Alig kezdődött el a koronavírus-járvány miatt egy évet halasztott foci Európa-bajnokság, máris diplomáciai botrányoktól, drámáktól, meglepetésektől hangos a sajtó. Amúgy meg mintha időutazás részesei lennénk, hiszen a 2021-ben tartandó esemény a 2020-as labdarúgó Eb néven zajlik. Ahogyan az idei olimpia is a tavalyi lesz. Elég tudathasadásos állapot, de a szurkolóknak hiányzott a foci, a játékosoknak a közönség. Gondok azonban adódnak, nem is kevés.
A kisebb problémák közé tartozik, hogy Bukarestben elázott a stadion, ezt akár a kiszámíthatatlan időjárásra is foghatjuk. Ám az ukránoknak az Oroszország-ellenes tüntetéseken is használt Dicsőség a hősöknek című mezfeliratát az UEFA abszolút politikai jellegűnek találta, így azt – bizonyára Putyin elvtárs hathatós közbejárására – el kellett távolítaniuk.
Ugyancsak a trikókkal gyűlt meg a bajuk az észak-macedónoknak is: ők szimplán Macedóniát írtak mezükre, amit viszont a görögök nem vettek jó néven.
Persze e történeteknek nincs sok közük a sporthoz, annál több van annak, ami a dán Christian Eriksennel történt a finnek elleni mérkőzésen. A kiváló középpályás az összecsapás 43. percében összeesett, és mozdulatlanul feküdt a fűben. Játékostársai sírva álltak falat köréje, hogy a kíváncsi szemek elől eltakarják eszméletlen kollégájukat. Komolynak tűnt a baj, bő tíz percig tartott az újjáélesztése, de Eriksen Isten akaratából és az orvosoknak köszönhetően túlélte a szívmegállást. A kórházból már volt ereje üzenni a csapatnak, hogy folytassák a játékot. Hogy mi okozta egy 29 éves élsportolónál az infarktust, azt majd a szakemberek derítik ki. Lehet gyártani összeesküvés-elméleteket, miszerint a focista esetleg tiltott szereket használt, de olvastam már ennél bődületesebb marhaságot is. E szerint a dán labdarúgót nemrég oltották be koronavírus elleni vakcinával, ez okozhatta a tragédiát. Erre az elmebeteg állításra nem is érdemes több szót vesztegetni. Talán annyit, hogy állítólag a dán játékos nem is volt beoltva, a betegségen már régebben könnyedén túlesett. Akárhogy is legyen, Eriksen túlélte, még ha valószínűsíthető is, hogy többet nem látjuk focistaként kifutni a gyepre. Ebben az esetben nem is ez a lényeg, hanem a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás, ami életet mentett.
és a kameruni származású játékos sajnos nem élte túl a szívstopot.
Nem állítom, hogy Koppenhágában vagy bárhol a civilizált világban Ekeng életben maradt volna. De az biztos, hogy nagyobb esélye lett volna rá. Ugyanis a két világ – az amatőr és a profi – közötti áthághatatlan szakadék nem csak a fociban mutatkozik meg.
A bukaresti történetre elejétől végéig a fejetlenség, a hivatástudat, a szakszerű beavatkozás teljes hiánya volt jellemző. A szerencsétlen afrikai labdarúgót addig tologatták ide-oda (nem csak képletesen), amíg gyakorlatilag nem maradt idő a megmentéséhez. Nem beszélve arról, hogy az életmentéshez eszközök sem álltak a rendelkezésre. Eriksent perceken belül elkezdték újraéleszteni hozzáértő orvosok, Bukarestben a mentőorvos az autó árnyékéban szurkolt és cigarettázott. Mire észhez tért, már késő volt. A dán futballistával történt szívszorító esemény döbbenetére még rátett egy lapáttal az M4 sportcsatorna szakkommentátora: Bognár György a következőket merte mondani (ha nem hallom, tán el sem hiszem): „Engem már nem is Eriksen állapota aggaszt, hanem hogy miként lehetnek ilyen szinten döntésképtelenek… Nem értem, miért kell ehhez negyedóra, teszetosza népség”. Ezt fejtegette a volt labdarúgó, amíg az orvosok Eriksen életéért küzdöttek. Ilyen együttérzést hiányoló, vérlázító megnyilvánulásnak nincs helye a sportban. Reméljük, a torna nagyobb megrázkódtatások nélkül folytatódik, ilyenfajta bognárok aranyköpései nélkül…
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.