Makkay József

2022. szeptember 02., 10:30

Hol jobb? Itthon vagy külföldön?

Amikor azt kérdeztem egy idős mesterembertől, van-e, aki szakmáját továbbvigye, kedvetlenül legyintett: ,,ugyan kérem, a mai fiatalok nem szeretnek dolgozni! Mindenki sok pénzt akar kevés munkával. Elmennek külföldre hányódni, mert azt gondolják, ott kolbászból fonják a kerítést.” Gyakran találkozom a hazai munkaerőpiac súlyos gondjait magyarázó hasonló véleményekkel, amelyek jól mutatják, hogy a legtöbb szakmában mekkora az utánpótlás hiánya.

Nem ismerek olyan vállalkozót, aki ne küszködne munkaerőhiánnyal.

A mezőgazdaságban lehetetlen napszámost találni, ezért a gazdák jórészt csak olyasmit termelnek, ami teljesen gépesíthető a vetéstől a betakarításig. De nincsenek jobb helyzetben a gazdaság más területei sem, hiszen mindenhol nagy az emberhiány. Kivételt talán az állami és önkormányzati állások képeznek, ahol a közhiedelem szerint nagy fizetésért keveset kell dolgozni. A romániai munkaerőpiac abszurditása ez: sok ember számára az állami állás jóval nagyobb biztonságot jelent, mint a magáncégek, ahonnan szükség esetén elbocsájtják, vagy levonják a fizetését, ha rosszul dolgozik.
A napokban egy kolozsvári áruházban vásároltam, amikor gyanússá vált, hogy a pénztáros az egyik terméket kétszer ütötte be a gépbe. Szóltam, hogy hibázott, de némán nézett rám és valamit érthetetlenül motyogott. Hirtelen arra gondoltam, hogy külföldi vendégmunkás, aki nem beszél románul, mert erre is egyre több példa van a nagy bevásárlóközpontokban. Az ő esete azonban más volt. A fiatal hölgy rámutatott egy aprócska feliratra a kasszagép mellett, amin ez állt: süketnéma vagyok. Elnézést kértem, és a bevásárlószekérrel átmentem az ügyfélszolgálatra, ahol rendeztük a hibát. Méltatlankodásomra, hogy a sérült hölgyet miért nem olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol nem alapfeltétel az emberek közötti kommunikáció, az ügyfélszolgálatis alkalmazott széttárta a kezét:

akkora hiány van alkalmazottakból, hogy szellemileg sérült embereket is foglalkoztatnak hasonló munkakörökben, ennek mi isszuk a levét, mert a pénztár után nálunk alakul ki a második sor”.

Jó kérdés, hogy a külföldön dolgozó több millió romániai munkavállaló miért nem hajlandó itthon maradni, illetve a legtöbb pályakezdő fiatalnak miért az első gondolata az, hogy elmenjen az országból. A válasz nyilván a hazai keresetekkel magyarázható. A fiatalok kezdő bére a legtöbb cégnél olyan alacsony, hogy nem hajlandók szüleik és nagyszüleik példáját követve évekig, évtizedekig dolgozni, amíg valamennyi pénzt meg tudnak spórolni beruházásra. Úgy gondolják, a külföldi munkavállalás jelenti a varázspálcát. A németországi, nagy-britanniai vagy olaszországi bérek valóban magasabbak az erdélyinél, de a megélhetés költsége is jóval többe kerül, így ha az embernek semmije sincs, Nyugat-Európában is nehéz az indulás. A divattá vált elvándorlást azonban nehéz észérvekkel ellensúlyozni, hiszen a boldogulását külföldön kereső fiatalnak mindig vannak ,,pozitív” példái a környezetéből – a szomszéd utcából vagy településről –, akiknek sikerült: drága autóval és sok pénzzel tértek haza. Az sem gond, ha többen élnek egy-egy munkásszálláson, vagy bérelt szobában összezsúfolódva, szemben az itthoni szülői ház kényelmével.

Az erdélyi vállalkozók közben külföldi munkaerő-behozatalra kényszerülnek olyan ázsiai országokból, ahonnan a romániai fizetésekért is eljönnek az emberek.

Azonban ez a változat sem fenékig tejföl, hiszen a járulékos költségek felpumpálják a munkaerő árát, de gond a kommunikáció és a megfelelő szaktudás hiánya is. Ám legalább van kivel dolgozni, különben sok céget be kellene zárni. Kérdés, hogy a Keletről érkezők mennyi ideig maradnak Romániában, hiszen számos olyan esetről tudok, amikor a szerződéssel itt dolgozó Sri Lanka-i munkások az éj leple alatt átszöktek Magyarországra, majd Nyugat-Európába. A schengeni határzár feloldásával ez még inkább jellemző gyakorlat lesz.
Tapasztalatom szerint azok vannak szerencsés helyzetben, akiknek családi vállalkozásként sikerül felépíteni és működtetni egy-egy céget a családtagok bevonásával. Akik a mezőgazdaságban akarnak talpon maradni, azok számára szinte ez az egyetlen járható út, de más területen is egyre többen próbálkoznak. A családi vállalkozás bevétele és haszna a családban marad hosszabb távon is biztos megélhetést nyújtva a gyerekek számára. A siker titka, hogy a szülőknek sikerüljön meggyőzni csemetéjüket, hogy sokkal jobb itthon, mint idegenben.

