HIRDETÉS
Amikor legutóbb Felvidéken jártam, meglepett, hogy a magyar kulturális örökség részeként számon tartott pozsonyi, komáromi, dunaszerdahelyi, párkányi vagy a kassai műemléképületeket gyönyörűen felújították. Arról persze lehet vitatkozni, hogy az egykori magyar koronázó város, Pozsony műemléképületein nem jelenik meg sehol magyar felirat. De már az vendégmarasztaló turisztikai látvány, hogy a magyar múlt kiemelkedő ingatlanjait önkormányzati és gyakran szlovák állami pénzből újítják fel eredeti szépségében. Ez tetten érhető vidéki kúriák és kastélyok restaurálásában is, így nem véletlen, hogy a turizmus előkelő helyet foglal el Szlovákia gazdasági bevételeiben.
Ha a felvidéki trendekkel próbálom összehasonlítani az erdélyit, a különbség ég és föld. Erdélyben mind az állami, mind az önkormányzati törekvés hiányzik ahhoz, hogy a nem román múltú épületeket restaurálják. Mivel több évszázados múltú román épület alig akad, nem véletlen, ha a magyar és német örökség fennmaradt darabjait az enyészetre bízták. A mintegy hatszáz erdélyi kastélynak és kúriának a sorsa főként ezért kérdéses. Ha történetesen van egy tőkeerős örökös, aki fantáziát lát az ingatlan turisztikai vagy egyéb célú hasznosításában, ott a kérdés megoldott, az esetek többségében azonban az ingatlanok jövője bizonytalan.
Ennek a hatalmas épített örökségnek a megmentésére minden civil kezdeményezés dicséretes, önmagában azonban kevés. Ennél jóval több, országos szemléletváltásra lenne szükség. Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Így soha nem volt pénz műemlékek, várak, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat mégis restauráltak, a mögé dákoromán kontinuitáselméletből gyártott múlt született.
Nem kis mértékben a biztonsági megfontolásokból növekvő kelet-európai turizmus hozományából – Erdély révén – Románia is sokat nyerhetne, ha országos program keretében gondolnák újra az épített örökség megmentését. Ehhez mindenekelőtt szemléletváltásra és pénzre lenne szükség. A civilszervezetek által feltérképezett értékes ingatlanok megfelelő képviselete már az erdélyi magyar politikusok feladata volna, akik jó diplomáciával meggyőzhetnék a mindenkori kormánypártokat, hogy ebből az országnak származhatna komoly turisztikai bevétele.
A szlovák politikusok semmivel sem szeretik jobban a magyarokat, mint a románok, ott mégis megszületett ez a szemléletváltás. Ha mindez Erdély viszonylatában is összejönne, a hatszáz erdélyi kastély többsége igazi turisztikai kincsesbányát jelenthetne az ország számára.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
