meg a tojás szövetsége.
Mert mi a nyúl? Egy emlős, amelyik eleven utódokat hoz világra, és azokat tejjel táplálja. És mi a tojás? Tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta. A nyuszi meg nem tojásból kel ki.
Azért is furcsa a helyzet, mert nekem gyerekkoromban fényes nappal az utcán a tojásaimat lopták el a cigány lurkók. Nem a nyulamat. Arról a tojásrablók nem is kérdeztek. Aztán locsoláskor sem nyulat adnak a szélesen vigyorgó és a sok kölnitől illatozó nénik. Hanem tojást. Vagy pénzt. A jókedvű locsolót pedig süteménnyel és – ha elég nagy már – pálinkával kínálják. Nem fülessel. Egy idő után már süti és ital egyre megy – de ezért sem a nyúl a hibás. Inkább a tojás…
Locsoló kis kertész legény legyen a talpán, aki megérti az összefüggést nyuszi és tojás között. A kettő közötti hasonlóság legfeljebb annyi, hogy a tojást is, a nyulat is megesszük. Már aki… Mégis úgy érzem, fontos tisztázni a kettő viszonyát. Ennek leginkább az ad aktualitást, hogy a nyúl legalább annyira idegenül mozog a tojások világában, mint egy muzulmán a keresztény Európában. Addig nincs gond, míg a tojás (alkalomadtán a nyúl) nem robban. De mi lesz, ha mégis…? Ez itt a kérdés!
Most jövök rá, nem túl szerencsés ilyen elméleti kérdéseken töprengeni. Egyik kérdés hozza a másikat maga után. Például itt van húsvét környékén egy másik kérdés: Kolumbusz tojása. Ebben legalább nincs nyúl. De mi köze egy új világokat felfedező szakállas marcona tengerésznek a törékeny tojáshoz? Meg a húsvéthoz? Gyakorlatilag semmi. Annyi történt, hogy Kolumbusz nem a csizmát csapta az asztalra, hanem egy tojást. Azt is óvatosan, hogy csak picit horpadjon be az alja. A kétkedők eszüket vesztették, a felfedező bölcsen mosolygott, a viharverte tengerészek sóhajtoztak: hja, így könnyű! A tojás megállt az asztalon, Kolumbusz a saját lábán, a többi már történelem.
Nem hibbantam bele a húsvéti készülődésbe. Vagy – ahogyan ebből az okos írásból is kitűnik – nem mutatom. Mondhatják azt, hogy jobb dolgom is lehetett volna, mint a nyusziról és a tojásról írni, még ha ilyenkor ünnep tájékán ez létfontosságú kérdés is. Egyébként teljesen igazuk van, ha nem értik. Néha én sem értem magam…
Mindazonáltal
mégsem hagy nyugodni a kérdés: mi volt előbb, a tojás vagy a nyúl?
Tudom, ahogyan a Kolumbusz esete a tojással is világosan megmutatja, utólag könnyű bármit megtenni. Legalábbis elméletben. De kérdem én: hova lettek a világból az igazság húsvéti nyuszikái?
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
