Nem csupán a kommunista diktatúra hazugságokra épült szörnyűségei, hanem a bukását eredményező rendszerváltás óta eltelt harminc év demokráciája is megtanított bennünket, hogy a politikában más szabályok érvényesek, mint a „való világban”. A hétköznapi embereket mondhatni más érzelmek hajtják, ők hajlamosak – és képesek – az életre szóló szerelemre, de a haragra is. Ha valaki megsért bennünket, és nem kér bocsánatot, még csak hajlandóságot sem mutat a megbánásra, örök életre megmaradhat a lelkünkben a tüske. A politika azonban nem az érzelmek, hanem az érdekek vezérelte művészet, ahol csak rövid ideig van helye a sértődöttségnek, annak is csak amolyan politikaimarketing-célból, örökharagnak pedig nincs helye. Nem is lehet, hiszen a mai politikai ellenfelek holnap szövetségesekké válhatnak, közösen kormányozhatnak, sőt akár azonos pártba kerülve dolgozhatnak a szavazatokért. Ebben a közegben tehát a harag látszólagos, de legalábbis mulandó, az ellenérzés pedig viszonylagos.
Nem csoda, hogy
az RMDSZ elnöke már nem haragszik a román államfőre. Kelemen Hunor ismét tanújelét adta annak, hogy elengedte Klaus Iohannis Erdély vélelmezett kiárusításáról megfogalmazott vádaskodásait.
Emlékszünk, arról a tavaly áprilisi kirohanásról van szó, amelynek során az elnök egyenesen azt vetette a román szociáldemokraták (PSD) szemére, hogy azért harcolnak a parlament „titkos irodáiban”, hogy Erdélyt átengedjék a magyaroknak, mégpedig az RMDSZ-nek nyújtott segítséggel, a területi önrendelkezésre vonatkozó autonómiastatútum tervezetének hallgatólagos elfogadásával. Sőt Iohannis egyúttal azt állította, titkos megállapodás létezik erről a román ellenzéki alakulat és Orbán Viktor magyar kormányfő között. Nincs ezen mit szépíteni, elmondták, leírták ezt már mások is: Románia hivatalban lévő elnöke a lehető legsúlyosabb, a nemzetbiztonságot érintő váddal, a hazaárulással és az ország feldarabolásának kísérletével illetett két parlamenti pártot, valamint egy szomszédos országot annak miniszterelnökével az élen. Eme légből kapott állítás miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ötezer lejre bírságolta Iohannist, a román főügyészség pedig megerősítette, hogy az államfő nyilatkozata kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, ám nem indít ellene bűnvádi eljárást, mivel a nyomozó hatóság szerint a kijelentés nem ütközik a Btk. vonatkozó előírásába.
Kelemen Hunor politikusként megteheti, hogy szemet huny a történtek fölött, és a PNL–PSD közötti „politikai csatározás részének” tudja be az államelnök kijelentéseit. A tavaly decemberi választások nyomán Iohannis bábáskodásával létrejött jobbközép koalíciót alkotó politikai alakulat vezetőjeként az RMDSZ vezetője értésre adhatja, hogy a hatalomgyakorlás a román–magyar politikai együttműködés érdekében átlép eme szomorú fejezet fölött. Meggyőződéssel állapítva meg, hogy az államfő tudta: semmiféle titkos szövetkezés nem létezett Erdély „elrablásáról”.
Ennek az országnak a nempolitikus polgárai – nemzetiségtől függetlenül – azonban nem nézhetik el az államfő nyilvánvaló hazudozását, ezt a népbutító, félrevezető manőverét, amellyel pártok és egy népcsoport ellen uszított.
Fröcsögve, gyűlölködve. Elég csak visszanézni a híres felvételt. Nem feledhetik és nem bocsáthatják meg, hogy saját és pártja politikai érdekeiért nem riadt vissza a polgárháború, államközi konfliktus kockáztatásától. Iohannis soha nem lesz képes szabadulni ettől a szégyentől, akárcsak Iliescu a fekete március, a bányászjárás felelősségétől.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.