HIRDETÉS
Botrányos, hogy a centenárium évében ismeretlen háttérszereplők ilyen szinten járatják le Romániát – mondták többen is a TVR 1 közszolgálati csatorna egyik kerekasztal-beszélgetésében részt vevő elemzők az augusztus 10-i diaszpóratüntetés kapcsán. Mint ismeretes, a csendőrség túlzott könnygázhasználata miatt a mintegy négyszáz sérült ügyében az ügyészség vizsgálódik, a bűnvádi eljárással párhuzamosan azonban egyre több összeesküvés-elmélet is napvilágot lát arról, vajon kik állhatnak a bányászjárások idejére emlékeztető összetűzések hátterében. Ideológiai beállítottságuktól függően a különböző bukaresti tévécsatornák meghívottjai többnyire egy dologban értenek egyet: a zavargások mögött kidolgozott forgatókönyv állt.
Mindez aligha okozhat meglepetést a rendszerváltás óta eltelt három évtizede itthon élők körében. Románia működése amúgy is sok szempontból talány, és ha ehhez hozzávesszük azt az egyre gyakrabban leírt információt, hogy a romániai titkosszolgálatok emberállománya és támogatása az ország lakosságának számarányához képest a legmagasabb az Európai Unió tagországai között, akkor máris közelebb kerülünk sok rejtély forrásához.
Nem egy közéleti ember állítja, hogy amit szemlélőként az igazságszolgáltatás körüli harcban, a kormánypártok és az ellenzék, illetve az államfő és a kormány közötti háborúskodásban látunk, az igazából a különböző érdekcsoportokat behálózó titkosszolgálatok háborúja. Amibe értelemszerűen belefolynak különböző nemzetközi érdekek. Elsősorban az amerikai, hiszen geostratégiai szempontból az Egyesült Államoknak ma kiemelten fontos a romániai hídfő kiépítése az Oroszországgal történő izmozásban. Nehéz tehát eligazodni e sokkismeretlenes egyenleten, ahol valójában semmi sem az, aminek látszik.
E hatalmi játszmáknak elsősorban az igazságszolgáltatás vált az áldozatává, amikor kiderült: a sokat hangoztatott korrupció elleni harcban olyan életveszélyes összefonódások jöttek létre az államfő által ellenőrzött Román Hírszerző Szolgálat és az ügyészségek között, ami megkérdőjelezheti az utóbbi évtized teljes bűnüldözésének a demokratikus voltát. Különböző titkos paktumok formájában a szekrényből hetente kieső csontvázak még azokat is elgondolkoztatják, akik szentül hittek abban, hogy az országban a kevés példásan működő intézmény közül az egyik a korrupcióellenes ügyosztály.
Ebből egy fontos tanulság vonható le: a százéves Romániát bomlasztó számtalan érdekellentét ideig-óráig ugyan ellenőrzés alatt tartható az ország büdzséjét egyre jobban megfejő titkosszolgálatokkal, de erre tartós jövőt építeni illúzió.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