0 HOZZÁSZÓLÁS

Vélemény

Rostás Szabolcs • 2022. augusztus 27., szombat

Gyenge, tehetetlen állam

Sokan felkapták a fejüket tavaly októberben Klaus Iohannis elnök szavain, miszerint „a román állam kudarcot vallott a polgárainak védelmére vonatkozó alapvető küldetése teljesítésében”.

Vélemény

Somogyi Botond • 2022. július 24., vasárnap

Nyugat-Európában fogalmuk sincs az elszenvedett jogsértéseinkről

A nyugat-európai politikus meg van győződve arról, hogy amennyiben Romániában kisebbségellenes jogsértéseket észlelünk, akkor azt a román állam megtorolja. Az meg sem fordul a fejében, hogy sokszor éppen az államot képviselő prefektus a jogsértő.

Vélemény

Makkay József • 2022. július 18., hétfő

Görög lecke a magyarok elfogadásáról

A bukaresti utas nehezen értette meg, hogyha a görögországi sétahajón a román utazóközönség mellett néhány magyar is akad, miért csendül fel mindegyre magyar dal is. Romániában ez nem szokás, ezért lepődtek meg többen is a hajón.

Vélemény

Sütő Éva • 2022. július 16., szombat

Istenkeresés, ünnepek és lélekszigetek

Akik nem a pénz működtette világ rabszolgái, azok a búcsújáró helyeken még keresik az Úr lábnyomait, és lehet, neki köszönhetően tart még a szüntelen áldozat is a keresztény világban. Az ünnepek arra hivatottak, hogy a közösséget összekovácsolják.

Vélemény

Sütő Éva • 2022. július 09., szombat

Mi rejtőzik a hippokratészi eskü mögött?

Ki tudna olyan esetet említeni a hazai egészségügyben, közszférában vagy bármilyen területen, ahol ha kárt okozott vagy emberéletet követelt a hozzá nem értés vagy a szélhámosság, annak komoly jogi következményei lettek volna?

Vélemény

Makkay József • 2022. június 26., vasárnap

Új kezdet ígérete Dél-Erdélyben

A dévai Szent László Alapítvány történelmi emlékparkot szeretne kialakítani Ópiskin. Ottjártamkor a híres piski csárda romos falainak megmentésén dolgozott a székelyföldi csapat. Az újjáépített csárda szerves része lesz a kéthektáros történelmi parknak.

Vélemény

Borbély Zsolt Attila • 2022. június 20., hétfő

A Jobbik történetének dicstelen végjátéka – a Jakab-féle krumplilóbáló politikai színház kétélű fegyvernek bizonyult

Jakab Péter lemondott a Jobbik elnöki posztjáról. Sajtóértesülések szerint már a nemrégiben lezajlott kongresszuson is csak úgy tudott többséget szerezni, hogy a párttársa, Földi István összehozott néhány alapszervezetet, amelyek őt támogatták.

Vélemény

Rostás Szabolcs • 2022. június 18., szombat

Válságban is nyerészkedők

Politológusok Orbán-fóbiától vezérelve fejtegetik: „nem járható út a budapesti kormány ársapkája. Képtelenek alátámasztani, ugyan mitől „jobb” a romániai lakosságnak, fuvarozóknak, ha literenként 3 lejjel drágábban tankolhatnak, mint a magyarországiak.

Vélemény

Makkay József • 2022. május 20., péntek

A háború ára

Nehéz tehát megjósolni a háború időtartamát és végkifejletét, azt azonban biztosra vehetjük, hogy az ukránok és az oroszok mellett mi, európaiak fogjuk megfizetni legkeményebben a háború árát.

Magyarellenesség

Sport

Vélemény

Rostás Szabolcs • 2022. május 10., kedd

Románok úgynevezett toleranciája

A világ más tájain működő klubokhoz, nemzeti csapatokhoz hasonlóan a székelyföldi hokicsapatoknál is szokás, hogy az összecsapások végén a szurkolók eléneklik a székely himnuszt. Ez történt most a ljubljanai vb-én, erre jött a felhördülés.

Vélemény

Rostás Szabolcs: Gyenge, tehetetlen állam

Sokan felkapták a fejüket tavaly októberben Klaus Iohannis elnök szavain, miszerint „a román állam kudarcot ...

Somogyi Botond: Nyugat-Európában fogalmuk sincs az elszenvedett jogsértéseinkről

A nyugat-európai politikus meg van győződve arról, hogy amennyiben Romániában kisebbségellenes jogsértéseket ...

Makkay József: Görög lecke a magyarok elfogadásáról

A bukaresti utas nehezen értette meg, hogyha a görögországi sétahajón a román utazóközönség ...