Rostás Szabolcs

2018. május 16., 19:29

Hacsek és Sajó a Dâmboviţa partján

A május elsejéhez kapcsolódó hosszú hétvége témaínsége közepette a bukaresti hírtelevíziók számára az jelentette a fő hírt, hogy egy vezető román politikus fogadást nyert egy közösségi oldalon tamáskodó galaci polgárral szemben. Aki kétségbe vonta, hogy valóban a magas rangú közszereplő posztolgatja a kommentárokat saját profilján, nem pedig egy bérkommentelő. A nyertes jutalma egy láda sör lett, amelyet a szavatartó vesztes fél át is adott, mégpedig a pártszékház udvarán, ahol a felek a fogadás kapcsán kötött ismerkedés örömére el is fogyasztottak pár üveggel a nedűből. És ha már így összejöttek, újabb fogadást kötöttek: a galaci férfi kész újabb láda sört átnyújtani a politikusnak, ha a jelenlegi kormány 2020-ig 150 kilométernél több autópályát épít szerte az országban.

A színes közjáték nem lenne több politikai bulvárnál, ha a fogadást nyerő politikus történetesen nem Románia jelenlegi erős embere, Liviu Dragnea lenne, a sztrádaépítésről és sok minden másról szóló ígérgetéseknek pedig nem egy egész ország inná a levét.

A kormányzó szociáldemokrata párt vezetőjének nem nehéz fogadásokat állni vagy kötni csak azért, hogy elvigye a show-t, és ne a saját büntetőügyei vagy éppen az általa összeállított és felügyelt kormány ballépései szolgáltassák a híranyagot a média számára.

Az a baj, hogy a másfél éve hatalmon lévő román balliberálisok jóformán semmit nem valósítottak meg választási programjukból és kampányígéretükből. Több száz kilométernyi új autópályával kecsegtették az embereket, ehhez képest Romániában legutóbb 2016-ban adtak át sztrádaszakaszt a forgalomnak. Jóléti társadalmat ígértek, ahol az évtizedeken keresztül mellőzött egészségügyi és oktatási dolgozók nyugati színvonalú bérezést kapnak majd – aminek az lett az eredménye, hogy az egészségügyi kisegítő személyzet tiltakozó akciója miatt a teljes ágazat lebénulhat, ezáltal a lakosság élete kerülhet veszélybe.

Nem véletlen tehát, hogy ezeket a kormányzati elhajlásokat és tévelygéseket meglovagolva Klaus Johannis az elmúlt időszakban kétszer is durván nekiment a balliberális koalíciónak, követelve Viorica Dăncilă miniszterelnök távozását. Az államfőnek vitathatatlanul igaza van, amikor felrója, hogy az államháztartás bevételei elmaradnak a tervezett szinttől, hogy a beígért béremeléseknek csupán a töredéke valósult meg, vagy hogy a kormány álságos módon igyekszik a központi bank nyakába varrni az elmúlt időszakban elszabadult infláció felelősségét. És persze joggal morog Johannis amiatt is, hogy a Dăncilă-kabinet teljesen kizárta az államfőt egy fajsúlyos külpolitikai témában, amikor nemrég titkos memorandumot fogadott el Románia izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezése ügyében. De

vajon miért éppen most – Dăncilă kinevezése után három hónappal – látta elérkezettnek a pillanatot a sokáig Csipkerózsika-álmát alvó Johannis a balliberális koalíció elleni támadás elindításához?

Elvégre ő maga bízta meg kormányalakítással Dragnea sokadik kiszemeltjét, akinek alkalmatlanságáról már akkor megannyi információ látott napvilágot. Nos, a titok nyitja egyértelműen abban rejlik, hogy Johannis máris a jövő évi államfőválasztásra, és az általa remélt második mandátum megszerzésére hangol. E téren pedig abban látja a győzelmi esélyt, ha – elődjéhez, Traian Băsescuhoz hasonlóan – amolyan játékos, proaktív elnökként gyakorolja hatáskö-rét. Nagyszeben egykori polgármesterét az sem riasztja el, hogy a bukaresti koalíció adott esetben nekiláthat a tisztségéből való felfüggesztésének, ez a lépés ugyanis vélhetően kifejezetten jót tenne halványuló népszerűsége visszaszerzésének. Abban ugyanis pillanatig sem bízhat, hogy Dragnea majd az ő követelése nyomán válik meg harmadik miniszterelnökétől.

Nagyon úgy fest tehát, hogy az idei esztendő kőkemény politikai csatározásokkal, az elnöki hivatal és a kormány közötti „palotaháborúval” fog eltelni, amikoris a felek Hacsek és Sajó módjára követelik majd egymás lemondását. Teljesen világos, hogy ilyen politikai közegben egy hozzáértő kormánynak sem lenne könnyű dolga irányítani az ország szekerét, hát akkor a mostani társaságnak! Mindazonáltal ha szigorúan a többség szemszögéből vizsgáljuk a dolgokat, a román társadalom számára bizonyára szomorú lehet, hogy olyan politikai elittel áldotta meg a sors, amely még a nagy egyesülés centenáriumát sem képes az alkalomnak megfelelően, tisztességesen megünnepelni. Valószínűleg nem erre fogadtak, nem ilyen lovat akartak.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2018. november 01., csütörtök

Jövő héttől új Erdélyi Napló

Mérföldkőhöz érkezett a 27 éve megjelenő lapunk: az eddig önállóan forgalmazott Erdélyi Napló jövő héttől a lapcsoportunkhoz tartozó Krónika és a Székelyhon napilapok helyi kiadásaiba fog belekerülni nyolcoldalas, önálló mellékletként. 

2018. október 26., péntek

Segíthet-e az MPP-n a ráncfelvarrás?

Hogy segíthet-e az MPP-n megejtett kozmetikázás, az kétségesnek tűnik, de az vitathatatlan: valamit tenniük kell, ha önálló politikai tényezőként meg akarnak maradni. Az a helyzet, amibe 2012 óta lavírozták magukat, egyenlő az önfeladással.

Makkay József 2018. október 26., péntek

Volt egyszer egy forradalom

A rendszerváltás után született vagy kisgyerekként nevelkedett fiatalok számára nehezen értelmezhető a kommunizmus fogalma. De nemcsak nekik, hanem sok olyan ember számára is, akik emlékezetében a diktatúrának csak a „pozitív” oldala jelenik meg. 

Nánó Csaba 2018. október 19., péntek

A Balkánból a civilizált világ felé

A személyszállítók felosztották egymás között a piacot. Általában ócska járműveken viszik-hozzák az embereket – kicsi busz, kevés költség, nagy haszon alapon – , bömböl a rádió, az utas, ha akarja, ha nem, kénytelen hallgatni a sofőrnek tetsző műsort.

Makkay József 2018. október 19., péntek

Megakasztott visszaszolgáltatás

Az erdélyi magyar közvélemény a Mikó-kollégium ügyéről tud a legtöbbet, hiszen számos tüntetés, tiltakozás övezte a rendszerváltás óta mérföldkőnek számító jogi visszaélést, amely a teljes visszaszolgáltatási folyamatot megakasztotta.

Makkay József 2018. október 12., péntek

Semmi pánik, győztek az igenek!

A mintegy négymillió szavazat 91, 56 százaléka igen, ami önmagában jelzi a társadalom véleményét a párkapcsolatról, a házasságról. Valószínűleg ennél nagyobb részvétel esetén sem kúszott volna a nemek aránya tíz 10 százalék fölé. 

Nánó Csaba 2018. október 05., péntek

A magunk esze után

Ha már elmegy „népszavazni”, szerencsés lenne, ha mindenki maga döntene arról, mit lát jónak. Tisztában kell lenni azzal is, egyre többen élnek élettársi kapcsolatban akár úgy is, hogy közben gyerekük, unokáik születnek.

2018. október 05., péntek

Marosvásárhelyen a kudarc neve: RMDSZ

Hogy valójában mi történik a marosvásárhelyi RMDSZ-ben, azt nehéz lenne megmondani, de tény, hogy egy ideje, mint bolha a kutyához, úgy tapad hozzá a kudarc. És nem tegnaptól, hanem egyes vélemények szerint az ezredfordulótól kezdődően. 

Makkay József 2018. október 05., péntek

Birodalom és hazafiság

A birodalmaknak van egy közös jellemzőjük: mindig keményen megtorolták a végeken felbukkanó elégedetlenséget, forradalmi szikrát vagy forradalmat.

Nánó Csaba 2018. szeptember 29., szombat

Diszkóláz: nyolcvanas évek nosztalgiája

Kolozsváron olyan bulit szervezett a Backstage Production, ahol Samantha Fox, a Bad Boys Blue, a Boney M. és a Ricchi e Poveri lépett fel. Micsoda legendák! Persze a magam ötvenvalahány évével szinte kamasznak számítok néhány említett előadó mellett.

HIRDETÉS
Vélemény
Makkay József: Jövő héttől új Erdélyi Napló

Mérföldkőhöz érkezett a 27 éve megjelenő lapunk: az eddig önállóan forgalmazott Erdélyi Napló ...

Makkay József: Volt egyszer egy forradalom

A rendszerváltás után született vagy kisgyerekként nevelkedett fiatalok számára nehezen értelmezhető ...

Nánó Csaba: A Balkánból a civilizált világ felé

A személyszállítók felosztották egymás között a piacot. Általában ócska járműveken ...

HIRDETÉS
Legnézettebb
HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS